Orgoványi Anikó: ZENEISKOLA Hej, a zeneiskola,az aztán a csoda!Oda jár a hegedű,meg a zongora! Gordonka, a tanárnő,belép az osztályba,kezében a vonója,mint egy varázspálca. Figyeljetek gyerekek,kezdődik az óra!Nyújtózik a harsona,jótanuló módra. Illeg-billeg a gitár,nem megy még a lecke,megböki…

Somfai Anna: SÖTÉTÓRA Amikor Pötyi néni belép,  és elkezdődik a matekóra, percről percre sötétebb lesz. Mire szabályos betűivel felírja a táblára a feladatot,  mi már csak vaksin pislogunk. Feleltetéskor az osztály teljes sötétségbe borul,  de Pötyi néni mindent lát, és mint az…

Such Judit Nikolett: ŐSZI DAL Koppan a tarló, Sárga levél visz Hűs üzenetként jó levegőt, Sokszinü táj vár, Fergeteg álom Tölti be hosszan a tág legelőt. Új kenyerünket Kincse megadta Kévehalomnak, gazdagodón, Eljön a tél majd, S hála imánkon Nyugszik a szívben, hallik a szón. Baktat az őz is,…

Lackfi János: VILÁG VÉGE Gerő mondta, hogy a múltkor egy utcában, ahol már a város véget ér, és kezdődik az erdő, az aszfaltból meg földút lesz egyszeriben, és ahol már időnként rókát meg fácánt látni, szóval ott van egy kő, és azon a kövön, de pszt, el ne áruljam senkinek, múltkor látta ülni az…

Such Judit Nikolett: TESI HISZTI Francba, nemár, megint tesi? Biztos át nem öltözök! Tuti, megint annyit futunk, Végtelenek a körök. Nehogy aztán véletlenül Kikötődjön a cipőm… Jaj, bocsika, meg kell állnom! Színészet lesz a jövőm. Megint fiúk lányok ellen? Miért kínoz így a tanár? Hagyjon már a…

Zebra: Egy tévedés áldozata vagyok. Az elefánt átkelt rajtam gyalog. Seregély: Elhunytam, mert az idén sörét nôtt a venyigén. Szüretkor a puskák rám szórták a mustját. Hangya: Kinek járandója csak egy apró morzsa, ne kapjon fel veknit, mert ez lesz a sorsa. Nerc: Hogy lenyúztak, ó, én árva,…

  Jól jöhet egy vidám irodalmi esthez - akár a nyári táborozás alatt - a Romhányi-versekből és Dr. Búbóból összeállított vetélkedő. Versíró feladat is van benne, amit itt külön leírok az elkészült gyerekírta versikékkel együtt. A vetélkedő feladatai változatosak, mozgalmasak, viccelődők, - ahogy…

Árkosi Ivett: KÍNRÍM Minden versbenTörekedtemAz abszurdumraMert csodálom azt,Hol a rím fura.Nehéz lehetÍrni ilyet,Mert nem sikerül.Az esze már ijedt,Mikor az ember az asztalnál ül.És gondol erre:Hogy lehet ezt írni?Megpróbálom,Bár nem fogom bírni.De hátha sikerül.Olyankor az ember örül!Még, ha…

Árkosi Ivett: EGYSZERŰ!  Ez az, ami kellEgyszerű téma,Egyszerű vers.De hol a séma?A fejben.A határtalan gondolatHatáránVan egy zubatagBár, talán…Nem egyszerű.Itt a fejemben a tű…Vagyis szög.Ahol fájdalmas viccek születnek,Amiken mindenki nyög.És ez a baj: átvitt értelmek.Nem elég…

Szabó T. Anna: GYERTYA Kis koszorún gyertya ég - üljük hát körül! Ennyi tűz is épp elég annak, ki örül! Jó, hogy senki nem siet, lassú este lett, gyertyafényben itt ülök én is veletek, szemünk egymást tükrözi, fény a közepe, beszélgetős vacsora - nincs vége…