A világ legrövidebb meséje arról szól, hogy a királylánynak volt egy békája, és hiába jöttek a daliásnál daliásabb királyfiak, hogy megkérjék a kezét, a lábát, a füle tövét meg a haját, rájuk se hederített. Inkább álltó nap azt a békát csókolgatta, mintha megzakkant volna. És addig csókolgatta, míg a béka gyönyörű szép királyfivá változott, maga a királylány meg gyönyörű szép békává, úgyhogy aztán a királyfi csókolgatta a békát éjt nappallá téve, míg az vissza nem változott. De akkor meg belőle lett megint béka, lehetett csókolgatni, s így ment ez a végtelenségig, sose sikerült egyszerre emberré vagy legalább egyszerre békává változni szegényeknek.
Nem is, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy egy válogatós királyfi elindult feleséget keresni, kiállta az összes próbát, mégsem talált, csak csupa bányarémet, ezért inkább megöregedett.
Nem is, egy egérről szól, aki azt álmodta, hogy palacsinta a lepedője, tejszínhab a dunyhája és sajt a párnája, de amikor bement a házba hogy valóra váltsa az álmát, sajnálatos módon összetalálkozott a macskával.
Nem is, a világ legrövidebb meséje egy turmixgépről szól, ami összekeverte a szezont a fazonnal, a nyulat a nyíllal, a szobát a szabóval, a borotvát a robotkával, a rakétát a tapétával, az erdőt a redővel, az ernyőt a redőnnyel, de úgy, hogy az egész világ összekutyulódott, és már én sem tudom, hogy mi micsoda.
Nem is, a világ legrövidebb meséje mindenkiről szól, de olyan sokan vannak, hogy nem férnek el benne.
Nem is, a világ legrövidebb meséje egy malacról szól, aki nem tudta, hogyan kell vizet forralni, de olyan disznó viccet mondott az éhes farkasnak, hogy az belepusztult a röhögésbe.
Nem is, a legrövidebb mese egy gömbhalról szól, akit kockának csúfoltak, pedig csak szerette a számítógépét.
Nem is, a világ legrövidebb meséje egy páncélos lovagról szól, akinek olyan nehéz vasruhája volt, hogy három másik vitéz kellett, hogy felsegítse a lóra, meg lesegítse a lóról. De egyszer a három vitéz elcsámborgott valamerre, a páncélos meg ott maradt, nem tudott a nyeregből leszállni, aztán egyszer csak ünneplőbe öltözött emberek jöttek, szépen szavaltak és gyönyörűen énekeltek, virágokat meg koszorúkat helyeztek el a lovag lábánál. És ő azóta is ott áll a téren, így lett belőle szobor, nézd meg, ha nem hiszed.
Nem is, a világ legrövidebb meséje a hétszünyű koponyányi monyókról szól, aki elvesztette az egyik szünyét. Szünytelenül azon járt az esze, hogy hogyan szerezze vissza, hiszen ki hallott már olyat, hogy az ember, illetve a monyók szünye csak úgy megszűnjön? Nem is lesz ebből mese, az hétszáz!
Nem is, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy a fészkes nyavalya egye ki a retkes csudának a rézfán fütyülő kótyomfitty hóbelevancát, hát nem elfelejtettem?!
Illetve dehogyis, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy … de csak azért sem árulom el.
Részletek A VILÁG LEGRÖVIDEBB MESÉIBŐL
2018.01.11. 17:50 - Hmari
Címkék: lackfi jános ijjas tamás felsős versmondóknak
IJJAS TAMÁS: RÓKA
2017.03.02. 11:46 - Hmari
Címkék: álom félelem róka ijjas tamás
rajz: Lipovszky Márton 2.o. Gyöngyöstarjáni Rajzműhely
Ijjas Tamás: RÓKA
Álmomba belopódzott egy róka, farka
lobogott, mint a láng, szájából valami
kis állat lógott, hervadtan nézett rám,
hervadtabban mint a vázában az anyák
napi rózsa. Nagyon féltem, és nagyon
szerettem volna megsimogatni. Aztán
anyu felébresztett, mert felébresztettem,
ahogy álmomban felsírtam.
Belekapaszkodtam vörös hálóingébe,
és már ébren zokogtam, mert tudtam,
nem találok vissza egyedül abba a kertbe,
ahol megsimogathatom, amitől félek.
forrás: Ijjas Tamás: Bőröndapu, Betűtészta K., 2012.
Nagypapáról - az Aranysityakból 3.
2010.04.30. 11:37 - Hmari
Címkék: család nagyapa kiss ottó ijjas tamás gáti istván aranysityak
Ijjas Tamás: Szivaros nagypapi
A nagypapinak vigyáznia kell, hogy ne fújja
rám meg hugira a füstöt, mert akkor köhögő
rohamunk lesz. Nagypapi nem kérheti lilahagymás
nagyit, hogy jó csípősre főzze a gulyást, mert
az szétmarja a szánkat. El kell dugnia a vadász-
puskáját, mert az nem gyerek kezébe való.
Alig csinálhatja azt, amit szeret, de mégsem
szomorú. mert ölbe veheti hugit, és megsimogathatja
a buksimat, meg olvashat nekünk Benedek Eleket,
és megmutathatja, hogyan működik a gyalu.
De legjobban szivarfüstöt szeret fújni a
szappanbuborékba. Azt mondja, a füst mindennek
a lelke, és mikor kipukkad a buborék, ott marad a
lélek szaga a levegőben, a bőrünkbe issza magát,
a hajunkba kapaszkodik, hugi ruhájában táncol,
anyu retiküljében kotorászik, nagypapit
megkrákogtatja. Olyan a világ, mint
egy nagy-nagy tűzrakás, és ez a füst az illata.
Kiss Ottó: Nagypapa vet majd
Voltunk a kertben,
nagypapa vitt ki,
azt mondta vet majd,
tavasszal itt, ni!Ott lesz a borsó,
a mák, a cékla,
amott a zöldség,
a sárgarépa.Itt lesz a zeller,
és ott a málna,
abból a medve
nagyot kajálna.
Itt lesz a retek,
ott lesz a kapor,
ha azt is vetek,
abból is kapol!
Gáti István: Hol nem volt
Járt nagyapa szürke nagykabátban
Ifjúkorából végül mi maradt?
Ronda lett a körút. Nagypapátlan.
Arca helyén üres a kirakat.
Mit fütyűlne vajon? Félek, ha most
Erre járna újra megszokásból,
Nem ismerné fel a négyes-hatost,
S pörköltet kérne a McDonald's-ból.
Jó volna, ha élne nagypapácska!
Bámulná őt a sarki Humanic.
Hintázna a tömött aktatáska,
Hozná a Bocit s a friss Gyulait.
Árnyát őrzik a házak falai,
Kezemet fogva lépked a magány.
Nincs is körút, mert eltűnt valaki:
Az én öreg, hol nem volt nagyapám.
Utolsó kommentek