Költögető

Kiss Barbara: LEHETEK...

Akkor sem szeretnél

Szabó Melinda:  NÉGY ÁLLAT AZ ERDŐBŐL  

Szabó Melinda: NAGYI                            

A nagyi szeret, puszilgat,
Ölelget és betakar,
Játszik velem, olvasgat,
Magamra sose hagy.

Szeretlek, ezt nem tagadom
Örömödnek híja ne maradjon
Egészséges legyél hát,
Mindig velem maradjál.

Tóth Szonja Kiara: A TULOK ÉS A TÜLÖK - Ló Szerafin versének továbbgondolása
Készült: a Lázár Ervin versíró pályázatra

Ha elpusztul a tulok,
szarvából lesz a tülök,
de ha én elpüsztülök,
belőlem nem lesz tulok.

A tulok picit fura,
nem a maga ura.
Hajlamos a búra,
ráférne egy kúra.

Ne ugorj a kútba!
Ne feküdj az útra!
Kell neked új búra,
ez lesz a jó kúra!

"Nem tulok a tulok,
ha nincs fején tülök.
Félek, megbütülök,
s nem leszek már tulok. "

Lázár Ervin: BÁLÖMBÖKI ÉS SARGIRÓGÜ...

bálömböki bag u fan
bálömbökö big a fún
búlámbákö bög i fan
balúmbaká bög ö fin
bilámbúka bág ö fön
bölimbakú bag á fön
bölömbika búg a fán (Aromo)

Sargirógü al á fán
Sirgórüga ál á fan
Sórgüragá ál a fin
Sürgarágá al i fón
Sargárága il ó fün
Sárgáragi ól ü fan
Sárgarigó ül a fán. (Aromo versíró technikáját próbálgatva: Hmari) 

Szabad Gréta 1.b

Vigyázz vele,
nagyon makacs,
heves állat:
Ez a kakas.

Farkas Bence 1.b

Nagy a csacsi,
feje üres,
ráadásul
szamárfüles!

Szalai Márk 1.b

Szürke, cincog,
macskától fél,
kamrában ő az úr:
Ez az egér!
 
Nagyot ugrat,
igen jól,
sörénye van:
Ez a ló!

Szorgalmáról híres 
ez a fajta,
bolyban él:
Ez a hangya!

Puha szőrű,
s szereti a vackort,
kedves állat:
Ez a mackó!

Kukaccal a szájában is
oly picinke,
kedvenc madarunk:
A cinke!

Úgy tekereg,
mint a kígyó,
vízi állat:
Ez a sikló!

BADAR NÉVSZÓTÁR - a kálváriaparti iskolások egyesített badarságai
Lejegyezték: a költészet napján, 2012-ben

Szép lánynév az Alíz,
kedvence a papír.
Szereti az írást,
vagy ha neki ír más.

Szép fiúnév a Máté
Nem annyira a Tádé
Jó ötlet volt apádé
Hogy nem lettél te Tádé.

Szép lánynév a Luca,
senki se csúfolja!
Mert aki csúfolja,
nem lesz a barátja.

Szép lánynév a Lilike
Barátja a Vivike
Együtt járnak isibe
Szép lánynév a Lilike

Nagyon menő Zoli
Megy neki a foci
A tanulással sem áll hadilábon
Ő a kedvenc barátom.

Szép lánynév a Dóra
Gyönyörű szőke a haja
Szeret futni a salakoson
S rossz fát tenni a tűzre otthon.

Szép név a Milán
Rímel rá a kanál
Ezzel esszük a levest
Savanyú lett és édes.

Szép lánynév a Flóra
Felülne a lóra
Ketyeg már az óra
Menne rá a hóra.

Szép fiúnév Adrián
Nagyon csípős a csalán
Hármas tanuló talán
Szép fiúnév Adrián.

Szép lánynév a Janka
A szobát mindig rendbe rakja
A ruhákat kivasalja
S ha valamit ígér, betartja.

Szép név az hogy Patrik
Mindent megkaphatik
Aki neki nem ad
Csúnyán ráfarag.

Szép lánynév a Barbara
Nem lakik ő barlangba
Otthona egy barna szoba
Szép lánynév a Barbara.

Szép lánynév Melinda
Mindenfélét megírna
Verseket is írogat
Szép lánynév a Melinda.

Szép lánynév a Lola
Kedvenc színe a lila
Kiskutyája Póla
Szép lánynév a Lola.

Szép lánynév a Barbara
Olyan mint a rebarbara
Fűszernövény rebarbara
Szép lánynév a Barbara.

Szép lánynév a Rebeka
Szeret engem, azt mondja
Kedvence a matekóra
Szép lánynév a Rebeka.

Szép lánynév a Bettina
Barátja a Rebeka
Kijárnak a játszira
Szép lánynév a Bettina

Szép lánynév az Orsolya
Korcsolyázik egymaga
Elcsúszik a jeges úton
Szép lánynév az Orsolya.

Szép lánynév a Janka,
kedvence a búbosbanka.
Meg a sirály,
a danka.

Szép fiúnév Szebasztián
Legyőzi a perzsa királyt
Kedvence a kézilabda
Sok gólt lőtt már kapura.

Szép lánynév a Fanni
Szeret cipőt kapni
És azt otthon hagyni
Szép lánynév a Fanni.

BADAR ÁLLATHATÁROZÓ - a kálváriaparti iskolások egyesített badarságai, Varró Dániel nyomán
Lejegyezték: a költészet napján, 2012-ben

Szép állat a csimpánz
Csak egy kicsit csíp ám
Házba ne vidd inkább
Szép állat a csimpánz.

Szép madár a jégmadár
Sokkal szebb a jégcsapnál.
Sok halat fogyaszt ő
Lenne inkább fagyasztó.

Szép állat a nyuszi
Okos, s nagyon cuki
Dús szőrzete fényes
Füle nagyon kényes.

Szép madár a jégmadár
Jeges csőre fagyva már
Követi őt hat madár
Szép madár a jégmadár.

Szép madár a cinege
Édes teste picike
Szereti a magokat
megeszi a nagyokat.

Szép állat a teve
A hátán van a hegye
A sivatagban él
Tovább bírja mint én.

Szép állat a teve
Nincsen sok-sok terve
Fittyet hány a versre
Szép állat a teve.

Szép állat a denevér
Aludni fejjel lefele tér
Ultrahanggal szerte néz
Nem is szép a denevér.

Szép állat a lajhár
Nagyon lassan mászkál
Kár, hogy nem eszik tanárt
Az lenne a király.

Szép állat a lajhár
Bámul a fán bambán.

Szép madár a jégmadár
Olyan mint a kék halál
Minden napja ebből áll
Szép madár a jégmadár.

Szép állat az elefánt
A nagy hasa tele már
Nagyon nagy a pocakja
Nem szeretném, ha eltaposna.

Szép állat a fóka
Jókora az orra
Szeret jégen csúszkálni
Jeges vízben úszkálni.

Szép állat a rozmár
Csak a foga rossz már
Agyarával jócskán
Túllép minden normán.

Szép madár a gólya
Tápláléka béka
Tollazata szép fehér
Soha semmitől se fél
Családjában sok a móka
Szép állat a gólya.

Szép állat a macska
Az enyém sose lusta
De ha mégis ledől
Csakis a heverőn.

Szép állat a macska
csak egy kicsit csacska
Van szép hosszú farka
Foltos is meg tarka.

Szép állat a sólyom
Kevesebb a súlyom
Tekerem az orrom
De szép madár a sólyom.

A Szitakötő folyóirat tavaszi számában található "szeles" versek szárnyakat adtak képzeletünknek. A feladat az volt, hogy a "Vizet áraszt vihart kavar" rovat verseit olvasva gyűjtsünk jelzőket, tulajdonságokat, hangutánzó és hangulatfestő szavakat a szélről. Ezek felhasználásával alkossunk akrosztikont - azaz olyan verset, amelyben a sorok kezdőbetűit összeolvasva megkapjuk a vers témáját kifejező VIHAR vagy SZELLŐ szót.

A tegnapi egri könyvtári foglalkozás résztvevői, gárdonyis ötödikesek, az elolvasott versekből ihletet merítve az alábbi verset alkották:

Lukács Norbi - Benke Ádám - Misinszki Márton: VIHAR

Vizet áraszt,
Ihletet ad,
Hajadba túr és
Arcodba fúj -
Rettentő úr!

A foglalkozás felnőtt résztvevői is "beszálltak" a játékba:

Farkas Lászlóné (Margó néni): SZELLŐ - tanítók verse

SZéllel bélelt gyerekekkel
Elbajlódunk szeretettel.
Lehet szeles,
Lehet kajla,
Ő a központ, ha úgy akarja.

És tőlük még egy SZELLŐ

SZelíden szelesen
Eleven hevesen
Lebegve lobogva
Lebbenve lobbanva
Őserővel zúg a szél.

...és még egy:

Albert Anikó: SZELLŐ

Szelek szárnyán érkeztünk
Elepedve verselgünk
Lebegve is gondolkodunk
Lopakodva osonkodunk
Őzeket kutatva

A hangulatos verseket látva "bevetettem" ezt a feladatot az én iskolámban, a Kálváriaparton is.
A gyöngyösi harmadikos gyerekek ma a következőket írták ugyanerre a témára:

Farkas Martin: VIHAR

Vizeket kavaró vagyok,
Itt vagyok, ha nem akarod.
Hajadba túrok nagyot,
A grabancodat megragadom,
Ragyogni a napot nem hagyom.

Kádár Lídia - Juhász Vivien - Majoros Dorina: SZELLŐ

Szellő vagyok
Zengek az égen
Elmegyek Nyugatra, Keletre
Lepkét reptetek
Lídiát meglepem
Őzikét megkergetem.

Antal Eszter: VIHAR

Viharos szél, borzongató -
Ilyen ez a szél.
Hóroskasztó, aztán pedig
Ajtócsapkodó.
Riasztó papírsárkány szaggató.

Kaszab Enikő: SZELLŐ

Simogató vagyok,
Zenélni is tudok,
Elfújom a leveleket,
Lepkekergető vagyok.
Lehullasztom a leveleket,
Ősszel erősebben fújok.

Kosina Elizabet: VIHAR

Vizet árasztó
Inged alá bújó
Hátborzongató
Ajtócsapkodó
Rémísztő szél.

(Nem tudom ki írta): SZELLŐ

Szellő vagyok, zenélő,
Zizegő és sziszegő.
Erdőn, mezőn keringőző,
Lengedező és gondűző.
Liliomot simogatok,
Őrzöm a Napot.

Szabó Petra: SZELLŐ

Simogató, sziszegő
Zizeg a levél jöttemre
Elrepülő
Levél a barátom
Levegőből vagyok
Ősszel erősebben fújok

Neked melyik tetszik a legjobban, és miért?

Tóth Tamara Leila: ROSSZCSONT NYUSZI

Fogtam egy nyuszit,
adtam neki puszit.
Orromat megharapta,
az a büdös ebadta!
Te gonosz, rosszcsont nyúl,
ki orromhoz hozzányúl!
Nem is adok már répát!
Kapj tőlem inkább náthát!
El veled a határba,
ne is lássalak már ma!

Tóth Szonja Kiara: TAVASZI CSUJOGATÓS

Jön a tavasz, megy a hó,
fütyülök rád télapó!
                  Hujjujujujujujú!

Piros tojást nem adok,
inkább mindent felfalok!
                  Hujjujujujujujú!

Bárányfelhő az égen,
esik eső, nem kértem!
                  Hujjujujujujujú!

Sár cuppog a cipőmön,
átok ül a felhőkön!
                  Hujjujujujujujú!

Nyílik már a hóvirág,
sárból áll még a világ!
                  Hujjujujujujujú!

Melegít a napsugár,
elborít az illatár!
                  Hujjujujujujujú!

Jön a tavasz, megy a tél,
csárdást jár a kisegér!
                  Hujjujujujujujú!

Tóth Szonja Kiara: CSÖPPENETEK

Tavaszi eső:

Csipp
       csepp  
              csöpp
hangjáték,
felhőktől
ajándék.

Nyári zivatar:

Égzengő
morajlás,
tomboló
Óriás.

Őszi esőzés:

Búskomor
csöppenet
facsarja
szívemet.

Havazás:

Pillinke
hóhullás.
Nézz ki, hogy
csodát láss!

Tóth Szonja Kiara: sms-vers

kedves P te tennél
boldoggá, hát szeressél

Rózsa Nelli: sms-vers

azt írom + most 1 smsbe
hogy te vagy életem egyetlen szerelme
szeretlek téged, mint eddig még senki
mindennél jobban szeretnék veled lenni

8.a: sms-vers

azt írom + most 1 smsbe
beléd estem, mint ló a gödörbe
e-mailben is kerestelek tegnap
facebookon majd lájkollak, ha fent vagy

nemmondommegkiírta: sms-vers

azt írom meg smsbe szúrva
halálosan beléd vagyok zúgva
szívem tenném vágólapra néked
képes üzim hátha szebbnek véled

eztsemondommegkiírta: I + M

azt írom + neked drága kedves M.
úgy szeretném, hogy légy a kedvesem
örökkön örökké, legalább 1 hétig
csak a tiéd legyek, és már ne csak félig

Drága I.! Jó volt a reggeli?
Én is csináltam mára 1et neked
de mert nem tudsz róla
megettem nélküled

valentina: Ez van!

Drága Bálint!
Látványod fejbe kólint.
A Valentin-napi bulin bálon
- ha én is tetszem -, csak bólints.

Szabó Tirza verse

Kedves Zsuzsika!
Hangod gyönyörű muzsika
Szemed zöld vagy tán kék?
Nem számít, csak boldog légy!

Deák Hanna verse

Kedves Anyukám!
Nem szólíthatlak úgy, hogy Hajnikám
Mert te vagy az édesanyám,
Akit szeretek nagyon ám!

Tóth Szonja Kiara: KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS

- Ez egy közvélemény-kutatás,
 egy kérdés csupán, semmi más.
 Iskoládból legjobban mit szeretsz?

- Ily buta, könyörgöm, hogy lehetsz?
 Én egy dolgot nagyon szeretek,
 és ez nem más, mint a szünetek!

Szabó Melinda: ESTI MOLYLEPKÉK

Bogár jár a fű közt,
A bodobács meg a tücsök,
Levegőben a lepkék,
Esti rokonaik a molylepkék.

Ülnek a falon,
Leskelődnek,
Ha fényt látnak
Köré gyűlnek.

Keringenek,
Szálldogálnak,
Kényelmes, meleg
Otthonra vágynak.

Egy bemegy a szekrénybe,
Nem tetszik neki,
Tovább száll egy bundába,
Letelepedni.

Estére kijön,
A falra száll,
S ijesztgeti
A nagymamát.

(az illusztrációt Varga Boglárka készítette)

Tóth Szonja Kiara (10 éves): IRGUM-BURGUM

Cuppog, csicsog, cappog, placcsog,
fröccsen, toccsan és tocsog.
Mire jó így a Karácsony?
Magamban így morgok.

Hol marad a szállingózó,
pilinkéző, édes, puha hó?
Hát nem tudod, hogy az Ünnep
havazás nélkül nem is jó?

Ott ücsörögsz fenn a Sarkon,
körülvesz a fehérség.
Bezzeg, hogyha én felnézek,
elvakít a csupasz ég.

               Küldj már kicsit belőle,
               nem esik a gyűrű tőle
               le az ujjadról!

Szarvasaid eltűnnek a
magas hóban, Mikulás.
Nem kaphat belőle
rajtad kívül senki más?

Egész évben minden gyerek
a világon legyen jó!
Nem jár ezért, Télapócska,
legalább egy kicsi hó?

Én azt mondom, öreg apó,
viselkedj most TE szépen!
Jelenjen meg sok hófelhő
odafenn a kék égen!

               Ha nem így lesz, legyen jó
               ezután a piros hó,
               de nem én!

Kedves Olvasó! Kiara versét elküldtük a Helló Karácsony blogoldalra, ahol egy "like-gyűjtő" játékban vesz részt. Ha tetszik a vers, kattints az oldalra, és lájkold ott! KÖSZÖNJÜK!
 

Tóth Tamara Leila: CSALÁDOM

Apa feje nagy.
Sok benne az agy.

Anya szeme zöld,
belefér a Föld.

Mama feje gyufa,
mert piros a haja.

Kiarának nagy a szája,
folyton csak azt kiabálja:
TARA NEM JÁTSZOM VELED!

Szabó Melinda: SZOBAAJTÓ

A csapda zárva
A világ tárva
Az ajtóm itt áll
kopogásra várva.

Ha nem kopogsz
Szobámba nem jöhetsz
Kint maradsz
Azt' leshetsz!

K O P O G J ! ! !

 Tóth Szonja Kiara: FARKAS-NÓTA

Bömböl a farkas,
mert a hátán furkós
bot csattog.

"Keserves az élet,
ha az ember állat.
Villanj fog!

Ha félted a bőröd,
fogaim nem bírod,
tűnj el most!"

Tóth Szonja Kiara: GÖRÖGTŰZ     

Futok,
    futok,
        szaladok,
Magas
    hegyre
        felmászok,
Hűs
    folyóban
        pancsolok,
Szerelemmel lángolok. 

A folyó nem olthatja,
futás el nem hagyhatja.
Magas hegyre mászhatok,
akkor is csak lángolok!

Tóth Szonja Kiara: ISKOLA

Ülök a széken, mely kissé kopott,
s mit előttem száz diák koptatott.
Lelkemben zsong még a nyár dallama,
de fülemben szól már a csengő szava.
Az új tanévben új tantárgy, új tanár vár.
Ó, messze szállt már a mézillatú nyár!
Kedvem kissé borongós, szomorú,
de pár nap és ellibben a ború.
Kaland az élet, benne az iskola.
Csodát lehel felém mindegyik fala.
Én mindent, de mindent tudni akarok!
Azt hiszem, itt a legjobb helyen vagyok.
A világ kitárul, ha jól figyelsz,
és meglásd, benne örök kincsre lelsz.
Az iskola nem börtön, nem kalitka,
hanem boldog, büszke életed titka.

Írta (és a blogra feltöltötte): Ádám Laura

Alma, körte, szilva, dió,

Itt van minden, ami jó!

Répa, krumpli, karalábé,

Minden, ami szemé,szájé.

Mézesüveg, baracklekvár,

Ki édesszájú csak ezekre vár.

Péksütemény, élő csibe,

Sajtos lángos, almás pite.

Kapor, eper, alkudozás,

Uborka és miegymás.

Virágcsokrok, öntözöttek,

Hát most melyik mellett döntsek?

Írta (és a blogra feltöltötte): Ádám Laura

Augusztus, augusztus,

Ez egy remek hónap az biztos.

Könnyű nyári szél fújdogál,

Néha eső is csordogál.

A nap még süt utolsó erejével,

Nem éri be a házak tetejével.

Lesüt az útra, az autókra,

Az ide-oda pöfögő kék buszokra.

Rásüt a biciklisre, a parkra,

Fényezi a világot készakarva.

De hiába a pompa, a fényesség,

Ha hétkor lefelé megy ,,a fenség”.

De kárpótolnak érte a csillagok,

Melyektől az égbolt gyémántos palástként ragyog.

Tóth Szonja Kiara versei

TÖRVÉNY

Én, Tóth Szonja Kiara,
Kiara ország királya,
ezennel törvénybe iktatom,
az esőnek megtiltom,
hogy ott essen, hol én vagyok.

Dátum, pecsét, aláírások.

KÖVETELEM A JÓ IDŐT!

Csöpögős nyár rontja el kedvemet,
pedig én napsütést rendeltem.
Poros a bringa, kókadt dudája.
A határban csak dagonya várja.
Kereke nem szántja az utat.
Gazdája hosszú orrot lógat.
Vinné el az esőt a fene!
Kedvem újra a régi lenne.

Ha otthon kell ülni, mit ér a nyár?
Kinn a határban mennyi kaland vár!

Napfényt és meleget! Én ezt akarom!
A borús időt ezennel BETILTOM!

MAMINAK - írta Pelei Netti (3. osztályos)

Mama!
Ez a csokor a tiéd,
melyet száz kertből hoztam néked,
mert azt tudnod kell, szeretlek téged.
Sosem feledlek el, még felnőtt koromban sem.
Hiszen annyi jót adtál nékem,
hogy el sem tudom mondani.

Ha szomorú voltam, megvigasztaltál,
ezer könnyem hullott, te eltüntetted őket,
s még ezer jót adtál nékem,
pedig nem adtam érte semmit.
Ezért felköszöntelek most ezzel a verssel.

Május 9-én, az irodalmi délutánunkon Lackfi Jánosnak mondta el legújabb versét Kiara. A filmfelvételről lemaradt a cím és a vers első sora, de ami utána jön, az így is nagyon élvezetes és mulatságos.

A HÓDÍTÓ HÓD Írta: Tóth Szonja Kiara

Szerelmes a hód. De kibe?
Beleesett a menyétbe.
"Ó, mily kecses! Kész tünemény!
Földkerekén a legszebb lény!
Nem titkolom szívem vágyát,
megkérem a kicsi mancsát!
Drága kincsem, kis tündérem,
legyél az én feleségem!
"Egek ura! Hát mit képzel!
Hogy beszél egy hölgymenyéttel!
Nem vagyok a kincse, uram!
Azonkívül, hogy is mondjam...
Az Ön képe kissé fura,
merthogy kilóg metszőfoga.
Ez, mint tudjuk, öreg hiba,
nem megyünk így a lagziba."
Szegény hódunk elkullogott,
s otthon a tükörbe pillantott:
"Fogam kilóg, mégsem értem,
hisz ez az én szexepilem.
No, de mindegy. Üsse a kő!
Ennyit mindig megér egy nő!"
Kerek erdőn átballagott,
fogorvoshoz bekopogott.
"Kedves uram, én megmondom,
ily foggal még nem volt dolgom.
No de nézzük, mit tehetünk!
Itt-ott, ezt-azt lereszelünk!"
Hódunk foga már kicsinyke.
Mért ily nyomott hát a kedve?
"Megszoktam, hogy olyan nagyok.
Nélkülük csak fél hód vagyok...
De félre ború, félre bánat!
Elvehetem szép babámat!"
"Uram, arca tökéletes,
de van itt más, mi fölösleges."
"No de hölgyem! Csak nem akarja..."
"Bizony-bizony! Csúf a farka!
Nézze meg az én farkincám!"
"Bámulom, s ez nagy hibám.
De a farkam! Nem adhatom!"
"Akkor bizony én elhagyom!"
"Bocsásson meg, asszonyom!
A farkamat biz nem adom!"
"Márpedig, ha nincs levágva,
ott van az út, isten áldja!"
Otthon sóhajt a szegény hód:
"Nem való nekem az úri mód.
Nem jó fogam, nem kell farkam.
A mindenit! Mit akartam!
Nincs már hályog a szememen,
a menyét már nem kell nekem.
Tanultam a dologból,
menyét nem lesz a hódból.
Fogam megnő pár hét alatt,
s építhetem a gátakat."

Mindig nagy öröm nekem, ha nem helybéli - Kálváriaparti iskolán kívüli - gyerekek verseit is közölhetem a Költögetőn. Hiszen a blog kitűzött célja, hogy "játszótere" legyen a gyerekek verspróbálkozásainak, földrajzi helytől, intézménytől, iskolától függetlenül - és ha valaki úgy szeretné, névtelenül.

Most miskolci gyerekek írtak a "Ménes-patak nyáron" címmel verseket, melyekből a mintául szolgáló vers - A Ménes-patak télen - költője, Fecske Csaba válogatta ki és küldte el a legszebbeket.

Fecske Csaba többször is versbe foglalta szülőhelye, a Miskolctól északra fekvő Szögliget egyik természeti szépségét, a Ménes-patakot.

Fecske Csaba: A MÉNES-PATAK

rekettyék közt fut a Ménes
kőbe botlik nagyot csobban
melege van már a napnak
megmártózik a habokban

kertek alatt úgy sötétlik
mintha gyötrő gondja volna
pedig könnyű fecskeszárny és
fürge pisztráng csiklandozza

valahonnét a hegyekből
érkezik az öreg este
megfürödne de röstelli
hogy izzadt ingét levesse

feljön a hold vízbe perdül
csillog mint színarany érme
egy öreg fűz kap utána
de a szellő üt kezére

 

Fecske Csaba: A MÉNES-PATAK TÉLEN

befagyott a Ménes
hosszú ezüstszalag
felvégből alvégbe
mozdulatlan szalad

a falu derekán
övként díszeleg most
rajta a hidacskák
dérezüstös csattok

mint a disznócsülök
a jó kocsonyába
befagyott a vízbe
a fűzfák bokája

nem jön már a nap sem
úszni a patakra
no hiszen ha jönne
menten odafagyna

a jégen naphosszat
lurkók korcsolyáznak
párát virágzik
a szájuk mégse fáznak

És amit a gyerekek írtak:

A MÉNES-PATAK NYÁRON

Kanyarog a Ménes
Frissítő kék vize,
Felvégből alvégbe
Gyorsan és frissibe.

A falu derekán
Szélfújta szalag most,
Rajta a hidacskák
Mozdulatlan csatok.

Mint a síró kislány
Lehajtott fejével,
Úgy áll a vízparton
A fűzfa szerényen.

Reggel, napkeltekor,
Este, nyugováskor
Megmártózik a nap
A patak habjában.

A lurkók vidáman
Úszkálnak naphosszat,
Kacagnak, játszanak,
Boldogan mulatnak. 

             (Bem József Ált. Isk. Könyvszeretők csapat, 3.oszt.)

 A MÉNES-PATAK NYÁRON

Járok völgyön, járok réten
Csendes patak közelében
A kanyargó kéket nézem
A nap csillan víztükrében

Ha elered nyári zápor
Tükröződik szivárványból
Vízcsepp koppan a kövein
Szellő lebben fák ágain

Hideg vizét gólyák járják
A békákat lesik várják
Gyerekzsivaj nyomja el
Egy szunnyadó pók álmát

Tücskök, bogarak élnek e vidéken
A patakban halak úszkálnak serényen
Beszívom a csodás természet lágy illatát
Emlékeimbe vésem a rét, a patak hangulatát 

             (Szabó Lőrinc Ált. Isk.Buckalakók csapat 3.oszt.)

A MÉNES-PATAK NYÁRON

Elmúlt a tél,
Ébred a föld.
Csobban a víz,
A fű is zöld. 

Kakukk kiált,
Itt a tavasz.
Róka is jön,
Ám ő ravasz.

Kis őzikék
Ugrándoznak
A Ménes-patakból
Isznak. 

Jó ízű
A patak vize,
Sok kis állatnak kedvire. 

Ide jártak
Tavaly nyáron.
Visszatértek
Mindenáron. 

Lovak jönnek,
Legelésznek.
Bizony, vége van
A télnek. 

Kedves kicsi
Ménes-patak,
De jó, hogy
Újra láttalak! 

          (Diósgyőri Ref. Ált. Isk. Könyvkirályok csapat 3.oszt.)

Kedves Miskolci Gyerekek!
Köszönjük a szép verseket. A Költögető ezután is várja alkotásaitokat.