Költögető

Kupás Vendel 4.a

Autónk kicsikét lassú
dombokon nehezen jut túl
bicajom kereke görbe
rolleren szaladok körbe.

Blogunk házigazdái sincsenek híján az állatkodós nyelvi humornak. Karbantartás idején szeretett Költögetőnk helyett ez a "sünetelő" sün jelenik meg a monitoron. Bosszankodás helyett mindjárt mosolyogni kell ha meglátod:

Mák Bernadett 3.a

Hallgasd meg a verset és nézd meg az illusztrációt az Egyszervolt.hu-n: http://egyszervolt.hu/vers/koltogeto-pingpongvin.html

Christian Morgenstern furfangos német költő volt a 19. század végén. A költőket „tölcsérnek” tekintette, akiken keresztülcsurog a nagy, színes világ, és valami tömény formába sűrűsödve „töltődik át” az olvasóba. Morgenstern mintha kevesellné a biológiaórán tanulható állatfajokat, elhatározta, hogy újakat talál ki, mégpedig két korábbinak a „költői keresztezésével”. Hogy mik a módszerei? Időnként hasonló szótaggal végződő és kezdődő állatneveket olvaszt eggyé: így jön létre a „deneféreg”, a „rinocerkóf” vagy a „rigólya” (ez utóbbi ráadásul egy létező szót utánoz: a „rigolya” afféle hepciáskodás, kellemetlen természet). Máskor az állatnevek egy-egy hangsorát értelmezi (félre), így lesz „fülszarvú” az „orrszarvúból”, „orramile” a „fülemüléből” (mely ráadásul nem is a füléről kapta a nevét…), sőt, a „hattyúból” „héttyú”, vagyis legalább egy számmal jobb fej állat. Nem beszélve az összecsereberélésről, melynek köszönhetően a „küszvágó csér” átalakult „csérvágó küsszé”. Lényeges a végeredmény, hogy minél érdekesebb, viccesebb legyen elképzelni a létrejött, dilis állatfajokat.

Itt megnézheted, milyen ötletek születtek a feladványra:
http://koltogeto.blog.hu/tags/dilis_%C3%A1llatfajok