A rím szeszélye - ó, a rím
Veszélyes ám, barátaim!
Cibál orrunknál fogva minket -
Lekvárra gondolunk, de jaj,
A rím, az azt mondatja: vajS nemcsak a rím, a lágy, a zsongó,
De például a gondolat,
Az is veszélyes és csapongó -
Az ember olykor mondogat
Olyasmiket, mik másnak uncsik,
Egy két sztorit ismétel untig,
Ha fejében az ész neki
Valamért erre készteti.
Mert hát, mi mást esetleg untat,
Gondolni arra jó nekünk,
Emlékeket idézgetünk,
Mulattatjuk saját magunkat...
A beszéd erre is való.
Kis olvasók, fecsegni jó!
(Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen)
Utolsó kommentek