Költögető

 Ki jár ott az úton
Sötét éjszakában?
Kezében kampós bot,
Hátán teli zsák van.

Bármily csendben lépeget
bakancsod a rét felett,
minden gyerek észrevett
az ablakból tégedet!

-Honnan jöttél, Télapó?
-Hóországból, hol a hó
hegyvastagnyi takaró,
a tenger meg hat akó.

Feneketlen zsákom mélyin
citrom-narancs is akad,
osszátok szét gerezdenként,
veszekedni nem szabad!

Ezt a Télapóváró versikét csbk 4 versből rakta össze. Kitalálod-e, hogy melyekből?
Írd meg a megfejtést hozzászólásban, vagy e-mailben a Költögető címére!
(A versek szerzői: Tábori Piroska, Gyurkovics Tibor, Gazdag Erzsi és Donászy Magda.) 

„Egy fa élete” címmel országos irodalmi- és rajzpályázatot hirdet az Oriflame Magyarország azzal a céllal, hogy a művészetek segítségével hívja fel a figyelmet a környezet megóvásának fontosságára.
Pályázni két kategóriában (irodalom, rajz),  és három korcsoportban (6-10, 10-14, 14-18 évesek ) lehet 2011. március 1-ig.  A legjobb pályaműveket korcsoportonként és kategóriánként értékes könyv- és ajándékutalvánnyal díjazzák a 2011 áprilisában sorra kerülő ünnepélyes eredményhirdetésen, emellett a nyertesek műveit újrahasznosított papírból készült kiadványban is közzéteszik.

Ismét egy lehetőség, amit - úgy érzem - nekünk, költögetőknek találtak ki:

A Budapest Bábszínház verspályázatot hirdet 3–12 éves gyerekeknek.

A színház készülő előadása, a Hajnali csillag peremén – mackóélet és mackóálom egy részben kortárs magyar költők friss gyerekverseit dolgozza fel. Ezeket a verseket híres felnőtt költők írták gyerekeknek. Vajon 2010-ben a gyerekek milyen verset írnának gyerekeknek és/vagy felnőtteknek?

A Budapest Bábszínház formai és tartalmi kötöttség nélkül várja az új, eddig még sem az írott, sem az elektronikus sajtóban meg nem jelent költeményeket. Egy pályázó egy verset küldhet.

A pályázat beadási határideje: 2010. december 20.

A pályázatokat a hajnalicsillagperemen@gmail.com e-mail címre várják, kizárólag elektronikus formában.

A pályázatokat háromtagú zsűri bírálja el: Erdős Virág, Lackfi János és Varró Dániel.

Az eredményt 2010. december 28-án, a Hajnali csillag peremén bemutatója után teszik közzé a Budapest Bábszínház honlapján.

A legjobb gyerekköltők családi tiszteletjegyet kapnak a Hajnali csillag peremén általuk kiválasztott előadására, a legeslegjobbak játékmackót is hazavihetnek.

(A hírt a Meseutca.hu-ról vettem át.)

És ha szeretnél többet is tudni arról hogyan lesz a versekből színház: történet és látvány, mackók és játék, akkor pillants be a Hajnali csillag peremén bábelőadás blogjára:

http://hajnalicsillagperemen.blogspot.com/

ImageChef.com Poetry Blender

 Napok óta készülök kitenni a blogra Mák Betti almásversét és azt a videófelvételt, amit elküldtünk Betti versmondó produkciójával a Meseutcába. Mostmár nem halogathatom tovább, mert költögető társunknak MA VAN A 10. SZÜLETÉSNAPJA.

Kedves Betti!
Minden költögető nevében így és ezúton kívánok nagyon boldog szülinapot!

Mák Bernadett: ÓDALMA

 Ó, te gömbölyded forma,
lehetsz piros, zöld és sárga.
Hívhatnak Goldennek vagy Jonatánnak,
de egyszerűen csak almának.

 Ádám és Éva a Paradicsomban élne nélküled,
ha a kígyó meg nem etette volna őket veled.
Ez volt az emberek első bűne,
melynek te voltál főszereplője.

 Tell Vilmost se ismerné most senki,
ha célpontot nem nyújtottál volna neki.
Így kerülhettél fia fejére,
és Vilmos a kártya képére.

 A gravitációt sem ismernénk nélküled,
ha Newton fejét meg nem ütheted.
Így jutott eszébe az elmélet,
s belőle alkottál hírességet.

 Király koronája mellett is megjelensz,
a jogarával együtt pihensz.
Nem volna neki nagy hatalma,
ha nem lenne az országalma.

Te vagy a gyümölcsök leghíresebbje,
mind közül legfinomabbja, legegészségesebbje.
Így magasztallak téged ma,
óh, te gyönyörű Alma!

Nagy Bandó András: MESÉS KALANDOK

Az óra épp délre fordult át,
megláttam Térültétfordultát.

Voltam én Keresztülkasulban,
árkokban ültem és lapultam.

Mentem zakatolavonattal,
Kikoránkelbe értem nappal.

Hegyvölgyet bejártam sorjában,
megszálltam Kifiaborjában.

Kiakicsitnembecsüliben
voltam, s Érdemliben vagy miben.

Láttam Hisziapiszit, s mást is,
még Akimásnakvermetást is.

Megjártam Tolnát és Baranyát,
elhoztam órjások aranyát.

Úsztam Óperencet s tavakat,
kimondtam mágikus szavakat.

Megmásztam síküveg hegyeket,
püföltem méteres legyeket.

Kergettem kurtafark malacot,
sárkányról vagdaltam kobakot.

Áthágtam folyókat, ingoványt,
legyőztem öt kövért, tíz soványt.

Rátértem éjsötét utakra,
hágcsóztam mély vizű kutakba.

Átvágtam pokloknak tüzében,
mártóztam életünk vizében.

Hátán vitt hatalmas griffmadár,
alattam hevert a héthatár.

Maradtam szegény és egyszeri,
pedig ezt mindenki restelli.

Mert végül egy dolgot eltoltam:
zöld békát egyszer sem csókoltam.

forrás: Nagy Bandó András: Fából vasparipát

"Szeretném megdicsérni Sipos Lilit Piros alma c. verséért. Nagyon tetszik. Az első sor utolsó szavát, a lennék-et volnék-ra cserélném, már csak a rím miatt is. Szintúgy tetszik Bernáth Bence Esti alma c. verse. Már maga a cím is költői:
Esti alma.

És köszönetet mondok azoknak a tejfogú barátaimnak, akik az
én verseimet - no meg a többiekét! - mondják."

Kedves Fecske Csaba!
Nagyon köszönjük a figyelmet és a dicséretet. Remélem, kiérdemeljük máskor is.

Tegnap megtartottuk blogunk születésnapi összejövetelét. Meghívót kapott mindenki, aki a versíró blog egy éves fennállása alatt verset publikált a weboldalon. A költögetők nagyrészt kálváriaparti iskolások, néhány ötödikes szeptembertől a Berze gimnáziumban folytatja tanulmányait, néhányan más, környékbeli iskolába járnak és vannak olyan távoli költögetőink is, akikkel személyesen eddig még nem sikerült találkozni, mert pl. Szegeden, Budapesten, Szentgotthárdon laknak.

A távoliak kivételével minden meghívott el tudott jönni – és ennek nagyon örülök.
A találkozót játékkal kezdtük: névadóztunk, csacsi-pacsiztunk és közmondásokat “szereltünk” Lackfi János verséből kiindulva.
Többen hoztak magukkal új verseket, melyek felolvasásával nagy sikert arattak a többiek előtt. Gyallai Máté a szülinapos Költögetőt verselte meg, íme:

Gyallai Máté: SZÜLINAP

Szülinap, szülinap,
Hogy rohan az idő,
Már egy éves a
Kálváriás Költögető.

Írunk, írunk,
Ötleteket várunk,
Gondolkodó fejjel
sok mindent kitalálunk.

Költögettünk, költögetünk,
Verset készítünk,
Szülinapi köszöntőt
Így rímeltetünk.

Mák Betti és Tóth Szonja Kiara magukról írtak bemutatkozó verset:

Mák Bernadett: KI VAGYOK ÉN?

Ki verseit költögeti,
A szavakat rímbe szedi,
Tudjátok meg mostmár Ti,
Én vagyok az: Mák Betti.

(Kiss Dominik küldd el a versed Te is!)

A versek meghallgatása közben elfogyasztottuk születésnapi tortáinkat, majd megbeszéltük a “Kisvackor” pályázatot, amelyen szeretnénk egy (vagy több) közös alkotással részt venni.
A felmerült ötletek nyomán megalakultak az alkotó csoportok, akik közösen dolgoznak majd a nekik legjobban tetsző ötlet kidolgozásán. A találkozó ünnepi de ugyanakkor vidám hangulatban telt el, remélem mindenki jól érezte magát, s még nagyobb kedvvel fog hozzá az újabb versfaragásokhoz.

A találkozó képei a Picasaweben:

Kedves Költögetők!

 

Látom-hallom, hogy egyévesek lettetek!

Illetve hát jól is néznénk ki, ha ti lettetek volna egyévesek, merthogy akkor visszafelé telne az idő, ami ugye nem egyszerű mutatvány:-)

De örömmel látom, hogy a blog tényleg egyéves, és ehhez szívből gratulálok valamennyiőtöknek! 

Kitűnő a születésnapi alkot(l)ás!!!

Magam is olvasgatom néha a verseiteket, amikor szűkre szabott időm engedi. Látni a tehetségeteket, az elszántságotokat, a versírás szeretetét és élvezetét mindig nagy öröm! A legutóbbi bejegyzések közül engem az Aranyszín kastély tárja kapuját című vers fogott meg a legjobban, de nagyon tetszik pl. Erdélyi Kiara, Pelei Netti, Bozóky Máté, Urbán Lilla és Mák Bernadett városos verse is. De említhetném Tóth Szonja Kiara csacsis vagy Ádám Laura hollós versét, és akkor a régebbi bejegyzésekről és a többi kiváló Költögetőről még nem is szóltam, pedig mindnyájan megérdemelnétek, sőt: megérdemlitek, hisz rengeteg olvasgatásra érdemes darab van az alkotásaik közt!

Gratulálok Nektek, s persze mindenkinek - költőnek, ötletgazdának és üzemeltetőnek -, aki ezt lehetővé tette és kitart mellettetek a következő esztendőkben is!

Csak így tovább! 

Szeretettel üdvözlöm az összes Költögetőt:
Kiss Ottó 

A Költögetőn eddig megjelent versei:

Csillagszedő Márió
Nagypapa vet majd
Anyukám szép
Szállingó
Szavak

Életrajza és irodalomjegyzék:
Kiss Ottó címmel

"Számomra mindig nagy öröm, ha "használják" a
verseimet, ha olvassák, mondják, megzenésítik, vagy akár átírják.
Élvezettel néztem-hallgattam a blogot. Néhány nagyon ügyes verselgető gyereket olvashattam, akikből még lehet valaki-valami az irodalom terén. Persze ilyen zsenge korban még nehéz jósolni. Mindenesetre remek ötlet ez a blog, ma már az internet a lehatékonyabb eszköz a gyermekek nevelésében. Így lehet velük megszerettetni a verseket, az olvasást...

Sok sikert kívánok, szeretettel üdvözlöm a gyerekeket: Fecske Csaba

A Költögetőn eddig megjelent versei:

Akkor megyünk
Jó leszek
A szú és a moly
Ócska rímek
Félreértés

A vers a Meseutca.hu e heti fő témája.
A nemrég indult weboldal gyermekkönyvekkel foglalkozik. Minden héten más témát járnak körül a gyermekkönyvek alkotói ("Így látják ők: az alkotók"), a gyermekkultúra szakértői ("Így látják ők: a szakértők") és a szülők ("Így látjuk mi: az olvasók"), illetve játékokkal ("Gyerekasztal") és produkciókkal (videók, galéria) bekapcsolódnak az ügy főszereplői, a gyerekek is. Az eddigi témák: az óvodakezdés, az iskolakezdés, a népmesék világa, halottak napja kapcsán a gyász, és legutóbb a mondókázás voltak.

"A mi utcánkban jól megfér a szakértelem és a játék, a mese és a valóság. Nálunk biztos támpontot találhat mindenki, akinek gyerekkönyvekkel, (vizuális) neveléssel kapcsolatos kérdései akadnak." - írja Both Gabi, az oldal főszerkesztője.

Nem csak a szülők, pedagógusok, hanem a gyerekek is örömmel és haszonnal olvasgathatják a weboldal cikkeit és a könyvajánlókat, játszhatnak a Gyerekasztal játékaival, és nézegethetik a fotógalériát, videógyűjteményt. Hamarosan webáruház is segítséget nyújt majd a könyvválasztáshoz.

Lackfi János: UTCAZENE

Mint egy kanyargós bajuszka,
Csavarog a meseutca!
Mint villámgyors csodacsúszka,
Hívogat már: gyere, csússz le!

Mese kéne? Mi se könnyebb!
Lesz itt tündér, pisze szörnyek,
Felemel nagy meseszőnyeg,
Csodakönyved tovaröptet.

Nemrég vermondó pályázatot hirdettek, melynek eredményhirdetését erre a hétre, a Vers hetére időzítették. És lássatok csodát, a mi versmondóink, mind a heten díjazottak lettek. Név szerint: Juhász Csaba, Kiss Kristóf, Koczka Réka, Mák Bernadett, Nagy Csenge, Szedmák Réka, Tóth Kata. Jutalmul a Meseutca szerkesztősége egy kortárs költő (lehet, hogy Lackfi János???) társaságában ellátogat majd hozzánk, és a versmondóknak dedikált könyveket is hoznak.

Mind a 7 versmondó filmje megtekinthető a Meseutca videógalériájában, itt. 

Tóth Zalán, 11 éves: ALMA EGY KISBABÁNAK

ALMA, ALMA, PIROS ALMA
ZÖLD ALMA, BIRS ALMA
ALMA, ALMA, PIROS ALMA
ESZEM, ESZEM, FINOM, FINOM
NEM IS TUDOM

ALMA, ALMA, ZÖLD ALMA
SAVANYKÁS A TARTALMA
NEM IS TUDOM, FINOM, FINOM
SZERÉNY VÁLASZ, TUDOM, TUDOM

ALMA, ALMA, BIRS ALMA
FINOM, FINOM, TUDOM, TUDOM
ÉN MÁR EZT UNOM!

Horoskó Dzsenifer, 10 éves: ALMA ALMA

Alma alma érett alma
leesett a fáról
bumm, bumm, bumm.
A fűben sírdogált, mert
megütötte magát.
Arra jártam, megtaláltam.
Kosaramba beleraktam.
Mosolygott a piros alma,
mocorgott a kosaramban.
Hazavittem, otthon aztán
meg is ettem.
Nyám, nyám, nyám.

Sípos Lili, 11 éves: PIROS ALMA

Ha én alma volnék,
pirosan ragyognék,
minden harapáskor,
jóízűt roppannék.

Minden gyerek szájára
boldog mosolyt csalnék.

Bernáth Bence, 11 éves: ESTI ALMA

Este almát hámoz apa,
tekereg a héja,
négybe vágja, egyik gerezd
a holdnak karéja.

Az alma héja lepereg,
sima laza szálon,
mint a cérna gombolyag,
tekereg a tálon.

Koncz Klaudia, 11 éves: SZERESD AZ ALMÁT?

Szép az alma,
jó az alma, de én mégse szeretem.
Én sem értem magam sem,
de én akkorse szeretem!

Anya régen kínált engem,
de én sírtam miatta,
ő meg csak azt hajtogatta:
egyél, egyél, egyél!

Aztán anya megbánta,
mert én az egész tál almát ráborítottam,
ő meg azt ordibálta:
miért, miért, miért?

Deák Hanna, 11 éves: MAG, HÚS, HÉJ...

Mag
hús
héj
hé!
Ez körióra?
Vagy egy félbevágott alma?
Vagy tán rajzóra?
Á nem, ezt csak le kellett írnom egy lapra,
jó, ha rajzolhatok hozzá!
végülis ez nem olvasás házi,
- ez a mázlim.

Deák Hanna: VITAMINOS ALMA

Alma, alma, pirosalma
hol az alma, kérdem hol van?
Szépalma, pirosalma,
ott van kint az asztalon,
poént most nem lövök,
mert megfájdul az alkarom.
Ezért eszem piros almát,
sok vitamin benne van,
még édes is, finom is,
s gyógyít engem villámgyorsan.

írta: Kiss Kristóf, 4. osztályos

Egyszer voltam Egerben,
az egerek vermében.

Voltam én már Demjénben,
gyerekeknek vizében.

Futottam már a Mátrában,
a legtöbbször térdig sárban.

Egyszer jártam Győrben,
ahol fürödtem sörben.

Sőt Diósgyőrben,
a vár melletti gödörben.

Sétáltam a Szalajka-völgyben,
hol orra estem az anyaföldben.

Mentem a Mecsekben.
áthaladtam Tenkesen.

Integettem Keszthelyen,
Csúzdáztam Egerszegen.

Belem lógott Sümegen,
mire a várba felértem.

A toronyban remegtem,
török voltam képzeletben.

Reggel felébrtedtem, s eldöntöttem,
Debrecenbe csak jövőre megyek.

írta: Mák Bernadett, 4. osztályos

Ráültem a térképre,
Így jutottam el Pécsre,
Átlendültem Budapesten,
Bámultam és majd leestem.
Megálltam Siófokon,
Forrt a fejem száz fokon.
Megérkeztem Szegedre,
Ráütöttem szegedre.
Láttam a nagy Debrecent,
Ahol Pál a pénzemből csent.
Emitten van Békéscsaba,
Ahol sosem békés Csaba.
Elérkeztem Esztergomba,
Mérgezett volt ott a gomba.
Elaludtam Szentesen,
Horkoltam is rendesen.
Nektek mostmár mondhatom,
Jártam Magyarországon.

Megérkezett Lackfi János legújabbb közbeszólása, ami születésnapunkra sem lehet más, mint egy újabb feladvány.

LACKFI JÁNOS: ÍRJ TE IS ROPPANT TANULSÁGOS VERSET!

Írtam egyszer én egy roppant tanulságos verset: egyszerűen szétnyisszantottam középtájon egy-egy ismert közmondást, és mindkét darabkát aztán összeragasztottam egy-egy másik közmondás darabjaival. Egyrészt vicces dolgok születtek, másrészt eddig még sosem látott jelentések, álbölcsességek…
Az olvasó pedig jót játszhatott, míg az összes szólásmondás eredetijét előhalászta a fejéből. Örülnék, ha az alábbi kicsi részletben meglelnétek az elbújtatott mondásokat, aztán ti is nekilátnátok hasonlókat fabrikálni! 

TANULSÁGOK

Amilyen az adjon isten, úgy puffanik,
Az asszony verve jó, ne halaszd holnapig.
Ágyát ki mint veti, várj a helyébe jót,
Addig jár a korsó, amíg ér takaród.
(…)

Ki mint él, lassan járj, vízzel főz, húzza ág,
Szégyenlős koldusnak ne nézd a fogsorát.
Előre ne igyunk, tolláról madarat,
Jobb ma egy túzok, és ki nem szól, bölcs marad. 

És minden szülinaposnak hepi börszdét és egyéb
égi-földi jókat kívánok!
Szeretettel:
Ljános

Az eredeti, szétvágatlan közmondásokat, amelyekből a fenti sorok készültek,  küldjétek el hozzászólásban, vagy a kálváriaparti diákok leadhatják a könyvtárban is. (A megfejtők a szülinapi költögető találkozón külön jutalmat kapnak!)
Ám a bátrabbak ne álljanak meg ezek megfejtésénél, hanem próbáljatok meg újakat szabni-varrni, s a belőlük készült verssorokat e-mailben küldjétek el nekünk a koltogeto[kukac]gmail.com címre.
A megoldáshoz segítséget is kaphattok az alábbi közmondás gyűjteményekből:
O.Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások c. könyvéből, vagy a neten a Magyar Elektronikus Könyvtárból, a http://mek.oszk.hu/00200/00242/00242.htm címen.

Ismét egy Fecske Csaba-vers a "térképes" versíráshoz - népi ételekkel körítve.

(Laska = vékonyra nyújtott tészta, melyet nagy kockákra szaggatva szárítanak meg. Különféle ételeket készítenek belőle.
Málé = forrázott kukoricalisztből készített, lepényforma sütemény.
Puliszka = vízben vagy tejben főtt kukoricakása.)

Fecske Csaba: AKKOR MEGYÜNK

akkor megyünk Paksra
ha kisült a laska

nem messze van onnét Tápé
maradt nekünk egy kis málé

következik Olaszliszka
vacsoránk ott a puliszka

Vépen a nép csalafinta
elszaladt a palacsinta

gyerünk el hát Újbögre
vajjal teli a bögre

végül messzi Szenyéren
kolbász lesz a kenyéren

Békés Márta: TÁSKALELTÁR

tankönyv? csak a borítója
(én semmit sem tudok róla,
hova lett a tudomány,
engem nem bánt e hiány)
egy töküres tolltartó,
(pisztolytoknak volna jó)
tartógumik felszaggatva,
(engem ezért ne nyaggass ma)
hetvenhárom szamárfül
nyolc füzeten legbelül,
kitört ceruzahegyek,
kilenc, hogy pontos legyek,
radír, mit körző átdöfött,
találhatsz belőle ötöt,
szétkaratézott vonalzó,
órán játszott torpedó,
na meg három rágó ára,
szögmérő, de ripityára,
matchboxfelni repedten,
(nahát, ezt hogy kerestem!)
visszakapott visszajáró,
pulóver a visszájáró',
sonkáskenyér, érintetlen,
(asszem aszondtam megettem)
almacsutka, már penészes,
(kérlek szért se légy mérges)
széjjelolvadt tejcsoki,
(veszni hagytam, tök ciki)
egy fel nem használt puska,
meg hogy csíp engem a Zsuska,
egy ragasztó széjjelkenve,
meg hogy nem volt leckém keddre,
meg egy háttal kezdett mondat,
meg, hogy elmarad a szombat,
nahát, ilyet már kilátott,
még az intő is elázott,
hogy nem hoztam füzetet,
meg az a sok üzenet...
Hát, arról szól valahány,
hogy a gyermekük trehány.
Hanyag lennék, rágalom!
Cipelem a hátamon.

írta: Pelei Netti, 3. osztályos

Egyszer volt egy Gyöngyös,
Ami kicsit gödrös.

Emlékszel-e Pestre?
Igen, nagyon kedves.

Megvolt-e már Heves?
Kisváros, mi nevezetes.

Gödrös, neves, kedves,
országom a legszebb.

Tóth Szonja Kiara verse

Tündérek bűvölnek fáradt vándorokat,
Farkasok csattogtatnak iszonyú fogakat.
Éjsötét űrön át száguld egy űrhajó.
Esőtől duzzadva tombol egy vad folyó.

Hercegnő vagyok, és én vagyok a koldus.
Kiáltás harsan: Ha élni akarsz fuss!
Tengerek mélyén cápákkal úszok.
Sivatag közepén éhezek, szomjazok.

Bántódás nem érhet, itthon az ablakban,
könyvemben élhetek bármilyen alakban.

írta: Urbán Lilla, 4. osztályos

Tavaly nyáron Bárándon,
Megszökött a bárányom.

Kerestem már Sóskúton,
elvesztettem félúton.

Tovább mentem Békásra,
betértem egy falásra.

Azt hallottam Ragályon,
Komlónak ment jószágom.

Ott mondták az emberek,
Hevesre iszkolt peckesen.

Vágtattam így sebesen,
Ott termettem Hevesen.

Megláttam a bárányom,
ki elveszett Bárándon.

Hazahoztam boldogan,
Végre itthon Boldogon!
 

...csak a K-val kezdődőekből szemelgettem a helységnévtárból (ezt bármelyik betűvel megteheted, és fantasztikus neveket fogsz találni):

Kacorlak,  Kakucs,  Kányavár,  Karakószörcsög,  Karancslapujtő,  Kehidakustyán,  Kesznyéten,  Kéttornyúlak,  Kisbér,  Kiscsősz,  Kisdér,  Kisdörgicse,  Kisecset,  Kisfalud,  Kisláng,  Kisléta,  Kistarcsa,  Kiszsidány,  Kistolmács,  Kistormás,  Kocsola,  Komlóska,  Kópháza,  Kovácsszénája,  Kömpöc.

Azon is el lehet fantáziálni, miért éppen így hívják őket. Ha jó ötleted van, leírhatod prózában is! Pl. Kömpöcről, Kocsoláról, Kisdörgicséről vagy Kakucsról mit gondolsz?

 Urbán Lilla: TENGER

Egyszer voltam egy bolygón.
Hogy hívták? Nem tudom.

Tengernek neveztem el én,
Halhoz hasonlók úszkáltak a felszínén.

Színe: gyönyörű égszínkék.
Mozgása: akár a vízé.

Kacsintgatva jeleztek egymásnak,
Az űrkabinból az egészet beláttam.

Csak fölülről néztem,
Körülötte lézengtem.

Ételük: egy fürt gyöngyszem,
Italuk: friss kagylóöntet.

Egyszer csak távolodni kezdtem,
s hopp, ... a szobámban ébredtem.




(avagy: Az emeletes tenger, szintenként egy-egy bálnával. - Én inkább ezt a címet adnám Lilla versesrajzának vagy rajzosversének. :)

írta: Bozóky Máté, 4. osztályos

Itt lakom most Miskolcon,
Nincs mit ezen titkolnom.

Meghívtak egy estre,
Felutaztam Pestre.

Piros pettyes nadrágom,
nem hagyom, hogy kilátsszon.

Villamossal mentem,
jegyet kettőt vettem.

Elindultam Pápára,
engem néztek pápának.

Tovább mentem Vasvárra,
megnézni a vas várat.

Visszatértem Miskolcra,
felültem a kispolcra.

Onnan néztem szerteszét,
ez a város csodaszép!