Költögető

Pilinszky János: ÁTVÁLTOZÁS

Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan.

Mi jut eszedbe, ha ezt a szót hallod: átváltozás? Ahogy a nyár átváltozik és őszbe fordul? A patak átváltozása pusztító sodrású folyóvá? A hernyó átváltozása pillangóvá? Vagy a mesebeli béka átváltozása királyfivá? Hosszasan sorolhatnánk a valóságból és a művészetből vett példákat.

A Magyar Gyermekkönyvkiadók Egyesülése olyan illusztrált irodalmi mű: könyv vagy papírszínház készítésére biztat bennünket, amelynek témája az átváltozás.

A pályázaton alsó tagozatos iskolások csoportja (min. 5 fő) indulhat, könyvtáros vagy pedagógus vezetésével.

A részletes kiírás megtalálható az egyesület honlapján, itt.

...a Rímszótárban megtalálhatod.

Mi az a rímszótár?
"Rímszótárunk segítségével az általad megadott szóval rímelő más szavakat találhatsz. Nincs más dolgod, mint beírni a keresőmezőbe a kiválaszott szót, és máris megkapod a vele rímelő szavak listáját.

A rímek keresése mellett lehetőséged van szótagszám és ritmusképlet alapján is szavakat keresni, valamint a "?" és "*" helyettesítő karakterek segítségével is finomíthatod, hogy milyen szavak érdekelnek.

Miért érdemes használni?

A rímszótár segítségével az aktív szókincsednél - tehát azon szavaknál, melyeket nem csak felismersz, hanem használsz is - vélhetően jóval nagyobb gyűjteményből választhatod ki rímeidet, ezáltal versed változatosabb és akár élvezetesebb is lehet. Nem csak rímeket, hanem más, az általad megadott feltételeknek megfelelő szavakat is találhatsz, ami nagy segítség lehet szójátékok készítéséhez vagy a megfelelő szótagszám és rímképlet megtartásához. Reméljük, hogy szótárunk segítségedre lesz alkotói fejlődésedben."

Korábban is ajánlottunk már segítséget a rímkereséshez, próbáld ki ezt is:

Rímkereső program

"Kedves Szonja! Vagy Kiara?

Egy felnőttes gyerekvers és egy gyerekesen bájos felnőttvers egymás mellé kívánkoztak. Szerintem nemcsak témaválasztásuk miatt érződik rokonság köztük...

FOHÁSZ
írta: Tóth Szonja Kiara, 9 éves

Ó, Uram! Adj vizet, ha szomjazom,
legyen mindig mit innom.
Adj vizet, növénynek, állatnak,
ha azok inni vágynak.

Csobogjon hűs víz a patakban,
Folyóban, tengerben és tavakban.
Eső mindig annyi essen,
hogy mindenkinek elég legyen.

Mindig szeretettel gondolok rád,
hát ne fordítsd felém haragos orcád!
Ár ne dúlja földemet,
félelem ne zúzza szívemet.

Szenvedni, kérlek, ne hagyj,
mindig csak eleget adj!

DOROMBOLÁS
írta: Molnár Krisztina Rita költő
 

Imádkozni a macskámmal szoktam
elalvás előtt,
betakarózom, rám hasal
– fészke én és fészkem ő –,
aztán rákezdünk szerényen:
Miatyánk, mondom én,
drr, drr, mondja Cirmi,
a bûnömet megbocsásd,
drr, bizony, mondja Cirmi,
a dicsõség úgyis tiéd,
drr, drr, örökre, drr, drr,
Cirmi dorombol, kis kályha,
jókat dorombolunk,
hát úgy hiszem, drr, drr,
nem orrolhat meg érte,
– mert mindig elõbb alszunk el,
mint a vége –,
drr, esténként fölkéredzkedünk
a Jóisten kegyébe.

                        (megjelent: a költő Különlét című kötetében)

Tóth Szonja Kiara versei korábban a Költögetőn:
Vakáció
Tanár néni...

Molnár Krisztina Rita az "Aranysityak"-ból közölt válogatásban szerepelt eddig a Költögetőn, Mennyboltba című versével.

Lackfi János A Mennyboltos címmel írt előszót az Aranysityakban Molnár Krisztina Rita verseihez.

(a Kozármislenyi TV interjúja)

Már tavaly elkezdtem irigyelni a kozármislenyi gyerekeket, akik egy nyári táborozás alkalmával mindenfélét játszhattak a költészettel. Magukat szófaragóknak nevezték el. A tábor az idén is megismétlődött. Első évben Lackfi János és Szabó T. Anna voltak a költő-játékmesterek, az idén Lackfi János és Molnár Krisztina Rita. Az idei tábor eredménye többek között e két nagyon jól sikerült közösen megírt vers, melyet a Kozármislenyi Művelődési Ház weboldaláról kölcsönöztem:

KERESZTVÍZ-LEHÚZÁS A FIÚKRÓL

A fiúktól hányok, nem mondok
róluk semmit, mert az csak
csúnya lenne, bár néha jó fejek,
de csak ritkán, a padjukban
penészes szendvicset rohasztanak,
gyűjtik a lerágott almacsutkákat
meg a monster-matricákat,
órán is fociznak, összetörik
a tanárnéni kedvenc vázáját,
batmanálarcot csinálnak maguknak
a félbevágott focibelsőből,
állítólag sose sírnak, de ez nem igaz,
osztálykiránduláson kukkolnak
a tábori zuhanyzó ablakán,
de mi odatesszük a samponokat,
hogy ne lássanak, éjszaka meg
bekopognak a hálószobánk ajtaján,
nem lehet tőlük aludni, bár nem is
akarunk, de ha nem lennének fiúk,
nem lenne kit szidni.


A KÉMÉNYSEPRŐ-ÓVÓNÉNI

A kéményseprő-óvónéni
minden kéményből
kihúz egy-két gyereket,
szájukból kipucolja a kormot,
és mindegyiknek bead egy Negrót,
csendes pihenőkor,
égéstechnikai szakkönyvből mesél,
persze mindenki elalszik,
és erdőtűzről álmodik
A szülők csodálkoznak,
vajon miért köhög pernyét a gyerek

Weöres Sándor nekik is kedvencük volt, mert Bóbitáját átfaragták:

BÓBITA-VÁLTOZATOK

Bóbita, Bóbita filmsztár,
csillog a, villog a sminkje,
popsija billeg a klippen,
pénzeli sok buta reklám.
*
Bóbita, Bóbita repper,
összedarálja a szlenget,
szidja az anyja ezerrel,
visszadumál ez a farferj.

 Kedves Szófaragók!

Ti, akik nyáron faragjátok a verseket, tartsátok meg ezt a jó szokásotokat ősszel, télen és tavasszal is! Ide a Költögetőbe bármikor írhattok!

Szeretettel üdvözlünk benneteket: a Költögetők

Volt egy pirospozsgás tapír,
előtte sok kockás papír -
verset próbált éppen írni,
de nem tudott mást, csak sírni:
szimmogott hát lógó orral,
mint olyan, ki rímet forral...
S elsápadt a serény tapír,
hogy tíz éve folyton csak ír -
mégsem tudott verset írni...
S már minden csupa papír! Ni,
az őserdő csupa fecni,
s a bánattól meg kell veszni!
Prünnyöghet a pufók tapír:
rá nem rímel, csak a papír -
hogy is tudna verset írni,
aki rímelni se bír... Ni,
rajta röhög, mókáz, sajna,
a bús vadon bármely majma!
Pedig ő már nem is tapír,
hiszen mégiscsak ír... Csak ír...
Papír-tapír... Papír-tapír...

És még egy vidám Weöres-ritmus hozzáillő népzenei köntösben a Sebő együttes megzenésítésében:

Többször próbálkoztunk már Weöres Sándor verseinek ritmusára saját versikéket kitalálni. (Ha rákattintasz a baloldali sávban a Címkék között Weöres Sándor nevére, akkor könnyen megtalálod ezeket a bejegyzéseket.) Most megszólal egy régi felvételen maga az 1989-ben elhunyt költő. Különös hangján varázslatosan kántálja-mondogatja-énekli ismert és kevésbé ismert ritmusos-dallamos verseit, melyek egy részét gyermekversként tartjuk számon. Mindez megtűzdelve verstani ismeretekkel - verslábakról, magyaros ütemekről, de ausztrál, néger, kubai ritmusokról, sőt nem létező nyelven írt verssorokról is. A hangfelvétel a Kossuth rádió archívumából származik.

Weöres-ritmusok by Hmari6

Ősszé válok.
Már nem bánom.
Szélvész rázhat:
Van két lányom.

Egyik nyárfa,
másik nyírfa:
vén törzsemben
meg volt írva!

Ősszé válok.
Már nem bánom.
lombom rezdül:
van két lányom!

Egyik nyírfa,
másik nyárfa:
tán nem lészek
többé árva…

Koronámat
égnek tárom:
Ősszé válok!
Van két lányom.

Hervad a Nap, bágyad,
Száll a napsugár
Levelekkel együtt:
Elfáradt a nyár…
Összecsomagolja
Minden holmiját:
A sok jóidőt és
A fürdőruhát
És emeli a karját
És sípjába fúj:
Elég volt kispajtás…
Mostantól tanulj!
Virágok helyett már
Nyit az iskola
És sarkig tárva
Barna kapuja:
Ég helyett a tábla,
Part helyett a pad
Hív a szelíd őszbe:
Érezd jól magad
És a havas télben
Napsugár helyett
A tudás fényei
Melegítenek.

Kedves Már-eddig-is és Leendő Költögetők!

Nem szeretnék ünneprontó lenni, de vége felé közeledik a pihentető, kényeztető, szabadsággal, kalandokkal kecsegtető nyár. Úgy elrepült, talán el sem hisszük, hogy hamarosan elmúlik. Amíg még lehet, jó érezni és őrizni a hangulatát! Írjátok meg azt a 10 legszebb szót, ami a ti nyaratokat idézi, és segít felidézni a nyári élményeket, érzéseket. Tegyük el őket, mint a befőttet, hogy télen is elővehessük, ha egy kis nyarat szeretnénk majd érezni a hideg napokon.

Bevallom, én annyira belefeledkeztem a nyári örömökbe, hogy széles ívben elkerültem lehetőleg mindent, amit be kell kapcsolni és a szobába kényszerít. Így július elseje óta szinte be sem kapcsoltam a számítógépet (És persze a tévét sem, de azt már előtte is alig.) Most gyorsan én is rögzítem a nyári emlékeket. Íme a nekem legszebben csengő nyári szavak: fény, víz, tánc, bicikli, Tisza, őszibarack, tanya, nádas, erdő, zsíroskenyér (+ béka, tündérrózsa).

Ne szomorkodjatok. Majd csak megszeretjük az őszt és a vele együtt járó rendet, munkát, hűvösödő éjszakákat és nappalokat is. Várlak benneteket itt, a Költögetőn. Ha 10 szónál hosszabban tudjátok csak elmondani mi volt a nyárban a legjobb-legszebb, azt is örömmel veszem. ÍRJATOK!      

„VRES BUSAИ FEKSZEИEKE A LEVELEK AИYÁMOAИYÁM SZERETLEK ИAGYИ ÉИ ! AИYUKM UGORJИYAKAMBA NAGYON SZERTLX A BUSAN FKVŐ LEVLK JARИAK AZ ESZEBE VÉGE A VRSNEK”

"Még nem egészen voltam ötéves, amikor az első gyerekversemet írtam. Az egy igazi gyerek vers volt tehát, és persze így sikerült lejegyezni, hiszen akkor még nem tanítottak meg írni. Azután az iskolában megtanítottak írni, és akkor nagyon sokáig nem írtam gyerek verset, csak dolgozatokat. Azután pedig újságcikkeket, tudósításokat meg elemzéseket – sokszor nem is tollal-ceruzával, hanem mikrofonnal. Innen visszanézve csupa fantáziátlan dolgot, amilyeneket csak a felnőttek szeretnek. Olyasmi történet ez, amiként az elefántot nyelt kígyó rajzával járt Saint-Exupéry: míg a kis herceggel nem találkozott, mindenki kalapnak látta. De aztán egyszer csak érkezett hozzánk egy kis hercegnő, később pedig egy kis herceg is – azaz apa lettem, és új közönségre találtam. A gyerekek pedig nem szeretik a „fantáziátlan dolgokat”. Ezért attól fogva - ha csak tehetem -, ilyetén dolgokat írok: gyerekverset, mondókát, mesét, kitalálós versikét. Gyermeki fantáziával töltve – amennyire csak tőlem telik."

(forrás: a Móra Könyvkiadó weblapja)

Verseiből ízelítőt kaphatunk a neten az Egyszervolt.hu Versek rovatából (írd be az oldal keresőmezőjébe a költő nevét és válogathatsz a találatok közül) és a legújabbakat Nyulász Péter blogján olvashatjuk.

Nyulász Péter nemcsak bájos, kerekded versikéin keresztül, hanem "élőben" is azonnal megtalálja a hangot a kicsikkel. Amikor a költögetők verseit rögzíteni ellátogatott a Kálváriaparti Iskolába Gyöngyösre, kihasználtuk az alkalmat, és egy kis könyvbemutató foglalkozásra is felkértük a szerzőt. A Miazmég kötet versikéivel ismerkedtünk - mondogattuk, találgattuk a kitalálós versek megfejtéseit az elsősökkel. A foglalkozás legjobb pillanatai voltak, amikor Nyulász Péter átvette az irányítást és közösen mondókáztak a gyerekekkel. 

Buksi

Kávé, tea, cukor, tej,
vajon kié ez a fej?
Van rajta két kajla fül,
elől meg az orra ül,
van egy szája meg két szeme:
ez bizony a baba feje!       (a Zsubattából)
 

Nemcsak a költögetők kerültek fel verseikkel az Egyszervolt.hu-ra, hanem íme: az Egyszervolt.hu is felkerült a költögetőkre:)

Chuck Hillsnek ajánlom, szeretettel:

REGGEL

...
hát hogy utálom a sok kollegádat egész nap a cégnél,
ó, hogy gyűlölöm én délben a pizzafutárt,
mert neki rúzsos a szád, és a lábfejeden neki billeg
a gonddal kipucolt, francia női cipő,
mert neki vagy szép, mert neki mondod a cséket olyankor...

METRÓ

Hát elkapott ma, kiscicám,
az ellenőr a metrón.
Nem volt érvényes matricám,
kívánom, bárha lett vón.

Leszállított - az alagút
most előttem ásít,
s eljutnom több, mint bonyolult
a kívánt állomásig.

S míg kattog egyre távolabb
haladva lent a metró,
halkan kattog a bőr alatt
az ember szíve dettó.

Ó, bár ne kéne lógnia,
föladva minden elvét!
Ez itt egy allegória,
ha nem tűnt volna fel még.

Hisz látod, éppen így megyek
hogy földerítsem, úgy ám,
felszín alatti énedet
a lélek mélyvasútján.

De megvívnám bár érted, ó,
én héroszok tusáját,
nem jutok el hozzád a szó
szűk labirintusán át.

S a vágy metróján, hol az ok
zord ellenőre szétcsap,
mint potyautas utazok,
azt kell hogy mondjam, én csak.

Mert nincsen matricám, se más,
jegy, bérlet, bármi érvény,
a benned rejlő állomást
hogy egyszer is elérném.

S meglelve benned messzi, tág,
mély állomások mását,
meghallanám a bőrön át
a szíved kattogását.
 

És néhány sms-vers a Szívdesszertből:

azt írom + most 1 smsbe
hogy beléd vagyok kedvesem esve
vágyak dobálnak partra kivetnek
billentyűzárát oldd ki szivednek

ó künn a hó a fákra es
máris hiányzol drága S
e szív csak érted esdekel
jó lesz beszélni este tel
a hó a szív oly olvadé
csókol körülkarolva
dé

itt állok én e kerge hős
kabátom vízlepergetős
a szmájli számra ráfagyott
ha nem szeretsz hát ne szeress
ez itt csak egy teszt sms
hogy nyomkodom tehát vagyok

hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker
nem áll rendelkezésre több csak 160 karakter
 

Chuck Hills: Szerelem

Van egy érzés, miről nehéz beszélni,
van egy érzés,mivel szeretnék egy életet leélni.
Nem tudom mi az, de szebbé teszi életem,
csak egyvalami lehet, a szerelem.
...

Gyűlölöm a holdat, mert láthatja álmaidat.
Gyűlölöm a napot, mert szinte egész nap láthat téged.
Gyűlölöm a fésűt, mert hajadhoz érhet.
Gyűlölöm a ruhádat, mert érinthet téged.
Gyűlölöm az ételt, mert ajkadhoz érhet.
...

írta: Tóth Szonja Kiara, 9 éves

Végre itt a nyár! Jaj, de jó!
Milyen édes szó a VAKÁCIÓ!
Rá se ránts a sok esőre!
Süt még napfény a mezőre!

Vizet ide! Fürdőruhát!
Ne is lássam én a táskát!
A szekrény mélyére vele,
Szeptemberig elő ne gyere!

Egy jó regény kell most nekem,
Számtankönyvem elfeledem.
Alszok, alszok én délig,
S kukorékolok majd éjfélig.

Iskolában minden zárva,
Szomorkodik szegény árva.
Megszokta, hogy a gyerekek
Vad indiánként üvöltenek.

Szeptemberben találkozunk,
De addig nincsen semmi dolgunk.
Üres Iskola! téged is vár,
Ez a csodás, hosszú nyár!

Mák Bernadett: Klári néninek

Ki tanított meg számokat irkálni?
Szép dolgokat nyirkálni?
Ki tanított meg olvasni?
Helyesen dolgozni?
Hát a tanító néni!
Ezt ma kell megköszönni!...

Urbán Lilla: Klári néninek

Megköszönöm néked,
azt a sok jót, szépet
amit kaptam tőled,
hogy gőzerővel győzted.

Amikor is kellett,
ráncba szedtél minket.
Legjobban szerettem,
a vicces „linkjeidet”.

írta: Tóth Szonja Kiara, 9 éves

Tanár nénit lerajzoltam,
Mindig tündérnek láttam.
Ezért van most neki szárnya,
És tündérszép koronája.

Álmomban,ha tündért látok,
majd egy jó nagyot kiáltok.
-Mit látok én?! Nahát! Nini!
ott repül a tanár néni!

Hallgassátok meg az Egyszervolt.hu Versek rovatában a költögetők verseit!

Balogh Bálint: Rímelő télelő
Farkas Virág - Oroszlán Lili: Menzadal
Kiss Dominik: Házirobot gyerekeknek
Mák Bernadett: Hiányzol
Mák Bernadett: Pingpongvin
Mák Bernadett: Anyák napi csokor
Pethő Márk: Milyen kár, hogy nincs...
Tóth Levente - Tóth Norbert: Focisták nevető dala
Urbán Lilla: A hörcsög
Urbán Lilla: Tintabolt

Köszönjük a felvételt Nyulász Péternek!

 Az ég felhős és csillagtalan,
Mégis, mindenhol világos van.
Ha nem az éj mécse világít,
Mi, mi ily égi fénnyel ámít?

A sok boldog ember öröme
Házak kedvessége, melege?
Vagy csak a megújult tisztaság,
Mi őszinte, mint egy kisleány?

Most a lég is friss és üde,
Hogy szinte harapni lehetne.
Jóllakom – csak a levegőtől,
Mikor ki nézek a tetőről.

Az ablakomból hajolok ki,
Mert a Nyár hív keblére: ki,
Hol simogat a langyos szellő,
Futó zápor, légies felhő,

Zsengén harsog a lágy, zöld pázsit,
Vagy kis virág bújik ki ott, s itt,
Zümmögő méhek, s tarka lepkék
Tűnnek el az éjben, mi mélykék,

És gomoly füst száll benne – szürke:
Víg vacsora parazsa szülte.
E sejtelemben szövünk tervet;
S beszélgetünk, míg e lágy permet,

A harmat búcsúzót int neki,
S elillan: nem látja már senki.
Nyári éj: akár a varázslat!
Tündérfonálból szőtt álmokat.

Farkas Beáta: Lecke

Holnapra
meg kell írnom a verset
a kedvenc helyemről a kerületben.
Ez könnyű.
A kedvenc helyem az öreg fotel a sarokban,
ahol lehet álmodozni,
és látom az óriási gesztenyefát -
meg egy kicsit a tévét is, oldalról.
Bár szerintem Edit néni nem erre gondolt.
Csak tudnám, hogy mire.
Mindegy, a műfüves focipályáról fogok írni.
Tavaly lerajzoltam egy pályázatra,
mégsem én nyertem meg.
Szerintem jól rajzolok,
csak a focipálya nem elég izgalmas látvány,
vagy a zsűriben ültek olyanok,
akik nem szeretnek focizni.

Kéne rím, de nem jut eszembe
egy se.
De. Egy.
Igaz, ezt már kitalálta valaki más.
Nem baj, házi feladatnak jó lesz:

Műfüves a focipálya,
minden áldás szálljon rája!

írta: Pádár Boglárka, 5. osztályos

Mit lát a szemecském?
Mit érez az orrocskám?
Hol vagyok én, anyukám?
Emberek közt vagyok ám!

Telnek-múlnak a hetek,
Én egyre nagyobb leszek.
Eljött értem valaki,
A mamától elszakítani.

Rájöttem, ők a gazdáim lehetnek,
Kik anyától elszakítani mertek.
Igaz, szeretnek, meg minden,
De néha leszidnak engem.

Én nem értem. Mi rossz lehet abban,
Ha a szőnyegre pottyantottam?
Én nem értem, miért nem tehetem.
A zsepiket miért nem ehetem?

A csirke farhát? Istenem,
Toplistán áll, azt hiszem!
Az nekem a mindenem,
Éjjel-nappal azt eszem.

Csipogó csirkebarátom,
Folyton csak azzal játszom.
Kivel mással, azzal hát,
Megharapom derekát!

Szeretnek és dédelgetnek,
Plusz még el is kényeztetnek.
Imádnak és etetgetnek,
Mi lehet jobb, szerintetek?