Költögető

A nyárhoz hozzátartoznak a szúnyogok is! :-)

Kiss Benedek: HÁROM SZÚNYOG

Három szúnyog szállt az estbe,
szállt az estbe a fülembe.
Illegettek, billegettek,
mindig pimaszabbak lettek,
végül vérig megsebeztek.

Az egyiket búbján kaptam,
a másikat hókon csaptam,
harmadikat tenyeremmel
ízzé-porrá nyuvasztottam.

Három szúnyog lelke
száll tovább az estbe.
Bátor volt mind, mint a Kata,
de a lelkük beste,
s a csillagos estbe
szétmállt mindnek teste.
Lelkük, Uram, ne fogadd be,
ne menjenek mennybe!

Szabó Melinda:  NÉGY ÁLLAT AZ ERDŐBŐL  

Tóth Szonja Kiara: A TULOK ÉS A TÜLÖK - Ló Szerafin versének továbbgondolása
Készült: a Lázár Ervin versíró pályázatra

Ha elpusztul a tulok,
szarvából lesz a tülök,
de ha én elpüsztülök,
belőlem nem lesz tulok.

A tulok picit fura,
nem a maga ura.
Hajlamos a búra,
ráférne egy kúra.

Ne ugorj a kútba!
Ne feküdj az útra!
Kell neked új búra,
ez lesz a jó kúra!

"Nem tulok a tulok,
ha nincs fején tülök.
Félek, megbütülök,
s nem leszek már tulok. "

Lázár Ervin: BÁLÖMBÖKI ÉS SARGIRÓGÜ...

bálömböki bag u fan
bálömbökö big a fún
búlámbákö bög i fan
balúmbaká bög ö fin
bilámbúka bág ö fön
bölimbakú bag á fön
bölömbika búg a fán (Aromo)

Sargirógü al á fán
Sirgórüga ál á fan
Sórgüragá ál a fin
Sürgarágá al i fón
Sargárága il ó fün
Sárgáragi ól ü fan
Sárgarigó ül a fán. (Aromo versíró technikáját próbálgatva: Hmari) 

Szabad Gréta 1.b

Vigyázz vele,
nagyon makacs,
heves állat:
Ez a kakas.

Farkas Bence 1.b

Nagy a csacsi,
feje üres,
ráadásul
szamárfüles!

Szalai Márk 1.b

Szürke, cincog,
macskától fél,
kamrában ő az úr:
Ez az egér!
 
Nagyot ugrat,
igen jól,
sörénye van:
Ez a ló!

Szorgalmáról híres 
ez a fajta,
bolyban él:
Ez a hangya!

Puha szőrű,
s szereti a vackort,
kedves állat:
Ez a mackó!

Kukaccal a szájában is
oly picinke,
kedvenc madarunk:
A cinke!

Úgy tekereg,
mint a kígyó,
vízi állat:
Ez a sikló!

BADAR ÁLLATHATÁROZÓ - a kálváriaparti iskolások egyesített badarságai, Varró Dániel nyomán
Lejegyezték: a költészet napján, 2012-ben

Szép állat a csimpánz
Csak egy kicsit csíp ám
Házba ne vidd inkább
Szép állat a csimpánz.

Szép madár a jégmadár
Sokkal szebb a jégcsapnál.
Sok halat fogyaszt ő
Lenne inkább fagyasztó.

Szép állat a nyuszi
Okos, s nagyon cuki
Dús szőrzete fényes
Füle nagyon kényes.

Szép madár a jégmadár
Jeges csőre fagyva már
Követi őt hat madár
Szép madár a jégmadár.

Szép madár a cinege
Édes teste picike
Szereti a magokat
megeszi a nagyokat.

Szép állat a teve
A hátán van a hegye
A sivatagban él
Tovább bírja mint én.

Szép állat a teve
Nincsen sok-sok terve
Fittyet hány a versre
Szép állat a teve.

Szép állat a denevér
Aludni fejjel lefele tér
Ultrahanggal szerte néz
Nem is szép a denevér.

Szép állat a lajhár
Nagyon lassan mászkál
Kár, hogy nem eszik tanárt
Az lenne a király.

Szép állat a lajhár
Bámul a fán bambán.

Szép madár a jégmadár
Olyan mint a kék halál
Minden napja ebből áll
Szép madár a jégmadár.

Szép állat az elefánt
A nagy hasa tele már
Nagyon nagy a pocakja
Nem szeretném, ha eltaposna.

Szép állat a fóka
Jókora az orra
Szeret jégen csúszkálni
Jeges vízben úszkálni.

Szép állat a rozmár
Csak a foga rossz már
Agyarával jócskán
Túllép minden normán.

Szép madár a gólya
Tápláléka béka
Tollazata szép fehér
Soha semmitől se fél
Családjában sok a móka
Szép állat a gólya.

Szép állat a macska
Az enyém sose lusta
De ha mégis ledől
Csakis a heverőn.

Szép állat a macska
csak egy kicsit csacska
Van szép hosszú farka
Foltos is meg tarka.

Szép állat a sólyom
Kevesebb a súlyom
Tekerem az orrom
De szép madár a sólyom.

Tóth Tamara Leila: ROSSZCSONT NYUSZI

Fogtam egy nyuszit,
adtam neki puszit.
Orromat megharapta,
az a büdös ebadta!
Te gonosz, rosszcsont nyúl,
ki orromhoz hozzányúl!
Nem is adok már répát!
Kapj tőlem inkább náthát!
El veled a határba,
ne is lássalak már ma!

Fecske Csaba: MONDÓKA

Fölmafára szilva
szilvafára fölmá
szok a szik a szarka
kilátszik a farka
nem ilyen nem olyan
tiri-tari-tarka!

Markó Béla: A PINTY ÉS A TÖBBIEK

A pinty
a kalitkában is pinty
a kanári
a kalitkában is kanári
a papagáj
a kalitkában is papagáj

a csimpánz
a ketrecben is csimpánz
a tigris
a ketrecben is tigris
a teve
a ketrecben is púpos

de szabadon
pintyebb a pinty
kanáribb a kanári
papagájabb a papagáj
csimpánzabb a csimpánz
tigrisebb a tigris
és sokkal de sokkal
púposabb a teve.

(megjelent
Markó Béla: A pinty és a többiek című kötetében,
Bookart K., 2007)

Tóth Szonja Kiara: TEHÉNBÁNAT

Láttam egy tehenet
egy mólón mélázni,
s alatta a vízben
egy levelet szétázni.

Miért áll a tehén
a mólón mélán?
ő kapta a levelet
ma reggel, netán?

Mi állt a levélben,
hogy ily méla a tehén,
s keserű bánat
sötétje ül a szemén?

Ez állt a levélben
feketén-fehéren:
"Nem írok több levelet,
engem ne is kérjen!

Sajnos e kapcsolat
oly reménytelen,
nem élhet a szerelem
tovább csak levélben.

Ezért a szívem már
a szomszéd tehéné,
ne tegye a búcsút
kiskegyed nehézzé!

E pár sorral most
szerelmünket lezárom.
Találjon más bikát,
szívből kívánom!"

Hát ezért áll a tehén
mélán a mólón,
s égeti szívét a
fájdalom forrón.

Maci feje fő: Nőjek, ne nőjek?
Lehetne még belőlem szőnyeg,
vagy elmehetnék lábtörlőnek.

Csoszognának rajtam a talpak,
a hangosak is meg a halkak,
attól függ, hogy ki milyen alkat.

Vagy elmehetnék épp költőnek,
ki folyton verseket hörpölget,
és versbe törülközik főleg.

(Mért ne? Jó meleg a bundám,
a kotlást mindig átaludnám,
a verstojás meg mind kikelne,

és csirke hangon énekelne.
A kérdés nekem túl fárasztó.
Alszom rá egyet, s maradok mackó.)

Kecskés Kitti 5. osztályos kedvence A részeg elefánt című kötetből.

Bundás kis állat a pele,
az erdő tele van vele.
Dió a fő eledele,
de előfordul, hogy bele-
kóstol a gyümölcsbe, tojásba,
télre meg üregekbe ássa
magát és alszik tavaszig,
addig nem eszik, nem iszik,
ilyenkor pihen a bele,
csak aztán töm mindent bele.

Hogyha jő a vombat,
az ember mit mondhat?
A vombat külsején
kevés dolog ronthat.

Egy erszényes patkány,
ráadásul törpe,
jogos, hogy a napját
üregekben töltse...

Hogy az irodalom
a lelkére hogy hat,
nem tudni. Rovaron
éldegél a vombat.

Elég nyugodt állat,
úgy hat kilót nyomhat.
Tilos a vadászat
és rádobni bombat!

Lassan cammogó tobozra
emlékeztet a tobzoska.
Testét éles pikkely fedi,
nem is támad senki neki.

Hangyabolyok után kutat,
hogyha talál, vág egy lyukat,
érdes nyelvét beletolja
és tobzódik a tobzoska.

Ha vadászik, hátán hordja
tobozforma kicsinyét,
és rászól a tobzos bocsra:
"Légy már hangyás kicsikét!"

Az ember,
ha kutyát
simogat,
izgul,
főleg, ha
a kutya
netalán
pitbull.
Pedig
nem is egy
ideges
fajta:
akkor is
harap,
ha nem
akarja.
Mindegy,
az ember
lába
vagy karja,
a pitbull
azt mind
sorra
lekapja.
Vagyis
ha éppen
sétálni
indul
az ember,
jobb, ha
nem jön a
pitbull.
De ha jön,
akkor
ne simo-
gassa,
mert a ku-
tya őt
kettéha...

A versek az Állatságok című kötetből valók, a képeket a Google segítségével gyűjtöttem a netről.
Kedvenc verseit a kötetből válogatta: Födő Milán 3. osztályos diák.

A WWF nemzetközi természetvédő szervezet magyarországi tagja versíró pályázatot hirdet:

"Ha olyan általános iskolás vagy, aki szereti a természetet, az állatokat és szeret verset írni, akkor írj verset, mondókát a hódról, és küldd el nekünk!
Ha úgy érzed, hogy nem ismered elég jól a hódokat, olvasd el a róluk szóló füzetet, amit megtalálsz honlapunk kiadvány rovatában."

Versed legyen humoros, ötletes, szórakoztató.
A pályamunkán tüntesd föl neved, címed és, hogy hányadik osztályba jársz. A legjobb alkotások beküldői értékes díjat kapnak!
Beküldési határidő: 2011. március 14.
Beküldési cím: WWF Magyarország, 1399 Budapest, Pf.: 694/112.
A borítékra írd rá: „Főszerepben a hód”

Ádám Laura: VERS A PIROS GUMISZAMÁRRÓL

Ez itten egy piros szamár,
Egy helyben áll régóta már.
Nem használja most már senki,
Se a Lorcsi, se az Adri.
Leeresztett kicsikét,
Ezért nem a kicsiké.

Ruganyos és használható,
Ez a szép, piros gumiló.
Ajánlhatom mindenkinek,
Ha hagyja, hogy lóvá tegyem...

A RÓKA, A HOLLÓ MEG A SAJT
írta: Ádám Laura, 11 éves

A holló és a róka egy hársfa ágán üldögélt,
a régi szép időkről jól elcseverészvén.
Az ág alá hirtelen egy sajt került,
s a mese máris másmilyenre sikerült.

- "Hé te róka! Kérlek szépen!
Dobd le azt a csókát nékem!
Éhes vagyok, megeszem!
Hálámat majd kifejezem!"

- "Jajj, barátom, édes komám!
Elmarad ma a vacsorám!
De a sajté nem marad,
én leszek a vacsifalat!
Ments meg kérlek jó haverom,
a sajt éhkoppon maradjon!"

A róka szeme felcsillan,
erre a  sajt nem, hogy elillan,
hangosan követeli,
hogy a ,,csóka’’ jár neki!

- "Drága Sajt, ő nem is csóka!" -
ekképpen felelt a róka.

- "Gyere föl és nézz meg jól!
Én vagyok a csoda-holló!"

A sajtot nem kellet biztatni,
Elkezdett az ágra felmászni.
Mikor a sajt, ó, a drága!
Felért végre a hársfára,

nem volt rest a csoda-holló,
csőre úgy járt, mint az olló.
A róka furfangjának hála,
sajtot ettek vacsorára.  

(az eredeti meséhez készült rajzot Vesztl Fannitól kértem kölcsön)

... egy csacsi érkezett a Költögetőbe:

Tóth Szonja Kiara: KICSI CSACSI

Láttam egy csacsit,
tetszett egy kicsit.
A nyakán csengő,
a neve Gergő.
Lépeget csendben,
ez így van rendben.
Halad az úton,
siet már nagyon.
Várja a gazda
csöpp kicsi lánya.
Kap tőle répát,
szénát és almát.
Gazda csöpp lánya
az ő barátja.
Ezért a csacsi
(maga is kicsi)
siet már haza,
várja Kis Anna.

Lovász Andrea néhány verset - mondanivalója szemléltetésére és színesítésére - felolvasott a hallgatóságnak, amikor (tegnap) a Kálváriaparti Általános Iskolában járt, és a mai magyar gyermekirodalomról tartott előadást.

A videórészletben Szilágyi Ákos Cet ecetben című verseskötetéről beszél, majd felolvassa a címadó verset:

CET ECETBEN

Ha utcátokba befut egy cet,
S van odahaza pici ecet,
Eceteljétek be egy picit,
S ciccegjétek neki: te cet! te cet!

S a cet biccent majd: „Nos, mi tetszik?”
S ha kéznél van kelepce, ketrec,
A cet becaplat, mert jólnevelt cet,
Cettint s elmond egy jó cet-viccet:

„Utazik a vonaton két cet ... –
Tessék mondani, felhallatszik,”
És telnek-múlnak majd a percek,
Míg poént nem tüsszent a cet: hapci!

Görögdinnye-torkába láthatsz,
Ha kitátja mint vörös kalickát,
S bár meglehet, csak puszta látszat:
Odabenn parányi szív pilinckál.

Ha elneveztél róla egy utcát,
A cettel verebet fogathatsz.
Mondjuk a Cet utca ötbe futsz át,
És a Cet utca hatban – lakhatsz.

Ne hecceljétek ó, e cetet,
Ha ódzkodik az óceántól!
Ó te szegény, balfácán cet,
Úszkálsz itt egy ecet-szeánszon!

Ecet, ecet, te, cet-kelepce!
S te cet, te cet, ki benn kalimpálsz –
feladva most az ecet-lecke!
Pácban lehetsz, bár ez csak halpác ...

S ha megunjuk, a cet kacat lesz.
Cet volt, míg nekünk jónak tetszett,
S lesz belőle – csak még egy percet! –
Fecnikre tépett kis papír-cet.

Utóirat

Cet voltam én is – ától – cetig!
S lett ecet ott, hol óceán volt,
S most visznek vissza e kis cetlik
Cethazámba – ecethazámból.

KIS CET,
JÓ CET,
JÓ, HA
TETSZETT!

(Nekem nagyon "teccett", a kedvencem lett!)

A verset Szilágyi Ákos előadásában is meghallgathatod a PIMmédián, a költő több más versével együtt:

http://www.pimmedia.hu/object.158892CA-F052-49F9-8D92-55517F7E9390.ivy

írta: Urbán Lilla, 3.a

Egyszer volt egy kutyuska,
olyan, mint egy bolyhocska.
Úgy hívták hogy Macika,
gazdáját, hogy Lacika.

Sétáltatta Lacika
kiskutyáját pacniba.
Pacnis lett a ruhája,
Pacnis lett a kutyája.

Mentek búsan haza,
a ház hatalmas paca:
paca a tévé,
paca a wécé,
paca a telefon,
paca a weblapon.

Pacás a fűtő,
pacás a hűtő.
Pacás a függöny,
paca a fülön.
Pacás az ágy,
pacás a vágy.

Tintaárus árusít,
pacát, a városit!
Lacika a vezetője,
kutyuskája segítője.
A ház helyén a bolt,
a város neve: TINTABOLT.

Hallgasd meg a verset és nézd meg az illusztrációt az Egyszervolt.hu-n: http://egyszervolt.hu/vers/content/koltogeto-tintabolt.html

írta: Urbán Lilla, 3.a

Van egy háziállatom.
Ott lapul a válladon.
Ez az állat a hörcsög,
Néha rátörnek a görcsök.

Miért törnek rá a görcsök?
Kérdezzük meg a hörcsögöt!
- Azért törnek rám a görcsök,
mert szörcsögöm a málnaszörpöt.

Hallgasd meg a verset az Egyszervolt.hu-n: http://egyszervolt.hu/vers/content/koltogeto-horcsog.html

Nemrég "weöreskedtünk" és sok ügyes versikét költögettetek a "Paripám csodaszép pejkó" ritmusára. Lackfi János meg is dicsért érte benneteket. Aztán még lett egy "tündisznónk" is, miután Bóbita szárnyat igézett a malacra.

Kiss Ottó: ÁLLATOS ALBUM

Szép ez az állatos album,
nagypapa ötlete, vették,
nagymama mondta: – Vigyázz rá!
Nagypapa meg, hogy: ez emlék.

Szép ez az állatos album,
benne a kenguru ugrál,
itt a kanári, a delfin,
ott a zsiráf, az oroszlán.

Hűsöl a nagy hal a vízben,
kúszik a parton a kígyó,
gólya vadássza a békát,
ugrik a béka – ez így jó.

Néz a menyétre a róka,
görcsöl a hörcsög a lyukban,
itt a kakas meg a gőte
– hú, de recés tarajuk van!

Jó sok az állat a könyvben,
szállnak az éjjeli lepkék,
mászik az erdei mókus,
szép ez az állatos emlék.

Hallgat a nádi poszáta,
csendes a kis sün, a gébics,
alszik a tóban a teknős,
alszik a hód, velük én is.

 

Lackfi János: KÖLYÖK

 

Józsika, Józsika csápol,
frászkarikán hegedülget,
répapüré dala csendül,
fancsali dob hasa dülled.

 

Józsika, Józsika bokszol
hasba püfölve a Holdat,
az heherész, puha gombóc,
fény-keze visszapofozgat.

 

Józsika, Józsika majszol,
tök tuti mézzel a hagyma,
sajtos eperfagyin ikra,
s kell csokiöntet a babra.

 

Józsika, Józsika alszik,
fortyogi katyvasz az álma,
zöld egerek, lila macskák:
tömve szöszükkel a párna.

Vörös István: A ROLLER

 

Gördül a, gördül a roller,
jó a kanyarba bedőlni,
nézi a béka a fáról,
néha a benzin a kölni.

Gördül a, gördül az autó,
szárnyat a géz dob utána,
hogyha elalszik a zöldnél,
újra pirost hoz a lámpa.

 

Gördül, a gördül az égig,
hajnali köd csap a földre,
űrszagu furcsa meséket,
merre van itt az előre.

 

Gördül a, gördül a bolygó,
lendül a semmi kocsányán,
két csiga-forma galaxis
tátja felé ki a száját.

 

Súgja az egyik a Napnak,
jaj de finom ez a bolygó,
gördül a, gördül a torkán,
elnyeli, elnyeli forrón.

 

Gördül a, gördül a roller,
jó a kanyarba bedőlni,
hullik a béka az égből,
egybe az égi s a földi.

Blogunk házigazdái sincsenek híján az állatkodós nyelvi humornak. Karbantartás idején szeretett Költögetőnk helyett ez a "sünetelő" sün jelenik meg a monitoron. Bosszankodás helyett mindjárt mosolyogni kell ha meglátod:

Urbán Lilla 3.a

Kiskutyám göndörkés uszkár,
Egérkém osonó villám.
Cicuskám cikázó kandúr,
Kakaskám réztorkú nagy úr.

Őzike riadva ugrál,
Mókuska rügyeket rágcsál.
Vaddisznó orrával turkál,
Nyuszika remegve bujkál.

Major Martin 4.a (Kálváriaparti Általános Iskola)

Anyukám viruló rózsa
Apukám sörivó róka
Nagyapám bajuszos medve
Nagymamám fakuló fecske.

Macsekom karmolós tigris
Kutyusom harapós bikfic
Halacskám pikkelyes úszó
Egerem cincogó ugró

Mesét mondok, dí-dá-dú,
egyszer volt egy százlábú.

Hát az a százlábú állat
sorra számlálgatott minden lábat,
eredményül mennyi jött?
épp 365.

Az év minden napjára
jut neki 1-1 lába.

Egyik csupa kulimász,
a másikkal magyaráz,
harmadikkal zongorázik,
negyedikkel falra mászik,
ötödikkel mutogat,
hatodikkal cukrot ad,
hetedikkel krumplit hámoz,
nyolcadikkal sok vendéget hív a házhoz,
kilencedikkel az ajtót nyitja,
tizedikkel vendégeit kihajítja,
tizenegyedik csak csonka,
tizenkettedikkel ágyát bontja,
tizenharmadikat leharapták,
tizennegyedikkel fog vakmacskát,
tizenötödikkel koccint,
tizenhatodikkal pöccint,
tizenhetedikkel fociz,
tizennyolcadikkal kocsiz,
tizenkilencedikkel sántikál,
a többivel fürgén szaladgál.

Ahány lába
- mert nem dőre -
éppen annyi adománya
az újesztendőre:
minden napra jut 1-1,
a sok kicsi sokra megy.

                                               (Weöres Sándor)
 

A képet kölcsönöztem és a százlábút meghosszabbítottam. (bocsi: a szerk.)