Mai magyar költészet általános iskolásoknak. Versek, melyeket olvasni, hallgatni, mondani jó.
És megpróbálkozhatsz az írásukkal is, - igazi költőktől kaphatsz hozzá biztatást, ötletet, tanácsot, dicséretet.
Gyere, csatlakozz a költögetőkhöz! Küldj verset (sajátot vagy ismert költőkét), illusztrációt (sajátot), az interneten talált megzenésített vagy megfilmesített verset. Mindent örömmel fogadunk, amivel mások figyelmébe ajánlod a költészetet. Együtt könnyebb megmutatni, hogy a szavakkal játszani és varázsolni lehet.
Címünk: koltogeto(kukac)gmail.com
Keresés
Utolsó kommentek
Hmari:
@Károlyné Baráth: Valóban, a gyerekeknek nagyon sok minden eszükbe jutott az eredeti verset olvasv... (2019.03.30. 05:37)LENNÉL-E?
Károlyné Baráth:
Nagyon tetszett, ötletes, motiválja az olvasót tovább gondolásra! A mai gyerekeknek főleg, hogy ne... (2019.03.30. 05:30)LENNÉL-E?
Hmari:
@Goldnágel Efráim: Az eredeti szövegben "hangyaboly". Itt elírás történt, köszönöm a jelzést, javí... (2016.08.07. 11:23)TÓTH KRISZTINA: ÁLLATSÁGOK
Goldnágel Efráim:
Van egy olyan érzésem, hogy a HANGYABOLY az LY-al írandó, de elbizonytalanított a veretes költő ve... (2016.08.07. 11:18)TÓTH KRISZTINA: ÁLLATSÁGOK
nagyapó nagyapó azt mondja hogy itt a tavasz nagy a Duna meg a Tisza nagy a Pó apropó tudjátok hogy hol a Pó hunyorít ránk nagyapó hogyne tudnánk itt van mindjárt a végeden nagyapó
nagyapó nagyapó a nagyapó agya ó okossággal van teli ha zokniját nem leli pápaszemét fölteszi tegyük fel hogy fölteszi és zokniját megleli mert mezítláb nem ízlik a reggeli
nagyapó nagyapó hunyott szemmel megmondja hogy eső esik vagy a hó
nagyapó nagyapó azt mondja hogy lócitrom mit maga után hagy a ló hogyha elég nagy a ló nagy a citrom s az a jó jóllaknak a verebek teli beggyel megírnak egy levelet egyenest a Lóistennek legyen ezután a világ lócitromból ha lehet
Lázár Ervin meséjét már olvashattad a blogon, itt. Most, hogy Nagy Csenge ezt a mesét választotta a mesemondó versenyre, örülök, hogy filmre vehettem ezt az elbűvölően kedves és roppant tanulságos mesét. És az előadás sem akármilyen! (Ha elindítod a lejátszást, hamar elfelejted, hogy kicsit ferdén állt a kamera.)
Dúsgazdag vidék Tökország, Felhőtlen ott a közélet. Virulnak bájos tökorcák, Éretten kongók, kövérek. Van ott egy zsíros földlabda, Azon él hősünk, Tök Magda. Törékeny teste mázsányi. Hiába vágyik hitvesre. Szeret a rögén strázsálni. Azt mondják, járjon fitneszre.
Így szól az orvos, Tök Endre: - Fogynia kéne, Magduskám! Ne menjen napra, s főleg ne Vedeljen esőt nagy lustán! Tabletta? Kenőcs? Dehogy hat! Naponta fitnesz, s lefogyhat! Kihez is küldjem? Na, várjon! Robi már be van táblázva. Cukkíni Petrát ajánlom, Terme a fogyás tárháza!
Eltökélt hősünk nem gatyáz, Elmegy a híres terembe. Gépzene harsog, reng a ház: - Jobb lábat lendít, kezek le! Verejtékcsepp hull, ökölnyi. - Kérem, itt tilos tökölni! Maga az új lány? Van dressze? Teste, ha prímán berezgett, Fájdalma talán nagy lesz, de Lefogyhat néhány gerezdet!
Tök Magda szökdel, kalimpál, Tökgyalun csúszik óraszám. Estére fáradt, alig jár. Ajkáról csüggedt nóta száll: Maradnék inkább vastagon, Hiányzik már a nass’ nagyon! Másnap, hogy újra ég a zsír, Főhősünk egyre mérgesebb. Keményen edz, de néha sír: - Kétségbe vajon mért esek?
Harmadnap végre felpörög! Testét is hetykén himbálja. Meglát egy vonzó, fess tököt. Bajsza van s szép nagy indája: - Kisasszony, boldog csudálat Járja át Öntől csumámat! Fiatal szívem nem csalhat, Ég küldte magát. Köszönöm! Micsoda bájos testalkat! Ja, és a nevem Tök Ödön…
Térdre rogy Ödön, úgy hódít. Magda a vágytól ittasul, Ledobja nehéz súlyzóit: - Szívemről hull le itt a súly! Gömbölyű, édes Növényem, Jók leszünk így is, kövéren! Ölelés, csók, és lelépnek. Cukkíni Petra felkiált: - Folytatjuk lányok, legények! Ki látott ilyen fesztivált?
Tök üres utcán bolyongnak, Holdfényes nyári ég alatt. Ne nézzük őket bolondnak! Szívükben épp most kél a nap. Hajtja Ödönt a természet, Kérdezni most egy merészet: - Kedvesem, leszel-e arám? Vetünk-e párban tökmagot? Tök Magda így felel: - Talán… Elvégre úgy fest, nő vagyok!
Konfetti, pezsgő, sör. Lárma. Hallani harsány dalt is ám! Kigyullad minden töklámpa. Táncot lejt öt-hat padlizsán. Magda is táncol tiporva, Szoknyája száz rőf vitorla. Kérdi a vőfélyt, Filkó bát: - Ugye, e szoknya soványít? Férjével lejt pár szinkópát, S boldogan élnek sokáig…
Erdőszélen nagy a móka, mulatság, iskolába gyűlnek mind a nyulacskák. A tanító ott középen az a nyúl, kinek füle leghosszabbnak bizonyul. Kezdi az oktatást egy fej káposztával, Hallgatják is tátott szájjal. - Az egymást tapasztó táposztó levelek képezte káposzta letépett levelein belül tapasztalt betétet, mely a kopasztott káposzta törzse, úgy hívják, hogy torzsa. Ha most a torzsára sorjába visszatapasztjuk a letépett táposztó káposztaleveleket, a tapasztalt rendben, akkor szakasztott, helyesen fejesen szerkesztett káposztát képeztünk. Ez a lecke! Megértettük? - kérdezte a nyúltanár.
Bólogattak a nebulók, hisz mindegyik unta már. - Akkor rögtön feleltetek! – Lapult a sok tapsifül, füllentettek, dehogy értik, és ez most mindjárt kisül! - Nos felelj, te Nyuszi Gyuszi! Állj kétlábra, s vázold hát, mi történik, ha ízekre bontasz egy fej káposztát? - Jóllakok! – felelte elképesztő képzetten a kis káposzta-kopasztó ebugatta, de a tanár megbuktatta.
Május 9-én, az irodalmi délutánunkon Lackfi Jánosnak mondta el legújabb versét Kiara. A filmfelvételről lemaradt a cím és a vers első sora, de ami utána jön, az így is nagyon élvezetes és mulatságos.
A HÓDÍTÓ HÓD Írta: Tóth Szonja Kiara
Szerelmes a hód. De kibe? Beleesett a menyétbe. "Ó, mily kecses! Kész tünemény! Földkerekén a legszebb lény! Nem titkolom szívem vágyát, megkérem a kicsi mancsát! Drága kincsem, kis tündérem, legyél az én feleségem! "Egek ura! Hát mit képzel! Hogy beszél egy hölgymenyéttel! Nem vagyok a kincse, uram! Azonkívül, hogy is mondjam... Az Ön képe kissé fura, merthogy kilóg metszőfoga. Ez, mint tudjuk, öreg hiba, nem megyünk így a lagziba." Szegény hódunk elkullogott, s otthon a tükörbe pillantott: "Fogam kilóg, mégsem értem, hisz ez az én szexepilem. No, de mindegy. Üsse a kő! Ennyit mindig megér egy nő!" Kerek erdőn átballagott, fogorvoshoz bekopogott. "Kedves uram, én megmondom, ily foggal még nem volt dolgom. No de nézzük, mit tehetünk! Itt-ott, ezt-azt lereszelünk!" Hódunk foga már kicsinyke. Mért ily nyomott hát a kedve? "Megszoktam, hogy olyan nagyok. Nélkülük csak fél hód vagyok... De félre ború, félre bánat! Elvehetem szép babámat!" "Uram, arca tökéletes, de van itt más, mi fölösleges." "No de hölgyem! Csak nem akarja..." "Bizony-bizony! Csúf a farka! Nézze meg az én farkincám!" "Bámulom, s ez nagy hibám. De a farkam! Nem adhatom!" "Akkor bizony én elhagyom!" "Bocsásson meg, asszonyom! A farkamat biz nem adom!" "Márpedig, ha nincs levágva, ott van az út, isten áldja!" Otthon sóhajt a szegény hód: "Nem való nekem az úri mód. Nem jó fogam, nem kell farkam. A mindenit! Mit akartam! Nincs már hályog a szememen, a menyét már nem kell nekem. Tanultam a dologból, menyét nem lesz a hódból. Fogam megnő pár hét alatt, s építhetem a gátakat."
Napok óta készülök kitenni a blogra Mák Betti almásversét és azt a videófelvételt, amit elküldtünk Betti versmondó produkciójával a Meseutcába. Mostmár nem halogathatom tovább, mert költögető társunknak MA VAN A 10. SZÜLETÉSNAPJA.
Kedves Betti! Minden költögető nevében így és ezúton kívánok nagyon boldog szülinapot!
Mák Bernadett: ÓDALMA
Ó, te gömbölyded forma, lehetsz piros, zöld és sárga. Hívhatnak Goldennek vagy Jonatánnak, de egyszerűen csak almának.
Ádám és Éva a Paradicsomban élne nélküled, ha a kígyó meg nem etette volna őket veled. Ez volt az emberek első bűne, melynek te voltál főszereplője.
Tell Vilmost se ismerné most senki, ha célpontot nem nyújtottál volna neki. Így kerülhettél fia fejére, és Vilmos a kártya képére.
A gravitációt sem ismernénk nélküled, ha Newton fejét meg nem ütheted. Így jutott eszébe az elmélet, s belőle alkottál hírességet.
Király koronája mellett is megjelensz, a jogarával együtt pihensz. Nem volna neki nagy hatalma, ha nem lenne az országalma.
Te vagy a gyümölcsök leghíresebbje, mind közül legfinomabbja, legegészségesebbje. Így magasztallak téged ma, óh, te gyönyörű Alma!
Nagy Bandó András: MESÉS KALANDOK
Az óra épp délre fordult át, megláttam Térültétfordultát.
Voltam én Keresztülkasulban, árkokban ültem és lapultam.
tankönyv? csak a borítója (én semmit sem tudok róla, hova lett a tudomány, engem nem bánt e hiány) egy töküres tolltartó, (pisztolytoknak volna jó) tartógumik felszaggatva, (engem ezért ne nyaggass ma) hetvenhárom szamárfül nyolc füzeten legbelül, kitört ceruzahegyek, kilenc, hogy pontos legyek, radír, mit körző átdöfött, találhatsz belőle ötöt, szétkaratézott vonalzó, órán játszott torpedó, na meg három rágó ára, szögmérő, de ripityára, matchboxfelni repedten, (nahát, ezt hogy kerestem!) visszakapott visszajáró, pulóver a visszájáró', sonkáskenyér, érintetlen, (asszem aszondtam megettem) almacsutka, már penészes, (kérlek szért se légy mérges) széjjelolvadt tejcsoki, (veszni hagytam, tök ciki) egy fel nem használt puska, meg hogy csíp engem a Zsuska, egy ragasztó széjjelkenve, meg hogy nem volt leckém keddre, meg egy háttal kezdett mondat, meg, hogy elmarad a szombat, nahát, ilyet már kilátott, még az intő is elázott, hogy nem hoztam füzetet, meg az a sok üzenet... Hát, arról szól valahány, hogy a gyermekük trehány. Hanyag lennék, rágalom! Cipelem a hátamon.
Ha a verseket nemcsak olvasni, hanem elmondani is szereted, jelentkezz a Meseutca.hu "vers-eny"-ére:
"Mondjátok videóra kedvenc verseteket, a felvételt pedig október 31-ig küldjétek el elektronikusan az info@meseutca.hu e-mail címre vagy cd-n/dvd-n az Anno meseboltba, a 1013 Budapest, Krisztina tér 7. postacímre. "
A pályázat részletei a Meseutca.hu-n itt olvashatók.
Többször próbálkoztunk már Weöres Sándor verseinek ritmusára saját versikéket kitalálni. (Ha rákattintasz a baloldali sávban a Címkék között Weöres Sándor nevére, akkor könnyen megtalálod ezeket a bejegyzéseket.) Most megszólal egy régi felvételen maga az 1989-ben elhunyt költő. Különös hangján varázslatosan kántálja-mondogatja-énekli ismert és kevésbé ismert ritmusos-dallamos verseit, melyek egy részét gyermekversként tartjuk számon. Mindez megtűzdelve verstani ismeretekkel - verslábakról, magyaros ütemekről, de ausztrál, néger, kubai ritmusokról, sőt nem létező nyelven írt verssorokról is. A hangfelvétel a Kossuth rádió archívumából származik.
„VRES BUSAИ FEKSZEИEKE A LEVELEK AИYÁMOAИYÁM SZERETLEK ИAGYИ ÉИ ! AИYUKM UGORJИYAKAMBA NAGYON SZERTLX A BUSAN FKVŐ LEVLK JARИAK AZ ESZEBE VÉGE A VRSNEK”
"Még nem egészen voltam ötéves, amikor az első gyerekversemet írtam. Az egy igazi gyerek vers volt tehát, és persze így sikerült lejegyezni, hiszen akkor még nem tanítottak meg írni. Azután az iskolában megtanítottak írni, és akkor nagyon sokáig nem írtam gyerek verset, csak dolgozatokat. Azután pedig újságcikkeket, tudósításokat meg elemzéseket – sokszor nem is tollal-ceruzával, hanem mikrofonnal. Innen visszanézve csupa fantáziátlan dolgot, amilyeneket csak a felnőttek szeretnek. Olyasmi történet ez, amiként az elefántot nyelt kígyó rajzával járt Saint-Exupéry: míg a kis herceggel nem találkozott, mindenki kalapnak látta. De aztán egyszer csak érkezett hozzánk egy kis hercegnő, később pedig egy kis herceg is – azaz apa lettem, és új közönségre találtam. A gyerekek pedig nem szeretik a „fantáziátlan dolgokat”. Ezért attól fogva - ha csak tehetem -, ilyetén dolgokat írok: gyerekverset, mondókát, mesét, kitalálós versikét. Gyermeki fantáziával töltve – amennyire csak tőlem telik."
Verseiből ízelítőt kaphatunk a neten az Egyszervolt.hu Versek rovatából (írd be az oldal keresőmezőjébe a költő nevét és válogathatsz a találatok közül) és a legújabbakat Nyulász Péter blogján olvashatjuk.
Nyulász Péter nemcsak bájos, kerekded versikéin keresztül, hanem "élőben" is azonnal megtalálja a hangot a kicsikkel. Amikor a költögetők verseit rögzíteni ellátogatott a Kálváriaparti Iskolába Gyöngyösre, kihasználtuk az alkalmat, és egy kis könyvbemutató foglalkozásra is felkértük a szerzőt. A Miazmég kötet versikéivel ismerkedtünk - mondogattuk, találgattuk a kitalálós versek megfejtéseit az elsősökkel. A foglalkozás legjobb pillanatai voltak, amikor Nyulász Péter átvette az irányítást és közösen mondókáztak a gyerekekkel.
Buksi
Kávé, tea, cukor, tej, vajon kié ez a fej? Van rajta két kajla fül, elől meg az orra ül, van egy szája meg két szeme: ez bizony a baba feje! (a Zsubattából)
Nemcsak a költögetők kerültek fel verseikkel az Egyszervolt.hu-ra, hanem íme: az Egyszervolt.hu is felkerült a költögetőkre:)
Lovász Andrea néhány verset - mondanivalója szemléltetésére és színesítésére - felolvasott a hallgatóságnak, amikor (tegnap) a Kálváriaparti Általános Iskolában járt, és a mai magyar gyermekirodalomról tartott előadást.
A videórészletben Szilágyi Ákos Cet ecetben című verseskötetéről beszél, majd felolvassa a címadó verset:
CET ECETBEN
Ha utcátokba befut egy cet, S van odahaza pici ecet, Eceteljétek be egy picit, S ciccegjétek neki: te cet! te cet!
S a cet biccent majd: „Nos, mi tetszik?” S ha kéznél van kelepce, ketrec, A cet becaplat, mert jólnevelt cet, Cettint s elmond egy jó cet-viccet:
„Utazik a vonaton két cet ... – Tessék mondani, felhallatszik,” És telnek-múlnak majd a percek, Míg poént nem tüsszent a cet: hapci!
Görögdinnye-torkába láthatsz, Ha kitátja mint vörös kalickát, S bár meglehet, csak puszta látszat: Odabenn parányi szív pilinckál.
Ha elneveztél róla egy utcát, A cettel verebet fogathatsz. Mondjuk a Cet utca ötbe futsz át, És a Cet utca hatban – lakhatsz.
Ne hecceljétek ó, e cetet, Ha ódzkodik az óceántól! Ó te szegény, balfácán cet, Úszkálsz itt egy ecet-szeánszon!
Ecet, ecet, te, cet-kelepce! S te cet, te cet, ki benn kalimpálsz – feladva most az ecet-lecke! Pácban lehetsz, bár ez csak halpác ...
S ha megunjuk, a cet kacat lesz. Cet volt, míg nekünk jónak tetszett, S lesz belőle – csak még egy percet! – Fecnikre tépett kis papír-cet.
Utóirat
Cet voltam én is – ától – cetig! S lett ecet ott, hol óceán volt, S most visznek vissza e kis cetlik Cethazámba – ecethazámból.
KIS CET, JÓ CET, JÓ, HA TETSZETT!
(Nekem nagyon "teccett", a kedvencem lett!)
A verset Szilágyi Ákos előadásában is meghallgathatod a PIMmédián, a költő több más versével együtt:
„VRES BUSAИ FEKSZEИEKE A LEVELEK AИYÁMOAИYÁM SZERETLEK ИAGYИ ÉИ ! AИYUKM UGORJИYAKAMBA NAGYON SZERTLX A BUSAN FKVŐ LEVLK JARИAK AZ ESZEBE VÉGE A VRSNEK”
.jpg)
Utolsó kommentek