Tóth Krisztina: A TIGRIS
Szekrény mögött van egy rés,
vigyázz, oda be ne nézz!
Szekrény mögött, bent van a résben,
(Hogy bújt oda? Én sem értem!)
a szekrény és a fal között
valami beköltözött!
Néha fújtat, néha mormog,
néha azt hiszed, hogy nincs is,
de ha a lámpát leoltod,
látni, oda bújt a tigris!Ott a tigris, bent a résben!
Hogy bújt oda? Én sem értem!Hozok neki néha enni:
kérsz egy cukrot? Itt van egy szem,
de több nincsen, mára ennyi,
többet el ne lopd a kekszem!
Eldugta a papucsomat,
meg a zoknit is vagy tízszer,
morzsát is hagyott egy csomót,
mindent telefröcskölt vízzel!
Elég malac ez a tigris.
De hogy szóljak rá, ha nincs is?Oda bújt be szégyenében,
ott lakik most, bent a résben!Ha sötét van, ott a bajsza,
mozog a falon a rajza,
de ha felgyújtom a lámpát,
megérzem a tigrisszagot,
belefeküdt az ágyamba,
ott is tigrisnyomot hagyott:
jól tenné, ha békén hagyna.
A mackók is megijedtek:
ha megint jön, majd kap egyet!Nyugi, tigris, házitigris,
maradj ott bent, látlak így is!
forrás: Tóth Krisztina: A londoni mackók, Csimota K. 2013.
Utolsó kommentek