Költögető

A Szitakötő folyóirat tavaszi számában található "szeles" versek szárnyakat adtak képzeletünknek. A feladat az volt, hogy a "Vizet áraszt vihart kavar" rovat verseit olvasva gyűjtsünk jelzőket, tulajdonságokat, hangutánzó és hangulatfestő szavakat a szélről. Ezek felhasználásával alkossunk akrosztikont - azaz olyan verset, amelyben a sorok kezdőbetűit összeolvasva megkapjuk a vers témáját kifejező VIHAR vagy SZELLŐ szót.

A tegnapi egri könyvtári foglalkozás résztvevői, gárdonyis ötödikesek, az elolvasott versekből ihletet merítve az alábbi verset alkották:

Lukács Norbi - Benke Ádám - Misinszki Márton: VIHAR

Vizet áraszt,
Ihletet ad,
Hajadba túr és
Arcodba fúj -
Rettentő úr!

A foglalkozás felnőtt résztvevői is "beszálltak" a játékba:

Farkas Lászlóné (Margó néni): SZELLŐ - tanítók verse

SZéllel bélelt gyerekekkel
Elbajlódunk szeretettel.
Lehet szeles,
Lehet kajla,
Ő a központ, ha úgy akarja.

És tőlük még egy SZELLŐ

SZelíden szelesen
Eleven hevesen
Lebegve lobogva
Lebbenve lobbanva
Őserővel zúg a szél.

...és még egy:

Albert Anikó: SZELLŐ

Szelek szárnyán érkeztünk
Elepedve verselgünk
Lebegve is gondolkodunk
Lopakodva osonkodunk
Őzeket kutatva

A hangulatos verseket látva "bevetettem" ezt a feladatot az én iskolámban, a Kálváriaparton is.
A gyöngyösi harmadikos gyerekek ma a következőket írták ugyanerre a témára:

Farkas Martin: VIHAR

Vizeket kavaró vagyok,
Itt vagyok, ha nem akarod.
Hajadba túrok nagyot,
A grabancodat megragadom,
Ragyogni a napot nem hagyom.

Kádár Lídia - Juhász Vivien - Majoros Dorina: SZELLŐ

Szellő vagyok
Zengek az égen
Elmegyek Nyugatra, Keletre
Lepkét reptetek
Lídiát meglepem
Őzikét megkergetem.

Antal Eszter: VIHAR

Viharos szél, borzongató -
Ilyen ez a szél.
Hóroskasztó, aztán pedig
Ajtócsapkodó.
Riasztó papírsárkány szaggató.

Kaszab Enikő: SZELLŐ

Simogató vagyok,
Zenélni is tudok,
Elfújom a leveleket,
Lepkekergető vagyok.
Lehullasztom a leveleket,
Ősszel erősebben fújok.

Kosina Elizabet: VIHAR

Vizet árasztó
Inged alá bújó
Hátborzongató
Ajtócsapkodó
Rémísztő szél.

(Nem tudom ki írta): SZELLŐ

Szellő vagyok, zenélő,
Zizegő és sziszegő.
Erdőn, mezőn keringőző,
Lengedező és gondűző.
Liliomot simogatok,
Őrzöm a Napot.

Szabó Petra: SZELLŐ

Simogató, sziszegő
Zizeg a levél jöttemre
Elrepülő
Levél a barátom
Levegőből vagyok
Ősszel erősebben fújok

Neked melyik tetszik a legjobban, és miért?

NÓGRÁDI GÁBOR: SEGÍTSÉG, EMBER! - A NYÚL. Előadja Száday Gergely

Tóth Tamara Leila: ROSSZCSONT NYUSZI

Fogtam egy nyuszit,
adtam neki puszit.
Orromat megharapta,
az a büdös ebadta!
Te gonosz, rosszcsont nyúl,
ki orromhoz hozzányúl!
Nem is adok már répát!
Kapj tőlem inkább náthát!
El veled a határba,
ne is lássalak már ma!

Tóth Szonja Kiara: TAVASZI CSUJOGATÓS

Jön a tavasz, megy a hó,
fütyülök rád télapó!
                  Hujjujujujujujú!

Piros tojást nem adok,
inkább mindent felfalok!
                  Hujjujujujujujú!

Bárányfelhő az égen,
esik eső, nem kértem!
                  Hujjujujujujujú!

Sár cuppog a cipőmön,
átok ül a felhőkön!
                  Hujjujujujujujú!

Nyílik már a hóvirág,
sárból áll még a világ!
                  Hujjujujujujujú!

Melegít a napsugár,
elborít az illatár!
                  Hujjujujujujujú!

Jön a tavasz, megy a tél,
csárdást jár a kisegér!
                  Hujjujujujujujú!

A Karcolat Irodalmi és Művészeti Tehetségkutató Egyesület pályázati felhívása:

"A szülőföld, a közelebbi és távolabbi haza iránti megbecsülés kifejezése a magyar lírai költészet legszebb hagyományai közé tartozik. Pályázatunkkal ezt a tradíciót szeretnénk ápolni, felkelteni a fiatalok érdeklődését a líra, a versírás és olvasás iránt, figyelmüket a szülőföld, a haza értékei, hagyományai felé fordítani.

A Karcolat Irodalmi és Művészeti Tehetségkutató Egyesület (KIMTE) Líra Szekciója, A Magyar Parnasszus Az Élő Magyar Líra Csarnoka hagyományteremtő szándékkal verspályázatot ír ki nappali tagozatos általános és középiskolai tanulók számára.

A versek magyarlakta településről, vagy tájegységről szóljanak, mutassák be, fejezzék ki a pályázót a szülőföldjéhez kapcsoló érzelmeket.

A pályázatra küldött versek terjedelme 8-50 sor között legyen. Versének formáját minden pályázó maga választja meg, de a zsűri a versek elbírálásánál figyelni fog arra, mennyire jól, tömören és találékonyan kezeli a szerző az általa választott formát, ismeri és betartja-e annak szabályait.
A pályázatra 8 sornál rövidebb verset is elfogadunk, amennyiben a pályázó művét szabályos disztichonban írja, és a pályamű tartalma megfelel az epigramma műfaji követelményeinek. Ebben az esetben elfogadunk 2, 4 vagy 6 sorból álló verseket is."

További részletek a KIMTE honlapján.

Beküldési határidő: 2012. március 15. 
Az eredményhirdetés várható időpontja: 2012. április 11.

Varró Dániel: RANDI

Kimondok minden mondhatót
(a fecsegésben annyi báj van),
de bárcsak arra volna mód,
hogy mibenlétem konstatáljam.

Meg a te mibenlétedet.
A csíkos kabátot, a kesztyűt,
a szipli-szeplős részeket
a soha-már-be-nem-rekesztjük

röhincsélések tetején
(hogy nem potyog nyakadra egy sem?)
vagy azt, hogy ez a te meg én
végsősoron mit is jelentsen.

Hogy a sok pusziból mi lett.
Hogy van-e közös mibenlétünk.
Hogy véletlenül vagy direkt
van az, ha egy ütemre lépünk.

Hogy akkor ez most szerelem
(tudod, a soha-el-nem-válunk
én-csak-veled-te-csak-velem)
vagy egyszerűen csak úgy járunk?

Schall Eszter rajza

A legújabb Valentin-napi sms-ünk. Fecske Csaba küldte a költögetőknek.

Megmondom az őszintét kedves:
Az én szívem olyan szeretkes!
Szavaim előtted hasra esnek.
Légy híve ennek az sms-nek.

Tóth Szonja Kiara: CSÖPPENETEK

Tavaszi eső:

Csipp
       csepp  
              csöpp
hangjáték,
felhőktől
ajándék.

Nyári zivatar:

Égzengő
morajlás,
tomboló
Óriás.

Őszi esőzés:

Búskomor
csöppenet
facsarja
szívemet.

Havazás:

Pillinke
hóhullás.
Nézz ki, hogy
csodát láss!

JANUÁR

Hejehujahé!
Lehullott a hó!
Ha lehullott, jól van,
elvégre is tél vón...

FEBRUÁR

Ez a hónap kurta,
jólesne a körte...
Mátyás napján jég reped,
farsangnak táncát ropod...
 

MÁRCIUS

Nyüzsög a sok bacilus,
veszélyes a március...

De végre tavasz van,                    cinke ül az ereszen,
szememet meresztem:                  melegebb a szél is,
gyönyörű tavaszon                         rügyezik a szőlős.

forrás: Négyágú síp - gyermekhangra. A határon túli újabb kisebbségi magyar gyermeklíra antológiája. Válogatta: Komáromy Sándor

Tóth Szonja Kiara: sms-vers

kedves P te tennél
boldoggá, hát szeressél

Rózsa Nelli: sms-vers

azt írom + most 1 smsbe
hogy te vagy életem egyetlen szerelme
szeretlek téged, mint eddig még senki
mindennél jobban szeretnék veled lenni

8.a: sms-vers

azt írom + most 1 smsbe
beléd estem, mint ló a gödörbe
e-mailben is kerestelek tegnap
facebookon majd lájkollak, ha fent vagy

nemmondommegkiírta: sms-vers

azt írom meg smsbe szúrva
halálosan beléd vagyok zúgva
szívem tenném vágólapra néked
képes üzim hátha szebbnek véled

eztsemondommegkiírta: I + M

azt írom + neked drága kedves M.
úgy szeretném, hogy légy a kedvesem
örökkön örökké, legalább 1 hétig
csak a tiéd legyek, és már ne csak félig

Drága I.! Jó volt a reggeli?
Én is csináltam mára 1et neked
de mert nem tudsz róla
megettem nélküled

valentina: Ez van!

Drága Bálint!
Látványod fejbe kólint.
A Valentin-napi bulin bálon
- ha én is tetszem -, csak bólints.

Szabó Tirza verse

Kedves Zsuzsika!
Hangod gyönyörű muzsika
Szemed zöld vagy tán kék?
Nem számít, csak boldog légy!

Deák Hanna verse

Kedves Anyukám!
Nem szólíthatlak úgy, hogy Hajnikám
Mert te vagy az édesanyám,
Akit szeretek nagyon ám!

Kedves Költögetők!

Közeledik február 14., a szerelmesek napja. Erről minden évben meg kell emlékeznünk!

2 éve Lackfi Jánost kértük meg, írjon helyettünk szerelmes verset. Aki megírta a költőnek kedvese jellemzését és a vele kapcsolatos érzéseit, Lackfi János versbe foglalta azt.

Tavaly Szalóczi Dániel pusziversei segítettek átélni és szavakba önteni gyöngéd érzéseinket.

Most Varró Dániel e tárgyban írt sms-verseit idézzük. Nemcsak azért, hogy rácsodálkozzunk modernségükre, vagányságukra,  humorukra. Hamen azért is, mert mindenki ismeri az sms-vers "műfaját", mindenki küldött/kapott már ilyesmit különböző ünnepi alkalmakkor. Tehát - ha nem is Varró Dániel színvonalán - de nagyon sokan írnak ilyeneket. Hát miért ne próbálhatnánk ki mi is, sikerül-e 160 karakterben valami egyedit és meghatót írni A KEDVESNEK, akit szeretünk és meg akarjuk hódítani!

Ha sikerült, ne csak az imádottadnak küldd el, hanem a költögetőknek is! (Álnéven is lehet, ha szégyenlős vagy.)

(A Kálváriaparton holnap, a magyar kultúra napi vetélkedőn ez lesz a kreatív feladat.)

Varró Dániel: SMS-VERSEK

sms

azt írom + most 1 smsbe
hogy beléd vagyok kedvesem esve
vágyak dobálnak partra kivetnek
billentyűzárát oldd ki szívednek

sms #2

ó künn a hó a fákra es
máris hiányzol drága S
e szív csak érted esdekel
jó lesz beszélni este tel
a hó a szív oly olvadé
csókol körülkarolva
dé

sms #3

(a szerelem hálójában)
szívünk a gépek hálóján remeg
én Tom vagyok te Meg
bár csüggenénk a természet csecsén
én Tarzan te Jane

sms #4

itt állok én e kerge hős
kabátom vízlepergetős
a szmájli számra ráfagyott
ha nem szeretsz hát ne szeress
ez itt csak egy teszt sms
hogy nyomkodom tehát vagyok

sms #5

1 gondolat bánt engemet
kigomboljam az ingemet?
csupán ha gomb lesz 2 szemed
az én szemem pedig mit lát a luk
s magamra gombolhatlak általuk

sms #6

hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker
nem áll rendelkezésre több csak 160 karakter

forrás: Varró Dániel: Szívdesszert c kötete

Varró Dániel nyomdokain haladva az alábbi sms-verseket sikerült Valentin-napig megírni a költögetőknek:
http://koltogeto.blog.hu/2012/01/23/sms_eink_varro_modra

(Réber László illusztrációja)

2012. májusában megnyílik Lázár Ervin Emlékháza Sárszentlőrincen. (Az író gyerekkorában ide járt iskolába a közeli Rácegrespusztáról.) Ebből a alkalomból versíró pályázaton vehetsz részt.

Az alábbi 3 témajavaslatból bármelyiket választhatod.

Témák:

1.      „Verselet” Bruckner Szigfrid stílusában egy kiválasztott meseszereplő nevében vagy meseszereplőnek.

2.      Dalnokverseny: Az egyik szereplő versének továbbszövése, továbbgondolása, halandzsa vers írása. (lásd: A Négyszögletű Kerek Erdő nagy és még nagyobb költőinek zengzeményei)

Ej, kend, tyúkanyó, mi a kő,
itt bent lakik a szobában?

Ej, tyúkanyó, mi a kő,
itt bent lakik a szobában kend?             (Bruckner Szigfrid: Petőfi-variációk)

Legszebb állat az anakonda,
de nem tudja ezt ama konda,
ha ráterelnék ama kondát,
széttiporná az anakondát.                (Nagy Zoárd)

Ha elpusztul a tulok,
szarvából lesz a tülök,
de ha én elpüsztülök,
belőlem nem lesz tulok.             (Ló Szerafin)

Szerda ablakában
csütörtök ül,
és ordít
csütörtökül.      (Vacskamati)

bálömböki bag u fan
bálömbökö big a fún
búlámbákö bög i fan
balúmbaká bög ö fin
bilámbúka bág ö fön
bölimbakú bag á fön
bölömbika búg a fán                   (Aromo)

forrás: Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő, Dömdö-dömdö-dömdödöm

3.      Versfaragás Lázár Ervin bármely meséjének szereplőjéről az alábbi versrészletek, szófordulatok, rímek felhasználásával.

• „Kőből rakott, fából rakott,
  csillognak rajt vakablakok!”

• „Csodaország, jaj de messze,
  mégis itt van a szívünkbe.”

• „S odalenn a földön nagy tanácsatlanságomban elénekeltem:”

• „e-zem vagy ő-zöm,
  nincs róla gőzöm”

• „Mester! Van elég gőzünk,
  ha vesztünk is, győzünk”

Rímek:  

virágot,
ha vágott,
ha tépett,
feléled. 

Az A4-es formátumú papírra megírt saját vers(ek) mellé, köré készíts illusztrációt úgy, mintha az egy verseskönyv oldala lenne. A képes vers hátuljára írd rá a neved, iskolád és a felkészítő pedagógus nevét és elérhetőségét.

Alkotásodat a Petőfi Irodalmi Múzeum címére küldd el, 2012. április 13-ig.
(Petőfi Irodalmi Múzeum, 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.Koordinátor: Emőd Teréz)

(forrás: http://www.pim.hu/object.41565940-c918-449b-94bd-30a81beea082.ivy)

... avagy: miért "részeg elefánt"?

A filmen Lackfi János beszél "A részeg elefánt" című verseskötetéről. Elmondja hogyan születtek a kötet versei és miért ezt az érdekes címet adta könyvének. Ha figyelsz, megérted, milyen a jó cím, s segítséget kapsz, hogyan adj figyelemfelkeltő címet verseidnek:

Így kezdték:
"Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk havonta egyszer."

És így folytatták a kálváriaparti 4.a-sok, akik egyenesen a Négyszögletű Kerek Erdőből teremtek a színpadra:

 Az erdő lakói: Mikkamakka, Bruckner Szigfrid - a kiérdemesült oroszlán, Ló Szerafin - a kék ló, Aromo - a fékezhetetlen agyvelejű nyúl, a szeleburdi Vacskamati, Nagy Zoárd - a lépkedő fenyő, Szörnyeteg Lajos, Dömdödöm és Maminti - a zöld tündér, mind-mind nagyon igaziak voltak.

Aromo múló rosszulléte sem rontotta el a produkciót, a többiek bátran folytatták tovább.
GYÖNYÖRŰ VOLT. 

Ma reggel gyönyörűen keringőztek odakint...

Hallgasd meg Nyulász Péter versét a Sajtkukacz zenekar megzenésítésében:

Nyulász Péter: HÓPIHE KERINGŐ

Hó tündér csipkét varr,
jégtűből fátylat sző.
Álmot lát minden nap:
kristályként áttetsző
függöny lesz, fátylából.

Tél herceg bundát varr,
vattával megtömve.
Álmot lát minden nap:
ünnep lesz eljötte,
holdfényben csillámló.

Tündöklő menyegező
lesz ebből, meglássad:
tüll szoknyát libbentő
hópelyhek táncolnak
aznap majd mindenhol.

Aznap majd mindenki
álmot lát egyszerre
föld színét elrejti
Hó tündér csipkéje,
s Tél herceg bundája.

A Szitakötő 2011. évi téli számában jelent meg Miklya Zsolt verse, melynek helyszíne az őszi erdő. Miközben olvassuk, érezzük az avar illatát, halljuk a zörgő avar és a száraz faágak ropogását.

Két fiú bóklászik az erdőben...

Kik ők, milyen gyerekek lehetnek? Mit tudunk meg és mit sejthetünk meg róluk és a családjukról? Ne kerülje el a figyelmed egyetlen apró információ sem, legyél éles szemű megfigyelő! Hasonlítsd össze a két fiú tulajdonságait, jellemét! Mindezt írd meg a Költögetőnek!

A fogalmazásodnak adj címet is, ami lehet például: "A két aranyásó". Címünk: koltogeto[kukac]gmail.com

A legjobb jellemrajzok megjelennek a Költögető blogon.

Miklya Zsolt: BÚVÓHELY ARANYRÖGÖKKEL

Van egy búvóhelyünk Szilárddal.
Tulajdonképpen csak egy gödör
a parkerdőben. Kibéleltük avarral,
meg odahúztunk egy letört ágat,
ami még nyers, nem jó tüzelőnek.
Szilárdot a nagyanyja rendszeresen
kiküldi, hogy gyűjtsön tűzrevalót.
Nejlonzsákkal járja az erdőt és
karvastagságú ágakat dugdos bele,
azok jól égnek és sokáig. Szilárd
ért hozzá, tudja, melyik ágból lesz
jó gyújtós, melyik tartja a parazsat,
melyik füstöl. Nekem elmagyarázta.
Meg is akarta mutatni, de mikor
belekapott a tűz az avarba, eltaposta.
Rágyújtott inkább egy szál cigire.
Kínált engem is, de aztán legyintett.
Reménytelen vagy, mondta. Hogy
lennék már reménytelen, mondtam.
Aranyásót játszottunk, botokkal
túrtuk az avart, kerestük a kupakos
makkot, az volt az aranyrög.
De Szilárd hamar megunta.
Karvastagságú ágakat hordott
inkább egy kupacba.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kányádi Sándor: CSENDES POHÁRKÖSZÖNTŐ ÚJÉV REGGELÉN

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.

Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom.

Szaporodjon ez az ország
Emberségbe', hitbe', kedvbe',
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.

Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.

Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. -
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe.'

Tóth Szonja Kiara: KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS

- Ez egy közvélemény-kutatás,
 egy kérdés csupán, semmi más.
 Iskoládból legjobban mit szeretsz?

- Ily buta, könyörgöm, hogy lehetsz?
 Én egy dolgot nagyon szeretek,
 és ez nem más, mint a szünetek!

Kovács András Ferenc December című versét megzenésítve, Farkasházi Réka előadásában hallhatjátok itt: http://youtu.be/oH9y86uzfgk

(Csak hullnának már azok a hópihék...!)

Kovács András Ferenc: DECEMBER

Puhán csapongó hópihék,
száguldozó csöpp csillagok,
ti fedjetek be engemet -
szánkómmal újra itt vagyok!

Füles sapkámon illatoz,
viháncol tágas ég hava,
bolyhos bundámon száz pehely
pusmog: "Ne menjél még haza. . . "

Kuszán kavargó hópihék -
fehér zenétek hallja tán,
ha néha roppan, hócipőm
hunyorgó utcák hajlatán?

Havat szitál a lámpafény,
pilinkél már a villany is
szobámból át a függönyön -
pislogva hív a kis hamis . . .

Puhán csapongó hópihék,
takarjatok be, itt vagyok -
a kékes este fátyolán
pelyheznek fázós csillagok.

Kukorelly Endre: JÖNAKAR

Jön a Karácsony, kapok könyvet,
csokit, szeretet’, ruházatot,
élet ilyenkor jóval könnyebb,
nálunk. És nálatok?

 Jönnek különböző személyek,
rokonok, vendég meg a Márti,
hogy csak nézek!
Hát ti?

Én is titokban, mint az angyal,
csak hova dugjam?
készülök rajzzal.
Látod, színes az ujjam!

Vetíti Jézuskát a tévé,
eleve ilyen egész pici,
jászol van alátéve.
Van, aki nem hiszi?

Kisebb, mint én, kisebb, mint Samu,
de mi a jászol? Az egy játék,
ugye, anyu?
Vagy valamiféle alátét?

Lesz bejgli, hal, meg még fogalmam
sincs mi, amit a boltban vesznek,
csak sajnos szálka lesz a halban.
Ti mit esztek?

Asszem kicsit meg fogok hízni,
izgalmamban tömöm a fejem,
nem is tudtam, hogy jó az izgi!
Te sem?

Alakul mindig szép kis
csúnya veszekedés
is,
na és?

Szentestig kitör majd a béke.
Jól van, lassacskán témát váltok.
Legjobb mindig a (kár, hogy) vége.
Ti mit csináltok?

Forrás:
http://www.cippo.hu/2010/12/862-kukorelly-endre-jonakar-nyilasmisi-szubjektiv/

Lackfi János: DOROTTYA LEGYŐZI A HISZTIT

A hiszti sózsák lehet,
Százötven kiló,
Lábamra csimpaszkodik,
Mint óriási ló.

Felemelni nem tudom,
A hiszti nehéz,
Lerogy alatta a láb,
Megfájdul a kéz.

Rángat össze-vissza csak,
Jobbra-balra ráz,
Földre húz, ordíttat is,
Zeng belé a ház.

Kifacsarja a szemem,
A könnyem csöpög,
Orromból üveg folyik,
Kivörösödök.

Bármit kérnek tőlem, az
nem tetszik neki,
Biztat, mondjak rá NEMet,
Lábam tekeri.

De ha apa megölel,
A simogatás
A száz kilót leszedi,
Majd cipelje más.

Ha majd apa felemel,
Elbír engemet,
Könnyű lufi lettem, és
Szinte lebegek.

Szabó Melinda: ESTI MOLYLEPKÉK

Bogár jár a fű közt,
A bodobács meg a tücsök,
Levegőben a lepkék,
Esti rokonaik a molylepkék.

Ülnek a falon,
Leskelődnek,
Ha fényt látnak
Köré gyűlnek.

Keringenek,
Szálldogálnak,
Kényelmes, meleg
Otthonra vágynak.

Egy bemegy a szekrénybe,
Nem tetszik neki,
Tovább száll egy bundába,
Letelepedni.

Estére kijön,
A falra száll,
S ijesztgeti
A nagymamát.

(az illusztrációt Varga Boglárka készítette)

Felejthetetlen órát töltöttünk el kb. hetvenen, kisebb-nagyobb gyerekek, Fecske Csaba társaságában a Kálváriaparti iskola könyvtárában november 30-án.

Kosztolányi Dezső írta:

"Minden költő gyermek.
Minden gyermek költő."

Fecske Csaba mintha ma is gyermekkorát élné, mondta-mondta egymásba fonódó történeteit az ötven évvel ezelőtti kisfiúról, aki hét éves kora óta mindig költő szeretett volna lenni.

A hallgatóság: elképedve, csodálkozva hallgatta hogyan rákásztak a régi falusi gyerekek a patakban, sütöttek nyárson kukoricát, készítettek savanyú nyalókát, botot hangyabolyba dugva, és hogyan vette rá Fecske Csaba 10 éves korában osztálytársait a versírásra. Megtudtuk, hogy nagymamája kedvenc unokája volt, mert nagyon jól tudott kapálni. De az állatokra is jól vigyázott, és nagyon sokat kellett dolgoznia már kisgyermek korában. Mindezt nem úgy mesélte, hogy sajnálkozzunk és szörnyülködjünk, milyen nehéz volt régen gyereknek lenni, hanem büszkén és boldogan. Mert a felnőttek már tudják, milyen jó gyereknek lenni... A költő gyönyörűen megírja ezt a boldogságot Jó volt című versében.

Kiderült találkozásunkból az is, hogy Fecske Csaba mennyire szereti és komolyan veszi a mai gyerekeket. Biztosan ezért van, hogy versei között minden mai gyerek talál hozzá közelálló kedvencet, melyet szívesen olvas, szívesen megtanul és alkalomadtán elmond.

S hogy "minden gyermek költő"? Remélem és szeretném, ha ezt blogunk tartalma és költögető gyerekei is minél gyakrabban és ékesebben bizonyítanák.