Varró Dánielt már többször idéztük az "Aktuális kedvenceink" rovatban. De aktualitástól függetlenül is egyike örök kedvenceinknek, akiket a "Költő" rovatban bemutatunk. 2010. február 12-én Gyöngyösön járt, a Mátra Honvéd Kaszinóban találkozhattunk vele.
A költő, műfordító 1977-ben született Budapesten. Első költői sikerét 12 évesen érte el, egy eposztrilógiával (Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje). Ugye hasonlít a Toldi-trilógiára a címe? Nem véletlenül! A költő előbb a János vitézt, majd hatodikban a Toldit olvasva, úgy gondolta, hogy valami hasonló elbeszélő költeménnyel próbál fiatalon hírnevet szerezni magának – úgy, mint az említett művek szerzői, Petőfi és Arany.
Az általános iskola után az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba jelentkezett, mert matematikából jó volt, és szülei azt szerették volna, ha bankár lesz belőle. Ám középiskolás évei alatt még inkább az irodalom felé fordult. Magyartanára biztatására és kritikáitól kísérve sok verset írt, melyek különböző irodalmi lapokban és folyóiratokban meg is jelentek. 1996-ban leérettségizett, majd elvégezte az ELTE-BTK magyar–angol szakát.
Egyetemista évei alatt, 1999-ben jelent meg első önálló kötete, a Bögre azúr, melynek versei tele vannak játékos rímekkel és ritmusokkal, szójátékokkal, diákos irodalmi csínytevésekkel. A kötetben azzal a meghökkentő ötlettel állt elő, hogy a mindannyiunk által legkisebb korunk óta ismert dalocskát, a Boci, boci tarkát többek között Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Arany János, Ady Endre, Kosztolányi Dezső stílusában írja meg, a legnagyobb magyar költőkhöz illő magvas gondolatokat kölcsönözve a butuska versikének. Az irodalmi stílusparódiákkal nagy sikert aratott, és azóta is sok verset ír ebben a műfajban. Az utóbbi években főleg angol szerzők stílusának „magyarításával” foglalkozik.
A Bögre azúr után 4 évvel jelent meg a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregény, amely 2004-ben Az Év Gyermekkönyve lett. A mese keletkezéséről Gyöngyösön elmondta a költő, hogy nehezen alakult ki, milyen formában is írjon a gyerekeknek. Voltak önálló versek, először ezekből akart egy kötetnyit. De a maszat, piszok, paca, büdösség fel-felbukkantak mindegyikben, így adódott, hogy egységes történetté kellene összegyúrni őket. A mesei fordulatokkal teli történet is nehezen született meg, de mégsem tehette meg a gyerekekkel, - mondta - hogy egy „rendes történet” nélküli könyvet kapjanak. A végeredményt ismerjük, megszületett egy olyan mű, melyet azóta nagy örömmel olvasnak gyerekek és felnőttek egyaránt. Népszerűsége töretlen, musical is készült belőle, amelyet
Varró Dániel gyerekes felnőttnek vallja magát. Költőként nem akar nagy dolgokat „nagyon megmondani” a világnak, ezért hétköznapi témákkal foglalkozik verseiben. Elmondása szerint ilyen pl. az évszakok váltakozása, a megfázás és a szerelem. Ezektől a dolgoktól, történésektől „más állapotba” kerül, és ilyenkor tud verset írni.
Szerelmes versekkel teli Szívdesszert című kötete 2007-ben jelent meg. Különlegességét többek között az adja, hogy ritka versformákat alkalmaz verseiben, pl. a szonettkoszorút vagy az sms-verset. E kötet is összetéveszthetetlenül „varródanis”, formai bravúrokkal, sok nyelvi játékkal, humorral, iróniával, de az érzelmeket ugyanakkor komolyan véve, felvillantva a szerelem olykor szomorú mivoltát is. Találunk verseket a szerelem minden szakaszáról, helyszínéről, árnyalatáról.
Drámafordításait és egyéb (önálló vagy másokkal közösen írt) színházi munkáit számos budapesti és vidéki színház tűzte műsorára. Újrafordította Hoffmann Diótörő című művét és a Rómeó és Júliát, melyet Alföldi Róbert rendezésében adtak elő az Új Színházban 2006-ban. 1999 óta a József Attila Kör (JAK), 2005 óta a Szépírók Társaságának tagja.
A gyöngyösi beszélgetésen a hallgatóságban ülő gyerekek megkérdezték tőle, melyik a kedvence a saját versei közül. Mint általában minden alkotónak, neki is a legújabb a kedvenc – mondta, de végül mégiscsak megnevezett kettőt a szerinte is jól sikerült alkotásai közül. Az egyik a „Szösz néne” a Maszat-hegyből, a másik a „Reggel” a Szívdesszertből.
„Üzenem hát, hogy ki-ki olvasson illőt az alkatához,
ha egyszer úgy határoz,
hogy könyvet kíván a kezébe venni.
Röviden ennyi.”
Egyéb érdekességek Varró Dánielről/től:
A Nyuszika-trilógia születése - Varró Dániel elmeséli, miért írt verset 12 évesen
Interjú: Nem mondom meg a tutit! (Nők Lapja Magazin, 2004)
Varró Dániel: Tanács a televíziózással kapcsolatban (Roald Dahl versének fordítása)
Gyerekeknek gyerekhangon - Beszélgetés Varró Dániellel és Kiss Ottóval (Új Forrás, 2001)
Varró Dániel - Presser Gábor: Túl a Maszat-hegyen dalok:
1. rész
2. rész
3. rész
4. rész
Varró Dániel fordításai a középkor és a reneszánsz irodalmából
Utolsó kommentek