Ádám Laura: PARA-DAL
Elemér, Aladár, Tóbiás,
Nálunk mindenki fóbiás!
A lépcsőt megmászni nem tudom,
A magasságtól tériszonyodom.
A tömegbe kimenni nem merek,
Folyton a szobámban remegek.
A kilincset megfogni nem bírom,
A baciktól undorodom.
A nyilvános WC-ket utálom,
Ma már fél lábon kibírom!
Dokihoz meg minek mész el?
Még a végén beteg leszel!
A gyógyszereket minek szedjem?
Homeopátiát, de menten!
Autóba beülni nem fogok,
Ezért inkább gyalogolok.
Az elektroszmogra érzékeny vagyok,
Minden kütyüt kikapcsoltatok!
A bohócoktól egyenesen visítok,
Ha meglátok egy Mekit azonnal sikítok.
A liftet legtöbbször mellőzöm,
Klausztrofóbiám miatt lépcsőzöm.
Vége a sornak nem lesz soha,
Míg a földön ember vala.
Sok a para, kevés az ész,
Kevés az ember, ki szembenéz,
Paráival és belátja,
A fóbia nem barátja!
Utolsó kommentek