A RÓKA, A HOLLÓ MEG A SAJT
írta: Ádám Laura, 11 éves
A holló és a róka egy hársfa ágán üldögélt,
a régi szép időkről jól elcseverészvén.
Az ág alá hirtelen egy sajt került,
s a mese máris másmilyenre sikerült.
- "Hé te róka! Kérlek szépen!
Dobd le azt a csókát nékem!
Éhes vagyok, megeszem!
Hálámat majd kifejezem!"
- "Jajj, barátom, édes komám!
Elmarad ma a vacsorám!
De a sajté nem marad,
én leszek a vacsifalat!
Ments meg kérlek jó haverom,
a sajt éhkoppon maradjon!"
A róka szeme felcsillan,
erre a sajt nem, hogy elillan,
hangosan követeli,
hogy a ,,csóka’’ jár neki!
- "Drága Sajt, ő nem is csóka!" -
ekképpen felelt a róka.
- "Gyere föl és nézz meg jól!
Én vagyok a csoda-holló!"
A sajtot nem kellet biztatni,
Elkezdett az ágra felmászni.
Mikor a sajt, ó, a drága!
Felért végre a hársfára,
nem volt rest a csoda-holló,
csőre úgy járt, mint az olló.
A róka furfangjának hála,
sajtot ettek vacsorára.
(az eredeti meséhez készült rajzot Vesztl Fannitól kértem kölcsön)
Utolsó kommentek