Kinek, minek...?

Mai magyar költészet általános iskolásoknak. Versek, melyeket olvasni, hallgatni, mondani jó. És megpróbálkozhatsz az írásukkal is, - igazi költőktől kaphatsz hozzá biztatást, ötletet, tanácsot, dicséretet. Gyere, csatlakozz a költögetőkhöz! Küldj verset (sajátot vagy ismert költőkét), illusztrációt (sajátot), az interneten talált megzenésített vagy megfilmesített verset. Mindent örömmel fogadunk, amivel mások figyelmébe ajánlod a költészetet. Együtt könnyebb megmutatni, hogy a szavakkal játszani és varázsolni lehet. Címünk: koltogeto(kukac)gmail.com

Utolsó kommentek

Címkék

1 évesek vagyunk (6) 2 évesek vagyunk (3) 5 évesek vagyunk (2) advent (1) Ágai Ágnes (4) ajándék (2) ajtó (1) akrosztikon (4) alkalmi versek (2) állatok (53) alliteráló (1) alma (3) álom (7) altatás (1) angyal (1) animációs film (6) anya (14) anyák napja (8) apa (4) áprily lajos (1) aranysityak (7) árulkodás (1) átirat (28) átváltozás (4) autók (1) autóvezetés (1) badar állatok (2) badar nevek (1) ballagásra (2) bálna (1) barak lászló (4) barát (3) barátság (1) bátorság (1) békés márta (4) bemutatkozás (1) beszéd (5) betegség (1) Biró Eszter (3) blogajánló (1) bosnyák viktória (1) cet (1) címadás (1) Címkék (1) cipő (1) csacsi (1) csak egy betű (15) család (19) cserebogár (1) Csík Mónika (1) csillagászat (4) Csodaceruza (1) csokoládé (2) Csorba Piroska (1) csúfolódás (1) csujogató (1) czigány györgy (1) Dávid Ádám (1) december (1) de szeretnék gazdag lenni (3) díj (1) dilis állatfajok (14) Dóka Péter (1) édességek (1) egér (1) égitestek (1) égtájak (1) egyperces novella (1) éjszaka (2) elalvás (1) elő a térképet (9) erdő (1) erdős virág (3) eső (3) este (1) ételek (3) évnyitóra (1) évszakok (7) e mail (1) fák (2) farkas (1) Farkas Beáta (1) fecske csaba (44) fekete lyuk (1) fekete pont (1) feladat (1) félelem (4) felhívás (1) felnőttek (1) felsős versmondóknak (2) filip tamás (1) fiúk (2) foci (2) fogmosás (1) föld (1) fotók (2) gáti istván (23) gomba (2) gondolat (1) görögtűz (1) gyerekek (1) gyerekkor (1) gyermekirodalom (3) gyertya (1) gyimóthy gábor (1) gyümölcsök (1) hajnali csillag peremén (3) hajózás (1) halál (1) halandzsavers (2) Halloween (1) hangszerek (2) hangya (1) hasfájás (1) hazaszeretet (5) helikopter (1) hellókarácsony (1) hét napjai (1) hinta (1) hiszti (2) (13) hód (2) Hold (2) holló (1) hónapok (11) hörcsög (1) Horgas Béla (1) horgas béla (2) hóvirág (1) humor (1) húsvét (1) idő (1) ifjúság (1) ijjas tamás (3) illusztráció (1) ilyen vagyok (6) interjú (2) internet (5) internet fiesta (2) írj! (18) irodalomoktatás (1) irodalomóra (2) Író Cimborák (1) iskola (20) Isten (1) János vitéz (1) japánvers (2) járművek (3) játék (3) jelenet (1) Jézus Krisztus (1) Jólesz György (3) józsef attila (5) jó ha van egy (3) kadlót nikolett (1) kamaszkor (16) kancsal rím (8) kányádi sándor (5) karácsony (8) kecskerím (1) kéményseprő (1) képregény (1) kincskereső (1) kínrím (1) kisbaba (2) kiss benedek (1) kiss jenő (1) Kiss Judit Ágnes (1) kiss ottó (12) kisvackor (4) kitalálós (1) Kollár Árpád (1) költészet (2) költészet napja (5) költő (1) könyv (2) könyvajánló (1) könyvtár (1) könyvünk) (1) kopré józsef (1) kormos istván (1) kortárs irodalom (1) kórus (1) köszöntő (4) kosztolányi dezső (1) Kosztolányi Dezső (1) kovács andrás ferenc (6) közmondások (1) közös költemény.hu (2) Kukorelly Endre (2) kukorelly endre (1) kutya (3) lackfi jános (54) lányok (4) lászló noémi (13) lázár ervin (7) lecke (1) leckeírás (1) letölthető program (2) levél (2) liba (1) limerick (3) (1) lustaság (1) macska (3) madarak (3) magyarország (9) magyar nyelv (2) makkos péter (1) március 15. (1) markó béla (1) márton nap (1) matekóra (1) maurice careme (1) medve (1) meghívó (3) ménes patak (1) menza (1) mese (3) meseutca (2) Mester Kata (1) mészöly ágnes (12) metró (3) miklya zsolt (10) mikulás (2) Mile Zsolt (1) milyen kár (4) mit mond a természet (2) mi leszek (1) mobiltelefon (1) mohóság (1) molnár jacqueline (5) molnár krisztina rita (4) MOME animáció (6) motorbicikli (2) müller péter sziámi (3) murányi zita (1) nagyapa (6) nagymama (7) nagy bandó andrás (3) naptár (9) navigátor (2) nemes nagy ágnes (5) Németh Bálint (2) nemzeti ünnep (1) népdal (3) nevek (7) névnap (1) nyár (11) nyelvtörő (3) nyúl (2) nyulász péter (4) ökörnyál (1) olvasás (2) öregedés (2) Orgoványi Anikó (17) Örkény István (1) ősz (12) osztály (1) osztálykirándulás (1) osztálytársak (3) óvoda (1) paca (1) pályázat (12) patak (1) pedagógus napra (2) pék (1) petőfi sándor (3) piac (1) pilinszky jános (1) pillanat (3) piszok (1) pletyka (1) pók (1) próza (1) puszi (1) rágógumi (1) rajz (1) rajzfilm (1) rajzok (2) rajzpályázat (3) rap (1) rejtvény (4) rendezvény (1) rendrakás (3) rímek (6) rímszótár (2) ritmus (7) robot (1) róka (2) róka és holló (1) romhányi józsef (5) rosszalkodás (30) rövid hosszú szótagok (1) sajtkukacz (2) sellő (1) simon istván (1) sírvers (3) sms vers (5) Somfai Anna (1) Such Judit Nikolett (4) Sütő Fanni (1) svédvers (6) szabad (1) szabadság (1) Szabó-Tasi Kata (1) Szabó Attila (2) szabó t anna (7) szakítás (2) szalóczi dániel (4) szamár (1) számítógép (3) Szántó Attila (1) szarka (1) szavak (18) szavazás (2) szécsi magda (2) szegénység (1) szél (3) szerelem (27) szeretet (4) szilágyi ákos (1) szilveszter (1) színek (4) szitakötő (1) szókirakó (6) szómozaik (4) szörnyek (1) születésnap (10) tábor (2) találkozó (8) találmányok (5) tanár (1) tánc (1) tavasz (9) tehén (1) tél (19) télapó (2) temetés (1) tenger (1) tér (1) természet (4) testvér (2) tigris (1) tilos (1) tisztálkodás (1) titanic (1) titok (2) tök (4) Tóth Ágnes (1) tóth krisztina (5) tücsök és hangya (2) tündér (1) tündi bündi nyelv (1) Turbuly Lilla (1) twist (1) uborka (1) újév (8) ünneplő ruha (1) unokaöcs (1) ürge (1) utazás (1) valentin nap (9) vár (1) varró dániel (18) Vass Tibor (4) vér (1) verekedés (5) vers (5) versfilm (1) versgyár (4) versírás (33) vers legyen veled (1) Vesztl Fanni (1) vetélkedő (2) világ vége (1) virágoskert (1) víz (1) víziló (1) vonat (1) vörös istván (1) wc (2) webirodalom (1) weblapajánló (1) weöreskedés (17) weöres sándor (14) zene (3) Zöld Szív (1) Zorkóczy-Kovács Katalin (1) Címkefelhő

Facebook...

PETŐFI SÁNDOR: IFJUSÁG

2018.05.23. 22:06 - Hmari

Címkék: ifjúság petőfi sándor ballagásra felsős versmondóknak

Petőfi Sándor: IFJUSÁG

Mondják hidegnyugalmasan 32239683_1230645057066866_1639957795107241984_n.jpg
Az öregek:
Szilaj, bolond fiú vagyok,
Csendesb legyek.
Vénség az életnek viszhangja csak,
E tompa hangok meg nem bántanak.
 
Szilaj vagyok, igaz; s bolond?
Az is lehet.
Az észt tanácsra nem hivom,
Csak a szivet.
No de fejemnek is hasznát veszem:
Reá bokrétás kalpagom teszem.
 
S a szív nem rosz tanácsadó,
Higyétek el.
Az észnél gyakran messzebb lát
Sejtelmivel.
Az ifju szíve lánglobogva ég;
Világít ez, midőn sötét az ég.
 
S szolgál a szív nemcsak vezér-
Szövétnekül.
Balsors telében életünk
Gyakorta hűl,
S az ész miatt akár megfagyhatnánk,
De szivünkben fölmelegít a láng. 

És ne higyétek, csendes öregek,
Hogy tán megárt,
Ha túllobogja is a fiatal
Tüz a határt;
Föl szoktak gyujtani egész mezőt,
S lesz égés által ez gyümölcsözőbb.
Pest, 1845. szeptember 10 - 24. között
                      

FÉRFIDOLOG

2018.03.30. 12:35 - Hmari

Címkék: család apa kamaszkor fiúk rosszalkodás Dóka Péter

Dóka Péter: FÉRFIDOLOG

Micsoda szégyen,
mondta a nagyi.
Ilyet a családban még
sosem, ilyet még senki.
Csak nagyapád meg ne tudja.
Biztosan a sok tévézés,
meg a furcsa barátaid,
akik sose köszönnek.
Le is kell ülnöm,
picit szédülök,
nagyon megvisel.

Ez az, fiam,
mondta nagyapa,
A vér nem válik vízzé.
Én magam is sokat
huncutkodtam,
nagy vagány voltam,
annyi biztos.
Igazi fenegyerek,
híres vagabund,
az iskola réme.
De a nagyinak egy szót se,
mert gyenge a szíve
szegénynek.

Már megint te,
mondta az anyám,
Mit kell még elviselnem?
Minden fiú ilyen? Miért is
nem egy lányt szültem?
Egy pici, aranyos,
dolgos kislányt?
Vehetnék neki cuki ruhát,
meg pillangó formájú
hajcsatot. Azt a kéket.
Tisztára, mint az apád.
Jobb, ha neki el se mondod,
van baja elég.

Csak így tovább, fiam,
mondta apám.
A te korodban én is,
de ez maradjon köztünk.
Aztán máskor ügyesebben,
hogy el ne kapjanak.
És másnak ne mondd el,
mert ebben a családban
csak én értelek meg.
Jól jegyezd meg, fiam:
ez férfidolog.

HÁROM LÁNYOK

2018.03.29. 13:10 - Hmari

Címkék: barátság lányok nyulász péter

Nyulász Péter: HÁROM LÁNYOKordoglakat.jpg

Ej, a lányok olyanok,
sose tudni, mi bajuk!
Egy leány az szelet kavar,
villámot szór, mint a vihar.
Amikor meg ketten vannak
perpatvar a vége annak.

Bezzeg hárman sugdolóznak,
csendfelhőbe burkolóznak!
Világból szőtt paplan alatt
együtt járnak három utat.
Három leány, három álom - sohalátott ördöglakat:
semmi pénzért nem adják el senkinek a titkukat.

A verset itt találtam: http://shop.igazgyongy-alapitvany.hu/

PÁRNA - mert elaludni jó...

2018.03.29. 12:49 - Hmari

Címkék: anya este szabó t anna anyák napja altatás

Szabó T. Anna: PÁRNAanyakutyus-vallan-kicsinyevel-pluss-parna1.jpg

Dudorásszunk, jó?
Dalolásszunk, jó?
Heverésszünk, jó?
Fecserésszünk, jó?

Megölellek, jó?
Simogassál, jó?
Ne csikizz meg, jó?
Vagyis… úgy is jó.

Susorásszunk, jó?
Vihorásszunk, jó?
Fütyörésszünk, jó?
Hisz a kedvünk jó!

Olts most villanyt, jó?
Nehogy elmenj, jó?
Elfogyott a szó…
Elaludni jó.

A vers a költő honlapján jelent meg 2014-ben: szabotanna.com

KAMILLA MONDJA ESTE

2018.03.28. 13:57 - Hmari

Címkék: család anya álom bálna állatok anyák napja elalvás Mile Zsolt Biró Eszter

hold_balna_zug.png

Mile Zsolt: KAMILLA MONDJA ESTE

Ugye jól áll nekem a pizsama?
És ugye holnap kirándulunk?
És ugye nem mész dolgozni
Soha?

Anya, neked rajzolok tengert,
Látod, az ott egy hullám,
Az pedig egy hatalmas bálna,
Kilátszik a vízből a háta!

Mindjárt kifogy az elemem,
Veled akarok aludni,
Anya mesélj nekem!
És hogyha elalszom,
Akkor is maradj velem!

A vers forrása: Csodaceruza magazin 2015/70.                Grafika: Biró Eszter

Nemes Nagy Ágnes: KÖSZÖNTŐ

2018.03.25. 09:03 - Hmari

Címkék: köszöntő ajándék névnap nemes nagy ágnes

Névnapodra mit vegyek?
Vegyek húzós egeret?
Vonatot és síneket?
Kék építő-köveket?

Nem, már tudom mit vegyek:
néked tavaszt rendelek,
bodzafát és kék eget,
rajta csokros felleget.

Megrendelem jó előre
a virágot a mezőre,
tél után a lomb-nyílást,
betegségre gyógyulást.

És ha meglesz egy napon:
bedobom az ablakon.

 

 

 

rajz: Gyöngyöstarjáni Rajzműhely, Galambos Lívia 2.o.

Nagy Bandó András: AZ ÉN ANYUKÁM

2018.03.25. 09:01 - Hmari

Címkék: család anyák napja nagy bandó andrás

Szeretem, amikor felkelek,
jó lesz a kedvem, ha felnevet.

Szeretem, amikor enni ad,
azt is, ha álmából felriad.

Van úgy, hogy ilyenkor morcosabb,
és persze, kicsinykét kócosabb.

Nem bánom azt sem, ha mérgesebb,
ilyenkor talán még édesebb.

Szeretem, amikor jót mesél,
azt is, ha énvelem mendegél.

Szeretem, amikor ad puszit,
s húsvétkor hozza a kis nyuszit.

Szeretem, amikor megdicsér,
És ha a suliig elkísér.

Szeretem, amikor rám hajol,
homlokon csókol és átkarol.

Szeretem, amikor dolga van,
meglátom rajta, ha gondja van.

Szeretem, amikor ölbe vesz,
azt is, ha esténként kádba tesz.

Szeretem, amikor kérdezem,
jó-e ha öleli két kezem?

Szeretem nagyon, ez nem vitás,
annyira és úgy, mint senki más!

VARRÓ DÁNIEL: UNOKAÖCSÉMNEK

2018.03.25. 08:53 - Hmari

Címkék: család költészet költő varró dániel kisbaba átirat unokaöcs rosszalkodás molnár jacqueline

Varró Dániel: Unokaöcsémnek
– arccsipkedős
nagybáty-vers


Dini te,
süss ide!
Ne másszál föl semmire,
ne másszál most föl te székre,
figyeljél a költeményre,
amit én,
Dinikém,
neked itten mondok.
Ne nyomkodd a gombot!
Dini,
nini!
Itt egy ember,
levehető szemüveggel
Egy bozontos bácsi.
Nem vagy rá kíváncsi?
Nézd csak motyog, fel-le sétál,
haja szála szerteszét áll.
Ne féljél a bácsitól!
Ő csak rímeket csihol.
Pont ihlete van ma,
attól olyan bamba.
E haj fésűt nem sokat lát!
Képe sem épp megborotvált,
afteshévvel átsikált,
ő itt a te bácsikád.
Hányaveti nyegle,
szemüvegét vedd le!
Most, mivel
nem figyel.
Nahát, milyen vaksi!
Mint mikor az aksi
lemerül a telefonban,
elsötétül vele nyomban
a világ,
mit se lát!
Hülye arcot ölt ő,
bácsikád, a költő,
hunyorog és pislog,
kalimpálni is fog,
hadonászik, mindent lever,
egy plüssnyúl a földön hever,
belebotlik - vigyázat!
Kerüld ki a kiságyat!
Ott a tévé... ott a puff...
ott egy ajtófélfa... Puff.
Vigyázz, ott van megin egy!
Puff, annak is nekimegy.
Most féllábon, lám, forog,
dülöngél és tántorog
(mi az ott a fülön, vér?)
tántorog és dülöngél,
úgy, mint aki spicces.
Ugye milyen vicces?
Bácsikád a mókamester.
Drukkolj neki: ess el, ess el!
És akkor ő elesik.
Most a földön hever itt,
könnyben ázik pillája.
A plafonra, csillárra
fölnézhet.
Ugye milyen
vicces dolog,
Dinikém, a
költészet?

A vers Varró Dániel  "Mi lett hova?" c. kötetében jelent meg.  A kép Molnár Jacqueline alkotása az "Aranysityak" antológiában.

MILYEN MADÁR

2018.03.19. 11:23 - Hmari

Címkék: tavasz évszakok Kollár Árpád

Kollár Árpád: MILYEN MADÁR

ki lopta el idén a tavaszt, milyen madár vitte magával délre,
és milyen madár szárnyán suhogott be újra északról a tél,
ki harapta le fagyos foggal a rügyeket a bokrok ágairól,
melyik padlásra rejtette előlünk a hóvirágot, a nárciszt,

és hova bújunk a tél elől, ha már lecseréltük a téli kabátot,
a sapkát is a fiókba tettük, és elveszett a sálunk is régen,
milyen északi madár hozott kései havat most a nyakunkba,
kihez bújunk melegedni, ha apa már elutazott a hosszú útra.

TAVASZVITA

2018.03.18. 12:34 - Hmari

Címkék: tavasz Jólesz György

 

Jólesz György: TAVASZVITA
tavasztunder.jpg

Jaj, úgy vártam már a tavaszt!
Hogy befest majd mindent zöldre,
Virágra virágot fakaszt,
Bogarakat szór a földre.

– Bogarak! – legyintett anyám.
– Zápor zuhog, rozsdás leszek!
És a sárlatyakos tanyán
Dülöngélnek részeg szelek.

Ó, hogy vártam már a tavaszt!
Ujjongást a madárdalban.
Földszagú hóember-panaszt,
S látni, mennyi bimbó pattan.

– Ugyan! – horkant föl az apám.
– Részeg duhaj! (Még hogy bimbó!)
Dobog a korcsma asztalán,
S örülhetsz, ha holnap nincs hó.

De én csak vártam a tavaszt,
Kedvenc évszak-cimborámat.
Ezt az édes tündér-kamaszt,
Ki kincsével elkápráztat.

– Még hogy kinccsel! – mondták ketten.
– Ez csak egy szeszélyes vándor!
Nevettek rajtam rekedten.
– Részeges madárdal-kántor!

Érvre ellenérvet hoztunk,
Eldönteni: csúf vagy bájos,
És amíg így vitatkoztunk,
Elillant a drága május.

Megjelent a Szitakötő 2012/1. (17.) számában      Rajz: Gyöngyöstarjáni Rajzműhely

 

FECSKE CSABA: RÓKA

2018.03.10. 15:53 - Hmari

Címkék: róka állatok évszakok fecske csaba Biró Eszter

hold_roka_zug.png

Fecske Csaba: RÓKA

Egy kis róka, egy ilyen
lompos farkú, hegyes fülű,
ravaszdi, ám mégis együgyű
kis róka mit csinál?
Mit csinál reggel,
          délben,
                este?
És mit, mikor az erdőt
az éjszaka korma belepte,
és zörög az avar, reccsen az ág,
zúgnak a súlyos lombú fák,
bagoly huhog, s holdfény szitál,
mondd egy ilyen kis róka 
                 mit csinál?
Mit csinál hétfőn,
          kedden,
                szerdán,
     és főleg csütörtökön?
Szívében bánat tanyázik-e,
vagy farkát csóváló öröm?
S ha eljön a péntek,
      el a szombat,
           és el a vasárnap,
mert a napok jönnek, mennek,
sőt repülnek, szállnak -
mondd, ez a lompos farkú, hegyes fülű
ravaszdi, ám mégis együgyű
kis róka mit csinál?

Tavasz van: kócos, fényes,
ibolyaillatú tavasz van,
madárszárny karcolja össze az eget,
halak fickándoznak a patakban,
         mindenki örvend, aki él:
         a bogár,
                  a lepke,
                           a fűszál –
ilyenkor vajon kis rókánk mit csinál?

És ha jön a nyár, a nyár,
s a nap, mint tüzes kemence fűt,
s ájultan liheg a lomb, és
aranyboglyák lobognak mindenütt,
az erdő is kókad, álmosan
hasal a csönd a lágy mohán,
verítékcseppek csillognak
a fölhevült szikla homlokán,
s pipacstól véres a rét,
         és áll a lepkebál –
mondd, ó mondd nekem,
nyáron a róka mit csinál? 

És ősszel, midőn
hervad a virág, hull a lomb,
s melledet túrja, döfködi szíved,
mint földet a vakond,
s a füttyös madárnép is mind
         tova, messze száll –
Ősszel, ősszel
         a róka mit csinál?

Már itt a tél, a jégfogú,
deres, darás vicsorgó ordas,
mint kaszaél peng a fagy,
az éj ha csillagos, ha holdas,
s a hallgatag erdőkre
        lassan hó szitál.
Aki teheti, fűtőzik.
S a lompos farkú mit csinál?

Ha tavasz,
         ha nyár,
                  ha ősz,
                           ha tél,
az a kis róka,
az a lompos farkú, hegyes fülű,
ravaszdi, ám mégis együgyű
kis róka nappal a vackán henyél,
rejtőző rókalyuk mélyén pihen.
Szemét lehunyva álmodik,
úszik a langyos semmiben,
hol a veréb is lúddá változik.
Máskor, hogy az időt múlassa,
S főleg, hogy eddze izmait:
farkával játszik, akár a macska,
majd megfeszíti testét,
        mely karcsú, mint a híd.
Nappal a róka szelíd szőrcsomó,
bújik titkos rejtekén,
míg odakünn a nap süt,
                           szél fúj,
                           esik az eső,
                                    vagy hull a hó.

De ha leszáll az éj
s leplével mindent eltakar,
a róka vadászni indul:
lábai alatt föl se szisszen az avar,
olyan vigyázva, olyan puhán lép,
hogy neszt ne üssön.
Mint árnyék suhan a fák között,
a holdfény csurgatta ezüstön.
Hűvös éji szél lengedez,
s ő a légsodrásba szimatol,
s tudja, érzi már
ha zsákmány lapul valahol:
alvó nyúl, óvatlan madár
hopp! állkapcsa foglya lesz.
A tóparton vadkacsa bóbiskol,
s míg a nád, a sás neszez,
a róka lecsap rá, gyors mint a villám!
Már a lyukához fut vele
Mára megvan a vacsora,
a vadkacsa finom csemege.
       Olykor persze csak pocok
                           vagy egér akad
fogára, de ő nem válogat,
ha gyötri az éhség.
                       Van úgy, hogy
a faluban kövér tyúkot rabol
– életveszélyes kaland! –
nyomában egy falka eb lohol
csaholva,
         s ő irháját menti,
s ha szerencséje van,
         s az erdő elnyeli,
nyomát kuvasz és komondor
– seregnyi vitéz – már bottal ütheti.
A róka, mondom, nagy vadász,
      ám olykor bizony ő veszít:
amikor sem a jó szimat,
sem a gyors láb nem segít,
zsákmány nélkül marad, s éhezik.

 

 A vers forrása Fecske Csaba: Szárnyaim nőnének c. kötete         Grafika: Biró Eszter

SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK A KÖLTŐT 70. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL.

SZIMFÓNIA HÁRSFÁRA ÉS BÜKKRE

2018.02.19. 06:06 - Hmari

Címkék: tavasz erdő évszakok Sütő Fanni

 feszkes_galambos_eszter_2_o.jpg

Sütő Fanni: SZIMFÓNIA HÁRSFÁRA ÉS BÜKKRE

Pofon csapta a tavasz a várost,
csak úgy csattant. A szétpattant rügyek
zöld foltossá festették a sáros,
szürke parkot. Mindenki ürügyet
keres, hogy a természetbe menjen,
Pest szögletes, míg az erdő kerek.
Minden hang összecseng, mint a mennyben.
G-mollban motoznak a gyökerek,
és bükkön koppan a harkály csőre.
Az erdő a zene nyelvén beszél,
gólyahír a húrja, cser a dobverője,
fák között suhogva rohan a szél:
ujja alatt a hársfák zengenek,
ezer színben dalol a rengeteg.

megjelent: Szitakötő, 40.szám, 2017-4

Részletek A VILÁG LEGRÖVIDEBB MESÉIBŐL

2018.01.11. 17:50 - Hmari

Címkék: lackfi jános ijjas tamás felsős versmondóknak

a_vilag_legrovidebb_mesei.jpg

A világ legrövidebb meséje arról szól, hogy a királylánynak volt egy békája, és hiába jöttek a daliásnál daliásabb királyfiak, hogy megkérjék a kezét, a lábát, a füle tövét meg a haját, rájuk se hederített. Inkább álltó nap azt a békát csókolgatta, mintha megzakkant volna. És addig csókolgatta, míg a béka gyönyörű szép királyfivá változott, maga a királylány meg gyönyörű szép békává, úgyhogy aztán a királyfi csókolgatta a békát éjt nappallá téve, míg az vissza nem változott. De akkor meg belőle lett megint béka, lehetett csókolgatni, s így ment ez a végtelenségig, sose sikerült egyszerre emberré vagy legalább egyszerre békává változni szegényeknek.

Nem is, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy egy válogatós királyfi elindult feleséget keresni, kiállta az összes próbát, mégsem talált, csak csupa bányarémet, ezért inkább megöregedett.

Nem is, egy egérről szól, aki azt álmodta, hogy palacsinta a lepedője, tejszínhab a dunyhája és sajt a párnája, de amikor bement a házba hogy valóra váltsa az álmát, sajnálatos módon összetalálkozott a macskával.

Nem is, a világ legrövidebb meséje egy turmixgépről szól, ami összekeverte a szezont a fazonnal, a nyulat a nyíllal, a szobát a szabóval, a borotvát a robotkával, a rakétát a tapétával, az erdőt a redővel, az ernyőt a redőnnyel, de úgy, hogy az egész világ összekutyulódott, és már én sem tudom, hogy mi micsoda.

Nem is, a világ legrövidebb meséje mindenkiről szól, de olyan sokan vannak, hogy nem férnek el benne.

Nem is, a világ legrövidebb meséje egy malacról szól, aki nem tudta, hogyan kell vizet forralni, de olyan disznó viccet mondott az éhes farkasnak, hogy az belepusztult a röhögésbe.

Nem is, a legrövidebb mese egy gömbhalról szól, akit kockának csúfoltak, pedig csak szerette a számítógépét.

Nem is, a világ legrövidebb meséje egy páncélos lovagról szól, akinek olyan nehéz vasruhája volt, hogy három másik vitéz kellett, hogy felsegítse a lóra, meg lesegítse a lóról. De egyszer a három vitéz elcsámborgott valamerre, a páncélos meg ott maradt, nem tudott a nyeregből leszállni, aztán egyszer csak ünneplőbe öltözött emberek jöttek, szépen szavaltak és gyönyörűen énekeltek, virágokat meg koszorúkat helyeztek el a lovag lábánál. És ő azóta is ott áll a téren, így lett belőle szobor, nézd meg, ha nem hiszed.

Nem is, a világ legrövidebb meséje a hétszünyű koponyányi monyókról szól, aki elvesztette az egyik szünyét. Szünytelenül azon járt az esze, hogy hogyan szerezze vissza, hiszen ki hallott már olyat, hogy az ember, illetve a monyók szünye csak úgy megszűnjön? Nem is lesz ebből mese, az hétszáz!

Nem is, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy a fészkes nyavalya egye ki a retkes csudának a rézfán fütyülő kótyomfitty hóbelevancát, hát nem elfelejtettem?!

Illetve dehogyis, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy … de csak azért sem árulom el.

ÚJÉVI KÉREGETŐ

2017.12.31. 07:50 - Hmari

Címkék: köszöntő újév lackfi jános

ozsvari_bendeguz_4_o.jpg

Lackfi János: ÚJÉVI KÉREGETŐ

Adjon az, kit kérve kérek,
Öreg évnél újabb évet,
Igazságot, hozzá érvet,
Terhektől ne kapjak sérvet,
Sok örömet, kevés mérget,
A szívekre vékony kérget,
Az almákba sovány férget,
Jusson és maradjon étek,
Felvágottból dupla réteg,
Elkerüljön vaskos vétek,
Ne károgjon varjú néktek,
Ne járjon rosszkedv felétek.
Se finánc az adó végett,
Legyen szesz és vágy, mely éget,
Az öröm ne érjen véget,
Legyen kisbárány, mely béget.
Kívánok szép föstött képet,
Égboltból mindig csak kéket,
Szövetből végtelen véget,
Bort, búzát és békességet,
Bölömbikát, banyát, béget,
Halom betűt, nem csak béket,
S még sok mást, mit én nem kérek...

TÉL

2017.11.26. 17:35 - Hmari

Címkék: tél állatok

dobre_hanna_1_o.jpg

Rajz: Gyöngyöstarjáni rajzműhely, Dobre Hanna 1.o. 

Orgoványi Anikó: Tél 

Puha hócsizmában közeleg a tél,

vackába bebújik, minden, ami él.

Szépítgeti fészkét Ond, a kisvakond,

ágyát megvetette, nincs már vele gond. 

Guszti, a giliszta járatában hál,

puha levél vackán vígan szundikál.

Aranyhalak bújnak a tó fenekén,

jégpaplanos pályán csúszkálhat a szél.

Béka Réka szunnyad egy gyökér alatt,

tavaszig itt sajnos nincs finom falat.

Mókus Berci hortyog oduja alján,

tele a kamrája, messze még a nyár.

Hófehér bundában lépeget a tél,

bevackolt már minden, boldog, aki él.

MÁRCIUSI IFJAK

2017.03.13. 17:12 - Hmari

Címkék: magyarország március 15. Orgoványi Anikó

Orgoványi Anikó: MÁRCIUSI IFJAKkokarda005.jpg

A Pilvax Kávéházban forr a hangulat,
nyüzsögnek a márciusi ifjak,
Petőfi, Jókai, Irinyi, Vasvári,
szítják a forradalmi parazsat.

Sebeket szaggató zsarnok az elnyomás,
szenved a szegény nép a labanctól,
véget nem ér a rabló kizsákmányolás,
szabadulni kell bilincstől, lánctól.

A nép írásba foglalt, szent akaratát,
ontja gépén a Landerer nyomda,
követeléseiknek tizenkét pontját 
a tömeg türelmetlenül várja.

„Talpra magyar, hí a haza!”- 
írja Petőfi a Nemzeti dalt,
„Itt az idő, most vagy soha” 
feltüzel öreget és fiatalt. 

„Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” 
zúgják ezrek a Múzeum előtt,            
s a forradalmi hevülettől fűtve,                                              
feledik lám a szakadó esőt.                                           

Budára indul a fellelkesült tömeg,                              
hogy kiszabadítsák Táncsics Mihályt,                        
a helytartótanács rettegett ura remeg,                    
s nyitja már a börtön vas kapuját.                               

A meglepetés öröme egekig száll,                                          
ünneplik a csodás szabadulást,                                   
és Táncsics Mihály hintaját megragadva                  
egy márciusi ifjú így kiált:                                              

„Tűzzük ki büszkén a nemzeti kokárdát,                  
énekeljük a forradalom dalát,                                     
lengessük meg bátran a magyar lobogót,                            
és zengjük a szabadság himnuszát!”                         

MACSKA-BOLT

2017.03.04. 11:39 - Hmari

Címkék: macska állatok átirat Tóth Ágnes

macska3.jpg

Tóth Ágnes: MACSKA-BOLT
(A Kutya-tár ellentéte)

Kandúr utca kettő alatt
Macska-bolt nyílt Aradon,
Macskajajos reklámot csap
Macskaházy Salamon.
Macska-bolt, macska-tár,
Ott sok csacska macska jár.

Bajuszkötő, kandúr csizma,
Macskaszem is kapható,
Macskagyökér, macskajajra
Helyben elfogyasztható.
Van pormacska, zsákbamacska,
Macskakarom reszelő,
Kismacskáknak gombolyag és
Cirmos cica-etető.

Útmutató a kezdőknek,
Hogyan fogjunk egeret,
S hogy jár pórul az, ki forró
Bádogtetőn tekereg.
Macskanyelv meg Whiskas-táp
és egér konzerv eladó,
Szórakozni Tom és Jerry
Videókon kapható.
Komolyzene Rossinitól:
Macska duett- ária,
Előadja: Perzsa Pongrác
és Sziámi Árnika.

Tejföl is van egy köcsögben,
De azt el nem adhatom,
Szétkarmolná a képemet
Macskaházy Salamon!

forrás: https://konyvmutatvanyosokmesemustra.wordpress.com

SZÍNEK

2017.03.03. 09:01 - Hmari

Címkék: színek Orgoványi Anikó

galambos_eszter_1_o.jpg

rajz: Galambos Eszter 1.o. Gyöngyöstarjáni Rajzműhely

Orgoványi Anikó: SZÍNEK


Piros vagyok, mint a bohóc orra,

pirosságom ráül a csipkebogyóra,

pipacsként piroslok az árokparton,

piros virág vagyok a gyerekrajzon.  

 

Kék vagyok, a nyári ég színe,

mélykék, mint a tenger feneke,

búzavirág kékje a ringó mezőben,

kék csillag a gyermekek szemében.

 

Sárga vagyok, mint a Nap,

sárgára festem az aranyat,

sárgán fénylek a kerek holdban,

sárgán ragyogok a napraforgóban.

 

Zöld vagyok, mint levelibéka,

zöld, mint erdő mélyén puha moha,

zöldként én vagyok - vajon hiszed-e? -

kéknek és sárgának gyereke!

FAMESE

2017.03.03. 08:53 - Hmari

Címkék: iskola szabó t anna

faiskola.jpg

 

Szabó T. Anna: FAMESE

Volt egyszer egy facsalád,
nem volt családfája,
a sok kicsi facsemete
csak felnyurgult, úgy nőtt bele
a faiskolába.
„Értitek a faanyagot?
Minek vágtok fapofát?”
Így faggatta őket legott
a fatanár uraság.
De a sok kis facsemete
inkább csak fagottozott,
fabulákat fabrikált, vagy
fafagyit falatozott,
de a fatudományokhoz
fajankónak bizonyult,
a többi fakocka fejhez
sehogyan se viszonyult.
Eladdig, hogy a fatanár
elfakulva kifakadt:
„Hű, favilla, fakarika!
Ki, fakanál, ki, fakard!
Azt a fancsali fajzatát!
Na, majd megraklak, ne félj!
Fakupa lesz belőletek,
vagy fakutya, sőt, fahéj!
Nem famulus! Mért
kupáljam hát akkor fafejetek?
Ilyen fanyar és fantaszta
fákat nem is ismerek!
Faramuci, faragatlan
farizeus farakás!”
Addig-addig ordított,
míg berekedt a fatanár,
belefásult, és belátta,
hogy fatális tévedés
ennyi bunkó, tuskó fattyat
tovább nyesegetni, és –
„Fabatkát se ér”-t kiáltva –
nem engedte őket többet
soha a faiskolába.

Így telt hát be a fa-fátum
a pofátlan fapofákon.

IJJAS TAMÁS: RÓKA

2017.03.02. 11:46 - Hmari

Címkék: álom félelem róka ijjas tamás

 

roka_kicsi_lipovszky_marton_2_o.jpg

rajz: Lipovszky Márton 2.o. Gyöngyöstarjáni Rajzműhely

Ijjas Tamás: RÓKA

Álmomba belopódzott egy róka, farka
lobogott, mint a láng, szájából valami
kis állat lógott, hervadtan nézett rám,
hervadtabban mint a vázában az anyák
napi rózsa. Nagyon féltem, és nagyon
szerettem volna megsimogatni. Aztán
anyu felébresztett, mert felébresztettem,
ahogy álmomban felsírtam.
Belekapaszkodtam vörös hálóingébe,
és már ébren zokogtam, mert tudtam,
nem találok vissza egyedül abba a kertbe,
ahol megsimogathatom, amitől félek.
forrás: Ijjas Tamás: Bőröndapu, Betűtészta K., 2012.

 

TORNACUCC

2017.02.04. 19:05 - Hmari

Címkék: mészöly ágnes


Mészöly Ágnes: TORNACUCC

Mottó: Az atomrakéták
seperc alatt kipukkanthatnák a Holdat
A szomszéd néni a legboldogabb ember a világon.
Fűszereket termeszt cserépben, és legalább harminc macskája van.
Sorozatokat néz, de sosem sírós-szerelmest, hanem lövöldözőseket,
Gáléknál beengedi a vízóra-leolvasót, ránk néz, ha anya későn ér haza,
Közben folyton énekel, egyáltalán nem hamisan.
Megoldjuk, kedvesem, mondja mindig,
Akkor is, amikor bőgve megyek haza,
Mert a buszon lenyúlták a tornacuccomat
Amiben persze a kulcsom is benne volt,
Énekel tovább,
És tényleg megoldja.
Ilyenkor kicsit dühös vagyok rá,
Hogy énekelhet valaki,
Mikor ilyen vacak a világ: ellopják az ember cuccát,
A gleccserek eltűnnek néhány év alatt,
És a jégsapkák is a sarkokról,
A tenger meg elárasztja Manhattant, láttam a NatGeo-n, hogyan,
Az atomrakéták seperc alatt kipukkanthatnák a Holdat, és akkor nem lesz árapály,
Csókolom, ennyi.
És nemsokára az agyunkba szerelt mobiltelefonokkal hallgatják le
A gondolatainkat is.
Persze ez a szomszéd nénit nem zavarja,
Egyrészt nincs tornacucca és NatGeo-ja, és legfeljebb a macskáit lehetne ellopni tőle.
Másrészt meg már kilencvenhárom éves múlt,
Rég hulla lesz, mire ez a sok rémség bekövetkezik.

ŐSZI DAL

2016.11.21. 22:09 - Hmari

Címkék: ősz Such Judit Nikolett

Such Judit Nikolett: ŐSZI DAL

Koppan a tarló,
Sárga levél visz
Hűs üzenetként jó levegőt,
Sokszínü táj vár,
Fergeteg álom
Tölti be hosszan a tág legelőt.
Új kenyerünket
Kincse megadta
Kévehalomnak, gazdagodón,
Eljön a tél majd,
S hála imánkon
Nyugszik a szívben, hallik a szón.
Baktat az őz is,
Nem szalad el most,
Érzi a lágy, puha, ódon időt,
Hangtalan lépked,
Óvja a csöndet,
Minthogy az ember a hű szeretőt.
Csokra az ősznek
Íme előttünk,
Bölcs, aki rá szavakat kitalál,
Egy kicsi, néma,
Nesztelen ábránd,
S majd ha bevégez, messzire száll.

RUMLI

2016.11.18. 13:10 - Hmari

Címkék: kamaszkor rendrakás rosszalkodás Such Judit Nikolett

absk_003.jpg


Such Judit Nikolett: RUMLI

/Rendrakási Undorral Megáldott Lelkek Igéje/

Ez így most egy picit kínos, de hát csak elmondom azt,
Mi az, ami körülöttem néhány embert kiakaszt.
Kezdjük azzal, hogy egy gyerek szüleinek adomány,
Akkor is, ha ici-picit, csekély mértékben trehány.

Nem azt mondom, hogy a szobám egy szemétdomb-temető,
Csak a szaga olyan, mint egy naposcsibe-keltető.
Nem azt mondom, hogy a szőnyeg morzsával telis-tele,
De egy hangyakolónia bőven jóllakhat vele.

Hogyha engem Apa, Anya szobafogságra ítél,
Nem bánom azt, vacsi se kell, jöhet éhínség és tél.
Ugyanis az ágyam alatt nem szörnyet rejtegetek,
Hanem néhány, több száz hetes, sajtos pizzaszeletet.

Remélem, hogy szememre azt soha senki nem veti,
Hogy a penészes befőttet szekrényem mélye rejti.
Ha kinyitod, az a látvány indokolatlan lehet,
Senki nem hallott még arról, hogy bioszra kísérlet?!

Azt a kevés fél pár zoknit illik megemlítenem,
Amik alá taknyos zsepik armadáját elrejtem.
Ágyam soha nem vetem be. Megtehetném, de minek?
Én a szokás hatalmában nagyon régen nem hiszek.

Így élek én, s biztosítlak, harmóniám végtelen,
Ötcsillagos luxusvilla, kényelem a négyzeten,
Ha felnövök, ráérek majd rendet rakni, azt hiszem,
Addig is tudd, hogy ez az én természetes lakhelyem.

Such Judit Nikolett
2016

ZENEISKOLA

2016.10.29. 18:27 - Hmari

Címkék: zene hangszerek Orgoványi Anikó

Orgoványi Anikó: ZENEISKOLAorgovanyi_aniko_gordonkaja.jpg

Hej, a zeneiskola,
az aztán a csoda!
Oda jár a hegedű,
meg a zongora!

Gordonka, a tanárnő,
belép az osztályba,
kezében a vonója,
mint egy varázspálca.

Figyeljetek gyerekek,
kezdődik az óra!
Nyújtózik a harsona,
jótanuló módra.

Illeg-billeg a gitár,
nem megy még a lecke,
megböki a fuvola,
vicces most a kedve.

Megszólal a klarinét,
köszörüli torkát,
rákontráz a trombita,
elnyomja a hangját.

Rájuk morog a tuba,
csücsörít a szája:
Hol az összhang gyerekek?
Figyeljünk egymásra!

Nagyot mordul a nagydob,
döngeti a taktust,
összecsap a cintányér,
élvezi a ritmust.

Zeng az egész iskola,
mint kasban a méhek,
kezdődhet már a koncert,
szárnyalhat a lélek!

SOMFAI ANNA: SÖTÉTÓRA

2016.10.23. 15:53 - Hmari

Címkék: iskola tanár matekóra Somfai Anna

Somfai Anna: SÖTÉTÓRA
matek-potvizsga-gyermek.jpg
Amikor Pötyi néni belép
és elkezdődik a matekóra,
percről percre sötétebb lesz.
Mire szabályos betűivel
felírja a táblára a feladatot
mi már csak vaksin pislogunk.
Feleltetéskor az osztály
teljes sötétségbe borul
de Pötyi néni mindent lát,
és mint az éjszakai ragadozók,
lecsap a padjukba kucorodókra.
Kicsengetés előtt aztán lassan
nagyon lassan világosodni kezd
egészen addig, amíg Pötyi néni
ki nem lép az ajtón, és távolodó
alakja fekete pöttyként el nem tűnik.

 forrás: Szitakötő 2015/2, 30. szám

Versíró feladat:
Milyen egy jó hangulatú óra, nem Pötyi nénivel, hanem valaki mással?
Írjátok át a verset, s ábrázoljátok, milyen a "Vidámóra"! (ötlet: Rokvic Erzsébet)
Küldjétek el a koltogeto[kukac]gmail.com-ra!