Költögető

Lackfi János: KAPJÁTOK EL TÜDŐ GYUSZIT!

Tudom, a Tüdő Gyuszi elég hülye név,
de a szüleim tehetnek róla,
lehettem volna Tüdő Karcsi vagy
Tüdő Laci, senkit se érdekelne.
Így persze rögtön mindenkinek támad
valami vicces gondolata, hogy ennyiből
lehetnék Vese Görcs vagy Epe Kő is,
mindkettő igen szép ősmagyar név,
aztán röhögnek, mintha ők találták
volna föl a spanyolviaszt,
és én is mosolygok,
mert százhuszonhatszor hallottam már,
és ennyiért lefejelni valakit
mégiscsak túlzás. Kábé
ugyanannyira tehetek
a szüleim hülyeségéről,
amennyire ők az enyémről,
és ha például Kisújszálláson
születtem volna, most mindenki
a kisújját röptetné előttem,
ha Kerepestarcsán, akkor meg
mondanák, hogy tarcsam erősen,
vigyázzak, be ne eresszem,
ha meg Veszprémben,
akkor, hogy igazam van,
vesszen minden prém meg szőr,
és így tovább.
És az osztálytársaim is
marha szellemesnek hiszik
magukat, amikor fogócskázás közben
azt kiabálják, "Kapjátok el Tüdő Gyuszit!"
és én azt kívánom, bár kapnák el egyszer
tényleg, és hörögve,
vérhabos szájjal,
mint egy kidőlt versenyló,
na mi lesz, kapjatok már el,
kapjátok már el,
nem igaz, hogy mind
ilyen bénák vagytok!

 forrás: Lackfi János: Kapjátok el Tüdő Gyuszit. Bp., Móra K., 2013.