Ádám Laura: HASFÁJÁS
Jajj, mi ez a hidegrázás,
Itt az én zsigereimben?
Csupán a vasárnapi ebéd,
Futkároz a beleimben.
Mintha ezer kis indián,
Táncolna a hasamban,
Vagy inkább egy darázsfészek?
Esetleg hangyabolyba haraptam?
Nem, nem, csupán annyi történt,
Hogy háromfogásos ebéd volt,
És ez a sok nehéz étel
Túlontúl az ínyemre volt.
Először is tojásleves,
Ezzel kezdődött az egész,
Két tányérral is szedtem,
Nem voltam egy kicsit merész?
Aztán jött a milánói,
Megettem még melegen,
Most egy nehéz kődarabként,
Fekszik a vastagbelemben.
És megérkezett a desszert,
Habos, krémes piskótás,
Abból csupán egyszer ettem,
De úgy mint egy óvodás.
Most az ágyamban fekszem,
Arcom színe szép fűzöld,
Mohóságért, habzsolásért
Hascsikarással bűnhődöm.
Hogyha kínnal mégis
Elérek versem végére,
Szent Szalmonella! Viszlát!
Rohanok a WC-re!
Utolsó kommentek