Kinek, minek...?

Mai magyar költészet általános iskolásoknak. Versek, melyeket olvasni, hallgatni, mondani jó. És megpróbálkozhatsz az írásukkal is, - igazi költőktől kaphatsz hozzá biztatást, ötletet, tanácsot, dicséretet. Gyere, csatlakozz a költögetőkhöz! Küldj verset (sajátot vagy ismert költőkét), illusztrációt (sajátot), az interneten talált megzenésített vagy megfilmesített verset. Mindent örömmel fogadunk, amivel mások figyelmébe ajánlod a költészetet. Együtt könnyebb megmutatni, hogy a szavakkal játszani és varázsolni lehet. Címünk: koltogeto(kukac)gmail.com

Utolsó kommentek

  • Hmari: @Károlyné Baráth: Valóban, a gyerekeknek nagyon sok minden eszükbe jutott az eredeti verset olvasv... (2019.03.30. 05:37) LENNÉL-E?
  • Károlyné Baráth: Nagyon tetszett, ötletes, motiválja az olvasót tovább gondolásra! A mai gyerekeknek főleg, hogy ne... (2019.03.30. 05:30) LENNÉL-E?
  • numlockholmes: A program innét letölthető: m.blog.hu/nu/numlockholmes/image/rimkereso.zip (2018.03.18. 12:35) Gyors segítség kezdő költőknek: rímkereső program
  • Hmari: @Goldnágel Efráim: Az eredeti szövegben "hangyaboly". Itt elírás történt, köszönöm a jelzést, javí... (2016.08.07. 11:23) TÓTH KRISZTINA: ÁLLATSÁGOK
  • Goldnágel Efráim: Van egy olyan érzésem, hogy a HANGYABOLY az LY-al írandó, de elbizonytalanított a veretes költő ve... (2016.08.07. 11:18) TÓTH KRISZTINA: ÁLLATSÁGOK
  • Utolsó 20

Címkék

1 évesek vagyunk (6) 2 évesek vagyunk (3) 5 évesek vagyunk (2) advent (1) Ágai Ágnes (4) ajándék (2) ajtó (1) akaraterő (1) akrosztikon (4) alkalmi versek (3) állatok (53) alliteráló (1) alma (3) álom (7) altatás (1) angyal (1) animációs film (6) anya (15) anyák napja (9) apa (4) áprily lajos (1) aranysityak (7) árulkodás (1) átirat (28) átváltozás (4) autók (1) autóvezetés (1) badar állatok (2) badar nevek (1) baleset (1) ballagásra (2) bálna (1) barak lászló (4) barát (3) barátság (1) bátorság (1) békés márta (4) bemutatkozás (1) beszéd (5) betegség (1) Biró Eszter (3) blogajánló (1) bosnyák viktória (1) cet (1) címadás (1) Címkék (1) cipő (1) csacsi (1) csak egy betű (15) család (20) cserebogár (1) Csík Mónika (1) csillagászat (4) Csodaceruza (1) csokoládé (2) Csorba Piroska (1) csúfolódás (1) csujogató (1) czigány györgy (1) Dávid Ádám (1) december (1) de szeretnék gazdag lenni (3) díj (1) dilis állatfajok (14) Dóka Péter (2) édességek (1) egér (1) égitestek (1) égtájak (1) egyperces novella (1) éjszaka (2) elalvás (1) elő a térképet (9) emlékezés (1) erdő (1) erdős virág (3) eső (3) este (1) ételek (3) évnyitóra (1) évszakok (7) e mail (1) fák (2) farkas (1) Farkas Beáta (1) fecske csaba (45) fekete lyuk (1) fekete pont (1) feladat (1) félelem (4) felhívás (1) felnőttek (1) felsős versmondóknak (2) filip tamás (1) fiúk (2) foci (2) fogmosás (1) föld (1) fotók (2) gáti istván (23) gomba (2) gondolat (1) görögtűz (1) gyerekek (1) gyerekkor (1) gyermekirodalom (3) gyertya (1) gyimóthy gábor (1) gyümölcsök (1) hajnali csillag peremén (3) hajózás (1) halál (2) halandzsavers (2) Halloween (1) hangszerek (2) hangya (1) hasfájás (1) hazaszeretet (5) helikopter (1) hellókarácsony (1) hét napjai (1) hinta (1) hiszti (2) (13) hód (2) Hold (2) holló (1) hónapok (11) hörcsög (1) Horgas Béla (1) horgas béla (2) hóvirág (1) humor (1) húsvét (2) idő (1) ifjúság (1) ijjas tamás (3) illusztráció (1) ilyen vagyok (6) interjú (2) internet (5) internet fiesta (2) írj! (18) irodalomoktatás (1) irodalomóra (2) Író Cimborák (1) iskola (20) Isten (1) János vitéz (1) japánvers (2) járművek (4) játék (3) jelenet (1) Jézus Krisztus (1) Jólesz György (3) józsef attila (5) jó ha van egy (3) kadlót nikolett (1) kamaszkor (16) kancsal rím (8) kányádi sándor (5) karácsony (8) kecskerím (1) kéményseprő (1) képregény (1) kincskereső (1) kínrím (1) kisbaba (2) kiss benedek (1) kiss jenő (1) Kiss Judit Ágnes (1) kiss ottó (12) kisvackor (4) kitalálós (1) Kollár Árpád (1) költészet (2) költészet napja (5) költő (1) könyv (2) könyvajánló (1) könyvtár (1) könyvünk) (1) kopré józsef (1) kormos istván (1) kortárs irodalom (1) kórus (1) kosárlabda (1) köszöntő (4) kosztolányi dezső (1) Kosztolányi Dezső (1) kovács andrás ferenc (6) közmondások (1) közös költemény.hu (2) Kukorelly Endre (2) kukorelly endre (1) kutya (3) lackfi jános (54) lányok (4) lászló noémi (13) lázár ervin (7) lecke (1) leckeírás (1) letölthető program (2) levél (2) liba (1) limerick (3) (1) locsolóvers (1) lustaság (1) macska (3) madarak (3) magyarország (9) magyar nyelv (2) makkos péter (1) március 15. (1) markó béla (1) márton nap (1) matekóra (1) maurice careme (1) Mechler Anna (2) medve (1) meghívó (3) ménes patak (1) menza (1) mese (3) meseutca (2) Mester Kata (1) mészöly ágnes (12) metró (3) miklya zsolt (10) mikulás (2) Mile Zsolt (1) milyen kár (4) mit mond a természet (2) mi leszek (1) mobiltelefon (1) mohóság (1) molnár jacqueline (5) molnár krisztina rita (4) MOME animáció (6) motorbicikli (2) mozgássérült (1) müller péter sziámi (3) murányi zita (1) nagyapa (6) nagymama (8) nagy bandó andrás (4) naptár (9) navigátor (2) nemes nagy ágnes (5) Németh Bálint (2) nemzeti ünnep (1) népdal (3) nevek (7) névnap (1) nyár (11) nyelvtörő (3) nyúl (2) nyulász péter (4) ökörnyál (1) olvasás (2) öregedés (2) Orgoványi Anikó (17) Örkény István (1) ősz (12) osztály (1) osztálykirándulás (1) osztálytársak (3) óvoda (1) paca (1) pályázat (12) patak (1) pedagógus napra (2) pék (1) petőfi sándor (3) piac (1) pilinszky jános (1) pillanat (3) piszok (1) pletyka (1) pók (1) próza (1) puszi (1) rágógumi (1) rajz (1) rajzfilm (1) rajzok (2) rajzpályázat (3) rap (1) rejtvény (4) rendezvény (1) rendrakás (3) rész és egész (1) rímek (6) rímszótár (2) ritmus (7) robot (1) róka (2) róka és holló (1) romhányi józsef (5) rosszalkodás (31) rövid hosszú szótagok (1) sajtkukacz (2) sellő (1) simon istván (1) sírvers (3) sms vers (5) Somfai Anna (1) Such Judit Nikolett (4) Sütő Fanni (1) svédvers (6) Sz.-Pifkó Célia (1) szabad (1) szabadság (1) Szabó-Tasi Kata (1) Szabó Attila (2) szabó t anna (7) száguldás (1) szakítás (2) szalóczi dániel (4) szamár (1) számítógép (3) Szántó Attila (1) szarka (1) szavak (18) szavazás (2) szécsi magda (2) szegénység (1) szél (3) szerelem (27) szeretet (5) szilágyi ákos (1) szilveszter (1) színek (4) szitakötő (1) szókirakó (6) szómozaik (4) szörnyek (1) születésnap (10) tábor (2) találkozó (8) találmányok (5) tanár (1) tánc (1) tavasz (9) tehén (1) tél (19) télapó (2) temetés (1) tenger (1) tér (1) természet (4) testvér (2) tigris (1) tilos (1) tisztálkodás (1) titanic (1) titok (2) tök (4) Tóth Ágnes (1) tóth krisztina (5) tücsök és hangya (2) tündér (1) tündi bündi nyelv (1) Turbuly Lilla (1) twist (1) uborka (1) újév (8) ünneplő ruha (1) unokaöcs (1) ürge (1) utazás (1) valentin nap (9) vár (1) varró dániel (18) Vass Tibor (4) vér (1) verekedés (5) vers (5) versfilm (1) versgyár (4) versírás (33) vers legyen veled (1) Vesztl Fanni (1) vetélkedő (2) világ vége (1) virágoskert (1) víz (1) víziló (1) vonat (1) vörös istván (1) wc (2) webirodalom (1) weblapajánló (1) weöreskedés (17) weöres sándor (14) zene (3) Zöld Szív (1) Zorkóczy-Kovács Katalin (1) Címkefelhő

Facebook...


ORGOVÁNYI ANIKÓ: MONDD LESZEL A BARÁTOM?

2014.03.19. 14:36 - Hmari

Címkék: barát Orgoványi Anikó Zöld Szív

Orgoványi Anikó: MONDD LESZEL A BARÁTOM?

Mondd leszel a barátom?
Együtt járunk majd mindenhová,
a sorban is te leszel a párom,
tízpercben is veled játszom,
egymáshoz is elmegyünk,
„Szia Anyu! Ez itt a barátom.” – mondom majd,
megmutatom a mecsi készletem,
legózhatunk is,
vagy lemegyünk focizni,
ahogy akarod,
másnap hozzátok megyünk,
a leckét közösen csináljuk,
és megmagyarázzuk, amit a másik nem ért,
nem árulkodunk egymásra soha,
de kiállunk egymásért, ha kell,
ha a barátom leszel.

Amikor megkértem Orgoványi Anikót, írjon magáról néhány sort, a Zöld Szív mozgalomról írt. Biztosan azért mert azt szeretné, hogy erről ismerjük meg őt, pedig ismerhetnénk mint festőt, költőt vagy pedagógust is. Sokoldalú, tevékeny ember, aki szerintem mindent szívvel, jó szívvel tesz. Zöld szívvel! Érzésekkel és játékossággal teli verseiben is ott dobog...

Oroványi Anikó.jpgSziasztok!

Hallottatok már a Zöld Szívről?
Ez egy gyerekmozgalom.
Azért álmodtam meg és hívtam életre évekkel ezelőtt, hogy együtt fedezzük fel a természet szépségeit, óvjuk  környezetünket.
Ápoljuk hagyományainkat. Írjunk szép verseket, meséket, rajzoljunk és fessünk izgalmas képeket.
Énekeljünk, zenéljünk a magunk és mások örömére.
Akinek gazdag a lelkivilága, az mindenben megtalálja a szépet, akinek szüksége van egy kis erősítésre, az pedig erőt kaphat mindebből.
Gyönyörködjetek tehát a természetben, zenéljetek, verseljetek, fessetek, rajzoljatok, mert így boldog emberek lesztek, és boldogabbá teszitek a világot is!
 
Szeretettel: Orgoványi Anikó

"Az olvasás nekem olyan, mint az oxigén" - 10 + 1 kérdés Gáti Istvánhoz

2014.02.24. 14:21 - Hmari

Címkék: interjú gáti istván

Gáti.JPG1. Ezt írod magadról a honlapodon: "Tízéves fejjel határoztam el, hogy költő leszek. Ez az egyetlen komoly döntés az életemben, amihez a mai napig hű vagyok." Hogyan jutott eszedbe, hogy verset írj, aztán az, hogy költő szeretnél lenni?

- Egyszer csak jött, teljesen váratlanul. Mi lenne, ha írnék egy verset? Próbáljuk ki. Addig írogattam, míg összejött 8-10 sor, és nagyjából rímelt is. Ez a nagyszüleimnél történt, olyan kilenc-tízéves korom körül. Úgy gondoltam, hogy a költők híres emberek, tehát ha költő leszek, akkor már vittem valamire az életben. Azért az egyetlen komoly döntés, mert sok mindenbe belefogtam az életemben, és sok mindent félbehagytam. Kertésznek tanultam két évig, jártam színjátszó körbe, újságírói tanfolyamra, érdekelt a szociológia, ahova fel se vettek a matek miatt. A könyvtár szak is félbemaradt a 7. félévnél. A szakmám könyvesbolti eladó, és több mint tíz éve ebből élek. Szerencsére nem áll túlságosan távol az irodalomtól, hiszen ott az a rengeteg könyv...

2. Ki tanított meg írni, vagyis fogalmazni? Egyáltalán kellett-e tanítani?

- Általános iskolában, ötödiktől kezdve volt egy kiváló magyartanárom, Horváth Feri bácsi. Úgy tanított irodalmat, hogy az arra kevésbé fogékonyak is élvezték. Gyakran kellett fogalmazást írnunk, és ő kiszúrta, kinek van „írói vénája”, ezeknek a diákoknak külön nulladik órát tartott hetente egyszer. Nem bántuk a korán kelést, örömmel jártunk be „hajnalok hajnalán”, hogy meghallgassuk egymás írásait. Akkoriban már verselgettem, és első sikereimet ezeken az órákon arattam. Sok segítséget, jó tanácsot kaptam, és rengeteg motivációt. Valahogy így kezdődött. Persze mindent nem lehet tanítani, kellett hozzá valami tehetség-féle meg jó adag kitartás és következetesség. A legtöbb dologra magamtól jöttem rá, sok órán át görnyedtem az íróasztal fölött, mire a verseimet komolyabb fórumokra is el mertem juttatni. 17 évesen Várady Szabolcsnak, a Holmi folyóirat versszerkesztőjének elküldtem néhány művemet, ő egy viszonylag hosszú levélben válaszolt, sok jó tanácsot adott, de verset még nem közölt. Hat év múlva küldtem a következő „adagot”, ezek között már talált közlésre méltó verset. Sokat köszönhetek még Lackfi Jánosnak és Pécsi Györgyinek is, akik szintén felfigyeltek rám, illetve publikálási lehetőséget nyújtottak. Ezen kívül akarva, akaratlanul is tanul az ember mindenfélét azoktól a költőktől, íróktól, akiket éppen olvas vagy fordít. (Magyar kedvencek: Csokonai Vitéz Mihály, Nemes Nagy Ágnes, Kántor Péter, Falcsik Mari...) Fordítás közben gyakran előfordul, hogy tanulok egy új versformát, vagy valami „trükköt”, ami egyszer később felbukkan a saját költészetemben is.

3. Soha, senki nem akart lebeszélni, mondván, hogy ebből nem lehet megélni?

- Ami azt illeti, voltak ironikus, lesajnáló megjegyzések, de általában nem olyan emberek részéről, akiknek adnék a véleményére. Osztálytársaim szerették a verseimet. A mi családunkban mindenkinek volt valami feljövése, a nagypapám dalokat írt, a nagymamámból majdnem színésznő lett, anyukám gyönyörűen rajzolt. Szóval tudták, hogy úgyse lehet lebeszélni, másrészt pedig ez egy olyan „foglalkozás”, ami mellé úgyis dukál egy „rendes” szakma, mellékesen meg miért ne írogatna a gyerek. Egyébként elég erős maradt bennem az elhatározás, itt észérvekkel se ment volna senki semmire. Makacs természetem van.

4. Mik voltak a kedvenc olvasmányaid gyerekkorodban?

- Örkény István egyperces novellái, Jókaitól Az arany ember, Mark Twain regényei: a Tom Sawyer és a Huckleberry Finn, De Amicis Szív című könyve, és imádtam a János vitézt. Viszonylag későn lett belőlem rendszeresen (és önként) olvasó.

5. Hogyan viszonyultál a kötelező olvasmányokhoz?

- A nyolcvan százalékukat már felnőtt fejjel olvastam. A legtöbbet akkoriban elmismásoltam, vagy megnéztem filmen. Örkény István hozta az áttörést, aki csak később lett volna tananyag. Visítva nevettem egyik-másik írásán, aztán mindent, de mindent el akartam olvasni tőle. Elkezdtem színházba járni, mert tetszett a Macskajáték, amin nagyon csodálkoztak a tanáraim, hiszen ott idős emberekről van szó. Egyszerűen nem értették. Mikor aztán könnyedén átrágtam magam a Szigeti veszedelmen, tudtam, hogy mindenre képes vagyok. Felnőttként aztán majdnem minden kötelezőt bepótoltam.

6. Hogy látod? Miért és kinek kellenek ma a versek és a regények? Miért fontos ezek olvasására időt szakítani?

- Nagyon összetett és nehéz kérdés. Nem tudom, hogy fontosak-e ma a versek és úgy általában az irodalom. A költőknek, az íróknak és néhány olvasónak biztosan fontos még. A televízióból viszont teljesen eltűnt az irodalom, vagy legalábbis drasztikusan visszaszorult. Amiket látunk, azok zöme ismétlés, és ez nem csak az írók problémája, de azoké a színészeké is, akiket manapság csak szinkronszerepekből vagy főzőműsorokból ismerünk. Milliók vannak, akik kizárólag bulvárlapokat olvasnak. Az irodalmi folyóiratok pár száz példányban jelennek meg. Viszont ott az Internet, ahová bárki bármit feltehet. Sokan keresnek ott verseket, nagy a nyilvánosság, viszont laikus számára nehéz megtalálni a valódi értéket. Az iskola és a család szerepe ma is elengedhetetlen az ízlés formálásában. Biztos vagyok benne, hogy mehet a könyvek által előbbre a világ, különben nem írnék. A belső késztetés önmagában kevés. Az íróban mindig kell legyen egy adag naivitás, hogy az a munka, amit egész életében végez, valakiknek fontos. Az olvasás nekem létszükséglet, olyan mint az oxigén.

7. Fiatal vagy, mégis verseidben sokszor írsz az öregekről, vagy visszagondolsz az ő fiatal korukra. Miért? (Szereted a "retró"-t?)

- Helyben vagyunk. Ez egy nagyon jó kérdés. Harmincöt éves vagyok, viszonylag fiatal, de mindig is vonzott az öregedés, az elmúlás gondolata. Örök titok, mi lesz velünk „odaát”. Engem főleg a nagyszüleim neveltek, sokat voltam idős emberek közt. Értem a nyelvüket, sokáig jobban éreztem magam közöttük, mint a kortársaim körében. Így alakult. Persze, ők is rengeteget meséltek a fiatalságukról, fényképeket mutogattak, és valahogy kialakult bennem a múlt iránti tisztelet. Szerintem ezzel nincs is semmi baj, amíg nem társul valamiféle maradisággal. Ennek fennáll a veszélye, oda kell rá figyelnem. Ez a „retró” dolog meg mostanában éli reneszánszát, ne firtassuk az okát. Ha teszik, a magam módján én is beálltam a sorba.

8. Orosz írókat fordítasz. Biztosan jól beszélsz oroszul. Miért fontos a nyelvtudás az embernek?

- A nyelvtudás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Aki jól elsajátít egy nyelvet, az biztosan nem jár úgy mint én, akinek viszonylag sokat kell még szótáraznia. Egyébként mostanság igyekszem az orosztudásom elmélyíteni szervezett tanfolyami keretek között. A fordításnál azonban az a legfontosabb, hogy az ember jól használja az anyanyelvét. Annak idején a suliban kötelező volt az orosz nyelv, és nagyon utálta szinte mindeni, én is. A mai eszemmel jobban odafigyelnék a nyelvórákon, és mindenkinek ugyanezt javaslom.

9. A FB profilodból nyilvánvaló, hogy nagyon szereted a macskákat. Mit jelentenek neked? Miért nem kutyát tartasz?

- Kiskoromban rövid ideig volt egy tacskónk, de aztán mindig csak macskánk. Nagyon megszoktam, hogy van a közelemben egy ilyen doromboló jószág. A macskák nagyon szórakoztatóak tudnak lenni, és nem kell őket hóban-fagyban levinni sétálni. Jelenleg két macskám van, akik esténként már az ajtóban várnak. Könnyen elfeledtetik az emberrel a problémákat. Mikor mosdatják egymást, attól mindig megszáll valami bensőséges hangulat. Mikor verekednek, akkor bennem is feltámad a harci kedv.

10. Ha a mesebeli aranyhaltól hármat kívánhatnál, mi lenne az?

- Szeretnék szépen megöregedni (apránként). Szeretném, ha megjelenne néhány könyvem. Szeretnék mielőbb eljutni Moszkvába.

+1. Írtál több jó gyerekverset, de úgy tűnik nem ez a fő irány az írói munkásságodban. Lesznek újabbak?

- Nem tudom, van-e fő irány. Tény és való, hogy viszonylag kevés gyerekverset írtam. Mostanában igyekszem sok időt tölteni a hatéves unokahúgommal, aki azért elég rendesen inspirál. Biztosan lesznek újabb gyerekverseim, és talán előbb-utóbb egy kötetre való is összegyűlik belőlük. Kinézem magamból...

(kérdező: Hevesi Mária)

LÁSZLÓ NOÉMI LETÖLTHETŐ KÖTETEI...

2013.02.28. 11:00 - Hmari

Címkék: lászló noémi

Kedves Blogolvasók!

Az utóbbi hónapokban feltűnően sokan keresitek a Költögetőn László Noémi verseit. Ez nagyon örvendetes, László Noémi régóta kedvencünk. Már korábban is írtunk róla, és szemezgettünk gyönyörű, kedves, lázadó (és még sokféle) gyerekverseiből.
2 gyerekvers kötetét, a Feketelevest és a Labdarózsát teljes szövegével és illusztrációival együtt megtaláljátok a  Transindex.ro oldalán, itt:

Feketeleves

Labdarózsa

MÉSZÖLY ÁGI: ENNYIT RÓLAM

2013.01.30. 14:06 - Hmari

Címkék: mészöly ágnes

MészölyÁgi_kicsi.jpg

1971-ben születtem, abban az évben, amikor Allan Shepard golfozott a Holdon, megalakult az LGT és Gábor Dénes kapta a fizikai Nobel-díjat.

Kiskoromban kamionsofőr és régész akartam lenni, de mivel ilyen szakpárt akkoriban egyetlen egyetem sem indított, diplomát szereztem a Pető Intézetben. Ma is imádok vezetni: autót, fejlesztő csoportot, embertársaimat az orruknál fogva, ötszáz köbcis Hondát, nagycsaládos háztartást – bármit. És az ásásról sem mondtam le teljesen, bár Mohenjo-Daro romjai helyett a saját múltamban kutatok.

Időnként történeteket írok, de hamar megfájdul a gépeléstől a hátam. Ennek ellenére ezt szeretem legjobban. Meg persze a mindennapi vacakolásokat a hozzám tartozókkal.

Tudom, hogy nincs esélyem az entrópia ellen, mégis elmosogatok (majdnem) minden főétkezés után.

Próbálom észben tartani a következő holdtölte idejét, több-kevesebb sikerrel.

Forrás: http://meszolyagi.hu

100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR

2013.01.20. 17:40 - Hmari

Címkék: weöres sándor

weores_sandor_1.jpg„Tág a világ mint az álom mégis elfér egy virágon.”
(Weöres Sándor: Pára )

1913-ban, azaz 100 esztendeje született, s 1989 januárjában halt meg a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb költője, Weöres Sándor.

Mi jut eszedbe először, ha az ő nevét hallod? Az óvoda? A Bóbita című vers? Vagy az, hogy nem úgy kell írni a nevét, ahogy kiejtjük? És tudsz róla valami mást? Itt az ideje kicsit bővíteni a tudásod!

1913-ban született Szombathelyen. Családja művelt volt, s egészweores szobor szombathely gyermekkorában művelt felnőttek vették körül. Talán ebből adódott, hogy folyamatosan olvasott, mindent, ami a kezébe akadt. Végül nem csak olvasott, írt is. 14 éves korában már versei jelentek meg vidéki lapokban, 1934-ben, azaz 21 évesen jelent meg első kötete Hideg van címmel, Pécsett. Felfigyelt rá Babits Mihály, barátja lett Kosztolányi Dezső.

Az egyetemet is elvégezte, belekóstolt a történelem- és földrajztudományba, járt a jogi karra, végül filozófia-esztétika szakon végzett a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen.

Több irodalmi lapnak is dolgozott (Magyar Csillag, Válasz, Pesti Hírlap, Nyugat, stb.). Részt vett folyóiratok szerkesztésében, dolgozott könyvtárakban, több nyelven tudott (pl. szanszkritül), ezeken a nyelveken fordított is.

weöres_karolyi

Vonzotta a keleti kultúra, feleségével – Károlyi Amy költőnővel – részt vettek egy kínai körutazáson, melynek élményei tükröződnek verseiben is.

1949 és 1956 között politikai okokból nem engedték kiadni verseit, csak műfordításokat és gyerekverseket jelentethetett meg. Ekkor írta mai napig nagyon népszerű, és mindenki által ismert verseit. Két kötetben jelentette meg őket, az egyiket Bóbita, a másikat Ha a világ rigó lenne címmel

bobita.

1970-ben Kossuth-díjat kapott és az osztrák állam díját az európai irodalomért.

1989-ben bekövetkezett haláláig számos verseskötete és egyéb írása jelent meg.

Sokban különbözik kortársaitól. Költeményei játékosak, még akkor is, ha témájuk komoly, vagy szomorú. Rímei csengő-bongók, verseinek ritmusa, hangzása dallamos. Gyerekversei sem gügyögő, a gyerekeket lenéző versek, ezekre is nyelvi és ritmikai bravúr jellemző. Talán ennek köszönhető, hogy a gyerekek körében ő az egyik legnépszerűbb költő, s verseit többen is megzenésítették (Halász Judit, Sebő Ferenc, a Kaláka együttes, stb.)

Látogasd meg a következő weblapokat:

Verseit természetesen megtalálod a könyvtárban is.

A költőt bemutató cikket A JuGyu Gyaksuli Könyvtári Blogjáról kaptuk, írta: Cs. Bogyó Katalin.

Korábbi blogbejegyzések Weöres Sándorról a Költögetőn, itt.

 

GÁTI ISTVÁN

2011.02.19. 11:37 - Hmari

Címkék: gáti istván

Gáti Istvánnak az Aranysityakban olvasható verseit rögtön megszerettem. Sajátos, ahogy felidézi a múltat, gyerekkorát, ahogy  a nagyszüleiről és az öregekről gyöngéd szeretettel ír. Tök Magda fogyókúrájának és férjre találásának mesés története pedig - hogy stílusos legyek - tök cuki. Nemrég fedeztem fel honlapját, ahol ezt írja magáról:

"1979-ben születtem Budapesten. Első versem hároméves koromban "írtam". Tízéves fejjel határoztam el, hogy költő leszek. Ez az egyetlen komoly döntés az életemben, amihez a mai napig hű vagyok, mondhatni, továbbra is dolgozom az ügyön. Versem első ízben 2004-ben jelent meg nyomtatásban a Holmiban, azóta több lapban is publikáltam. Gyerekverseim az Aranysityak antológiában olvashatók. ...

Szeretek szerzőtársakkal dolgozni és segítségükkel a művészet olyan területeire is eljutni, ahová egyedül képtelen volnék. Ilyen terület a zene. Menyhért Judit megzenésítésében több művemet énekli a MacskaSzem együttes. Judithoz régi barátság fűz, első közös szerzeményünk 1997-ből való. 2007-ben a Művészetek Völgyében ismertem meg Szigeti Sugár Évát, aki azóta négy versemet énekli. Decsi-Kiss András egy versfesztivál alkalmából lett szerzőtársam, hála a Hangraforgó együttes rendhagyó kezdeményezésének. A zeneszerzésen és az éneklésen kívül a rajzoláshoz sem értek. Zolnai Éva rajzai nélkül pedig nem született volna meg első mesehősöm, Tök Magda. ...

Első számú érdeklődési köröm természetesen az irodalom. Az olvasás számomra életfunkció. Szeretek kirándulni, zenét hallgatni, gyönyörködni a növényekben, bámészkodni az utcán, játszani az unokahúgommal és a macskáimmal. Egyre kevesebbet tévézek, mert alig vannak nézhető műsorok. Kedvenc sportom az úszás és a kerékpározás. Talán ennyit magamról. A többi ott van a versekben."

Menyhért Judit - Gáti István: Fénykép (mp3)

Szigeti-Sugár Éva - Gáti István: A ház (mp3)

Bodroghalmi László - Gáti István: Tudja a rák

Korábban a Költögetőn:

A szigorú szemüveg (az Aranysityakból 2.)

Hol nem volt (az Aranysityakból 3.)

Honlapja:

http://www.gatiistvan.hu

FECSKE CSABA és a gyerekversek II.

2010.12.20. 15:28 - Hmari

Címkék: versírás navigátor fecske csaba

"Ötödikes vagy hatodikos voltam, amikor megalapítottam az osztályban az önképzőkört. Én lettem az elnök, ekkor már iskolahírű poéta voltam, Petőfi kettő. Mióta megismertem a betűket, azóta verselgettem, de csak titokban, édesanyámon kívül semki sem tudott róla, mígnem egyszer Tóth tanító néni óra alatt versíráson nem kapott. Megmutatta művemet az igazgatónak, aki igen szigorú ember volt, ráadásul a számtant tanította. A legközelebbi számtanórán, ahelyett, hogy megdorgált volna, verset íratott velem a márciusi hóesésről. Szép tavaszi idő volt, amikor hirtelen nagy hó hullott a falura. Óra végére, mire a többiek megoldották a feladatokat, én is megoldottam az enyémet, megírtam egy tizenkét soros versikét, amely így végződött: "Mert március tavasz-hónap, Nincs helye itt a hónak!"
Gyula bácsi meg lehetett elégedve vele, mert felolvasta az osztály előtt. Így lett belőlem híres költő a faluban.
Elnöki javaslatomra verspályázatot hirdettünk. Érkeztek is szép számmal a versek a kenetlen kocsikerék nyikorgására emlékeztető rímekkel, sántikáló sorokkal. Sokakat vonzott a pályadíj, a csomag Munkás cigaretta, az akkori idők legtüdőrepesztőbb füstölnivalója. Hanem egy pályamű kiemelkedett a többi közül, Mihály Jóska írta: "Suttog a fenyves zöld erdő, Télapó is már eljő, Tél szele hóval, faggyal jő, Elkel már a nagykendő."
Ahhoz képest, hogy élete első verse volt ez Jóskának, elég jól sikerült, állapítottam meg írígykedve, ilyet én öreg, gyakorló költő létemre sem tudok. Ám a zsűrit nem lehetett félrevezetni, respektálta költői múltamat, engem hozott ki győztesnek. Remélem Weöres Sándor megbocsájtja ezt nekik odafönt a csillagosban, mert kell-e mondanom, ezt a verset ő írta, Jóska csak lemásolta. De ezt csak később tudtam meg, amikor a Szabad Földben megjelent, természetesen az ő neve alatt. Felsóhajtottam, mégiscsak megérdemeltem a cigarettát. Igaz, Jóska is szívott belőle, hátul az iskolaudvar sarkában megbúvó deszkabudiban."

(megjelent: a Navigátorban)

FECSKE CSABA és a gyerekversek I.

2010.12.18. 08:57 - Hmari

Címkék: navigátor fecske csaba

Részletek a költő önéletrajzából, melyet a nemrég megjelent Navigátor című gyermekirodalmi lexikonban olvashatunk:

"1948. március 10-én születtem Szögligeten, ebben a gyönyörű, észak-borsodi kis faluban, második gyerekként, a bátyám után négy, a húgom előtt hat esztendővel. Noha tizennégy éves koromtól élek Miskolcon, a városon is megmaradtam szögligetinek. Mikes Kelemenre gondolva szoktam mondani, úgy szeretem már Miskolcot, hogy nem feledhetem Szögligetet. 1973-ban megnősültem, két gyermekünk született: Hajnalka és Zoltán. Nekik köszönhetően öt unoka (Ákos, Lilla, Szabolcs, Áron Csanád, Zoltán) szeretettel fölkent nagyapója vagyok. Ők halhatatlanságom letéteményesei.

Gyermekkoromban kezdtem verselni. Azt mondtam édesanyámnak, akkori egyetlen olvasómnak, hogy költő leszek, ha nagy leszek. Megírok naponta három-négy verset, több pénzem lesz, mint a tsz-elnöknek. Ahogy azt Móricka elképzeli!

Első versemet, A madárijesztő dala címűt tizennégy éves koromban a Szabad Föld közölte... Még általános iskolás koromban elküldtem néhány verset a rajongásig szeretett Weöres Sándornak, aki válaszolt is. Dicsérte ügyes rímeimet, a ritmust, szóval biztatott. Pedagógiai meggondolásból-e, vagy komolyan úgy gondolta, nem tudhatom. Mindenesetre nagyon jól esett.

Első könyvem a Magvető Kiadónál jelent meg 1978-ban Arcok holdudvara címmel. Azóta több mint húsz könyvem látott napvilágot. Könyveimnek nagyjából a fele szól gyerekekhez." (forrás: Navigátor, Cerkabella K., 2010.)

"Nem tudom már, ki mondta, hogy a gyerekeknek ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak sokkal igényesebben. Van ebben valami. Gyerekeknek általában derűsebb hangulatomban írok. Ha búval bélelt vagyok, nem akarok hozzájuk szólni."

Fecske Csaba eddig megjelent gyermekkönyvei:

Se füle, se farka (versek),
Tücsökmesék (mesék),
Hol voltam (versek),
Halpénzett vett világ (versek),
A kiskondás (mesék),
Aligai galiba (versek),
Csalapinta villanytörpék (mesék).
Tolvaj szél (versek)

Fecske Csaba: EGYSZER MAJD

elkolompolnak az évek
egyszer én is felnőtt leszek
mint ősszel a költöző madár
ki tudja hová elmegyek

fölérem a kilincset nagy leszek
te akkor már kicsikét öreg
hajad fehér a szemed kék
mint a megrepedt üveg

 "Korábban beleestem abba a hibába, hogy mindenáron meg akartam érteni a verset. Rendre csúfos kudarc volt a vége. Mint amikor gyerekkoromban a Jézuska-hozta repülőgépet szétszereltem, hogy megtudjam, mitől repül. Nem tudtam meg, s a repülő sem repült többé. Rá kellett jönnöm, mint olvasó, hogy a verset – műalkotást – nem megérteni kell, hanem befogadni, megnyílni előtte. Átáramoltatni magunkon az élményt, engedni a szépség erejének. Megborzongani tőle. Tandori szép szavaival: „Állni gyönyörűségtől megkövezve.”
Nem kell megkísérelni fölfejteni a titkok szövetét. Mert esetleg tönkre megy. Ha megfogod a lepkét, ha megérinted a virág szirmát, hímpora ujjadon marad."

A költő weboldala: http://www.fecskecsaba.freeweb.hu/

LÁSZLÓ NOÉMI

2010.10.14. 22:06 - Hmari

Címkék: lászló noémi

"A verseskönyv olyan mint a papírhajó az óceánban. Kevés az esélye hogy célbajut, de nagyon bátor." - nyilatkozta egyszer Noémi.
Nemrég a hatodik papírhajóját indította útjára a költőnő: megjelent a Feketeleves című kiskamaszoknak szóló verseskötete a Kolozsvári Híradó Kiadó gondozásában.

László Noémi romániai magyar költő, műfordító. 1973-ban született Kolozsváron. 1995-ben adták ki "Nonó"-t, az első verseskötetét. Ezt követték időrendi sorrendben: "Az ébredés előterében"(1996), "Esés után" (2000), "Százegy" (2004), "Papírhajó" (2009), "Feketeleves" (2010).

Felnőtteknek szóló verseiben sokszor megjelenik a kételkedés, szomorúság, bizonytalanság. Kamaszversei - az Aranysityakban közölt verseiből már tudhatjuk - tele vannak humorral, iróniával.
"...szeretem a tréfát. Embereknek írok, nem az örökkévalóságnak."

Néhány éve blogot ír, amelyben az őszinteséget, humort, öniróniát bőven adagolja. Így ír magáról az Időalagút című blogbejegyzésben: 

"...én pillanatokból vagyok Krőzus, van egy csomó északfénnyel világító felvétel az emlékezetemben, és ezeknek köszönhetően valahogy elpusztíthatatlan a jókedvem, hiába gondolom időnként, hogy nyomorultul élek..."

A kisebb gyerekeknek szóló verseinek kiadását is tervezi. "...tizenöt éve írok gyerekverseket, ideje lenne azokból is kötetet szerkeszteni, de ezt állandóan halogatom, mert szeretném, ha valóban szép és komoly könyv állna össze, és ahhoz még nem nőttem fel."

Díjai:

2010 azért fontos év költői pályáján, mert megkapta a legrangosabb magyar irodalmi díjat, a József Attila-díjat.

Lackfi Jánostól 2005-ben kapott egy kavicsot. A Nizzai Kavics-díjat , melyet Lackfi János a tehetséges fiatal költőknek szokott évente odaítélni. Ő azt tartja Noémiről, hogy:

"...
Százhatvanezer napja vágyik kis gyengédségre,
Vagy épp felröppen vele az égre
Gyerekkor-hinta,
Igaz, a túlzott kilengést anya tiltja."

Szeretnék majd a Költögetőn is válogathatni a Feketeleves verseiből. De jelenleg nem találom egyik magyar könyvterjesztő kínálatában sem. Pedig alig olvashattunk hasonló tematikájú verseket az elmúlt évtizedekben. Ágai Ágnes köteteiről (Kamaszságok, NEMzedék) és a Kinőttelek című antológiáról tudok, no meg Janikovszky Éva szinte-költészet Kire ütött ez a gyerek? könyvéről, és vége.

Addig is, amíg kézbe vehetem az új kötetet, az előző háromhoz még két zseniális László Noémi-vers az Aranysityakból:

A CIPŐ

Rettenetes problémaforrás.
Fiam, neked hogy nő a lábad, alig
tudom követni. Nem mondom
formás, de két hónapja kaptál új
cipőt, lehetetlen, hogy már kinőtted!
Szerintem elkelne egy focizás elleni
védőoltás, akkor a cipő
sem lyukadna ki. Csukáid árából,
fiam, egy kisebb óvodát el tudnánk
tartani. Légy szíves kímélj meg
a részletektől, nem is akarom
hallani, mi történt. De ne mondd,
hogy kinőtted. Én sem csinálok
bolondot belőled, úgyhogy
uralkodj magadon te is.
Ne követelőzz, nem vagy már
napközis, kapsz majd cipőt,
ha itt az ideje. Addig is
inkább olvass egy kicsit és
gondolkozz azon, mi a manót
műveltél két hónap alatt vele.
Bizony mondom néktek, nagy
bökkenő az ember cipeje!

EBÉD

Miért nincs normális hobbim, járhatnék
például kirándulni vagy néptánc csoportba,
nem ülnék lógó orral, mogorva arccal,
görnyedten, mi lesz belőlem, azt a zenét sem
bőgetném, ebben a lakásban lassanként
létezni sem lehet tőlem, sakkozhatnék vagy
mehetnék úszni, focizni, hokizni, sízni,
de persze mindegy, mert úgysem fogok
soha meghízni, annyit sem eszem, mint egy veréb,
a sok jó ételben unottan piszkálok, rossz
nézni, csak senyvedek itt bent, csoda,
hogy élek, de ha elmegyek, miért tekergek,
gyanús helyeken mászkálok, túl későn
fekszem le, de ha elmegyek, miért nem beszélek
arról, hol voltam, mi történt, ki volt ott,
miért nem mesélek magamról, folyton
csak eltűnök, mintha már nem is itt laknék,
nem is ismernék senkit a házból, ne üljek
ezzel a mártír képpel ha valaki rám szól,
és legyek oly kedves elmagyarázni,
miért nem ízlik már megint
az étel?

NYULÁSZ PÉTER

2010.07.01. 13:33 - Hmari

Címkék: nyulász péter

„VRES BUSAИ FEKSZEИEKE A LEVELEK AИYÁMOAИYÁM SZERETLEK ИAGYИ ÉИ ! AИYUKM UGORJИYAKAMBA NAGYON SZERTLX A BUSAN FKVŐ LEVLK JARИAK AZ ESZEBE VÉGE A VRSNEK”

"Még nem egészen voltam ötéves, amikor az első gyerekversemet írtam. Az egy igazi gyerek vers volt tehát, és persze így sikerült lejegyezni, hiszen akkor még nem tanítottak meg írni. Azután az iskolában megtanítottak írni, és akkor nagyon sokáig nem írtam gyerek verset, csak dolgozatokat. Azután pedig újságcikkeket, tudósításokat meg elemzéseket – sokszor nem is tollal-ceruzával, hanem mikrofonnal. Innen visszanézve csupa fantáziátlan dolgot, amilyeneket csak a felnőttek szeretnek. Olyasmi történet ez, amiként az elefántot nyelt kígyó rajzával járt Saint-Exupéry: míg a kis herceggel nem találkozott, mindenki kalapnak látta. De aztán egyszer csak érkezett hozzánk egy kis hercegnő, később pedig egy kis herceg is – azaz apa lettem, és új közönségre találtam. A gyerekek pedig nem szeretik a „fantáziátlan dolgokat”. Ezért attól fogva - ha csak tehetem -, ilyetén dolgokat írok: gyerekverset, mondókát, mesét, kitalálós versikét. Gyermeki fantáziával töltve – amennyire csak tőlem telik."

(forrás: a Móra Könyvkiadó weblapja)

Verseiből ízelítőt kaphatunk a neten az Egyszervolt.hu Versek rovatából (írd be az oldal keresőmezőjébe a költő nevét és válogathatsz a találatok közül) és a legújabbakat Nyulász Péter blogján olvashatjuk.

Nyulász Péter nemcsak bájos, kerekded versikéin keresztül, hanem "élőben" is azonnal megtalálja a hangot a kicsikkel. Amikor a költögetők verseit rögzíteni ellátogatott a Kálváriaparti Iskolába Gyöngyösre, kihasználtuk az alkalmat, és egy kis könyvbemutató foglalkozásra is felkértük a szerzőt. A Miazmég kötet versikéivel ismerkedtünk - mondogattuk, találgattuk a kitalálós versek megfejtéseit az elsősökkel. A foglalkozás legjobb pillanatai voltak, amikor Nyulász Péter átvette az irányítást és közösen mondókáztak a gyerekekkel. 

 

 

 

 

 

 

 

 

Buksi

Kávé, tea, cukor, tej,
vajon kié ez a fej?
Van rajta két kajla fül,
elől meg az orra ül,
van egy szája meg két szeme:
ez bizony a baba feje!       (a Zsubattából)
 



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nemcsak a költögetők kerültek fel verseikkel az Egyszervolt.hu-ra, hanem íme: az Egyszervolt.hu is felkerült a költögetőkre:)

VARRÓ DÁNIEL

2010.02.17. 10:26 - Hmari

Címkék: varró dániel

Varró Dánielt már többször idéztük az "Aktuális kedvenceink" rovatban. De aktualitástól függetlenül is egyike örök kedvenceinknek, akiket a "Költő" rovatban bemutatunk. 2010. február 12-én Gyöngyösön járt, a Mátra Honvéd Kaszinóban találkozhattunk vele.
 
A költő, műfordító 1977-ben született Budapesten. Első költői sikerét 12 évesen érte el, egy eposztrilógiával (Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje). Ugye hasonlít a Toldi-trilógiára a címe? Nem véletlenül! A költő előbb a János vitézt, majd hatodikban a Toldit olvasva, úgy gondolta, hogy valami hasonló elbeszélő költeménnyel próbál fiatalon hírnevet szerezni magának – úgy, mint az említett művek szerzői, Petőfi és Arany.
 
 Az általános iskola után az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba jelentkezett, mert matematikából jó volt, és szülei azt szerették volna, ha bankár lesz belőle. Ám középiskolás évei alatt még inkább az irodalom felé fordult. Magyartanára biztatására és kritikáitól kísérve sok verset írt, melyek különböző irodalmi lapokban és folyóiratokban meg is jelentek. 1996-ban leérettségizett, majd elvégezte az ELTE-BTK magyar–angol szakát.
 
Egyetemista évei alatt, 1999-ben jelent meg első önálló kötete, a Bögre azúr, melynek versei tele vannak játékos rímekkel és ritmusokkal, szójátékokkal, diákos irodalmi csínytevésekkel. A kötetben azzal a meghökkentő ötlettel állt elő, hogy a mindannyiunk által legkisebb korunk óta ismert dalocskát, a Boci, boci tarkát többek között Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Arany János, Ady Endre, Kosztolányi Dezső stílusában írja meg, a legnagyobb magyar költőkhöz illő magvas gondolatokat kölcsönözve a butuska versikének. Az irodalmi stílusparódiákkal nagy sikert aratott, és azóta is sok verset ír ebben a műfajban. Az utóbbi években főleg angol szerzők stílusának „magyarításával” foglalkozik.
 
A Bögre azúr után 4 évvel jelent meg a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregény, amely 2004-ben Az Év Gyermekkönyve lett. A mese keletkezéséről Gyöngyösön elmondta a költő, hogy nehezen alakult ki, milyen formában is írjon a gyerekeknek. Voltak önálló versek, először ezekből akart egy kötetnyit. De a maszat, piszok, paca, büdösség fel-felbukkantak mindegyikben, így adódott, hogy egységes történetté kellene összegyúrni őket. A mesei fordulatokkal teli történet is nehezen született meg, de mégsem tehette meg a gyerekekkel, - mondta - hogy egy „rendes történet” nélküli könyvet kapjanak. A végeredményt ismerjük, megszületett egy olyan mű, melyet azóta nagy örömmel olvasnak gyerekek és felnőttek egyaránt. Népszerűsége töretlen, musical is készült belőle, amelyet
Varró Dániel gyerekes felnőttnek vallja magát. Költőként nem akar nagy dolgokat „nagyon megmondani” a világnak, ezért hétköznapi témákkal foglalkozik verseiben. Elmondása szerint ilyen pl. az évszakok váltakozása, a megfázás és a szerelem. Ezektől a dolgoktól, történésektől „más állapotba” kerül, és ilyenkor tud verset írni.
 
Szerelmes versekkel teli Szívdesszert című kötete 2007-ben jelent meg. Különlegességét többek között az adja, hogy ritka versformákat alkalmaz verseiben, pl. a szonettkoszorút vagy az sms-verset. E kötet is összetéveszthetetlenül „varródanis”, formai bravúrokkal, sok nyelvi játékkal, humorral, iróniával, de az érzelmeket ugyanakkor komolyan véve, felvillantva a szerelem olykor szomorú mivoltát is. Találunk verseket a szerelem minden szakaszáról, helyszínéről, árnyalatáról.
 
2010-ben jelent meg kisfiának írt modern mondókáiból az Akinek a lába hatos című kötete.
 
Drámafordításait és egyéb (önálló vagy másokkal közösen írt) színházi munkáit számos budapesti és vidéki színház tűzte műsorára. Újrafordította Hoffmann Diótörő című művét és a Rómeó és Júliát, melyet Alföldi Róbert rendezésében adtak elő az Új Színházban 2006-ban. 1999 óta a József Attila Kör (JAK), 2005 óta a Szépírók Társaságának tagja. 
 
A gyöngyösi beszélgetésen a hallgatóságban ülő gyerekek megkérdezték tőle, melyik a kedvence a saját versei közül. Mint általában minden alkotónak, neki is a legújabb a kedvenc – mondta, de végül mégiscsak megnevezett kettőt a szerinte is jól sikerült alkotásai közül. Az egyik a „Szösz néne” a Maszat-hegyből, a másik a „Reggel” a Szívdesszertből.

 
 „Üzenem hát, hogy ki-ki olvasson illőt az alkatához,
ha egyszer úgy határoz,
hogy könyvet kíván a kezébe venni.

Röviden ennyi.”

 

Egyéb érdekességek Varró Dánielről/től:

A Nyuszika-trilógia születése - Varró Dániel elmeséli, miért írt verset 12 évesen

Interjú: Nem mondom meg a tutit! (Nők Lapja Magazin, 2004)

Varró Dániel: Tanács a televíziózással kapcsolatban (Roald Dahl versének fordítása)

Gyerekeknek gyerekhangon - Beszélgetés Varró Dániellel és Kiss Ottóval (Új Forrás, 2001)

Varró Dániel - Presser Gábor: Túl a Maszat-hegyen dalok:

1. rész

2. rész

3. rész

4. rész

Varró Dániel fordításai a középkor és a reneszánsz irodalmából

A Kincskereső különszámában Lackfi János

2010.01.10. 13:09 - Hmari

Címkék: kincskereső lackfi jános

Ha elolvasod a Kincskereső irodalmi folyóirat 2009. februári számát, szinte személyes ismeretségbe kerülhetsz Lackfi Jánossal, a blogunkat és a "költögető" gyerekeket segítő, inspiráló költővel.

A folyóirat sokszínű válogatást közöl új és korábban megjelent gyermekverseiből, műfordításaiból, meséiből. Legújabb köteteiből, A részeg elefántból és az Apám kakasából is olvashatunk meglepő és mulatságos, nyelvi-formai játékokkal és ritmussal teli verseket.

Rövid esszéjében bemutatja nekünk a francia-belga Maurice Caréme-et és néhány magyarra lefordított gyerekversét. Aktuális kedvenceink közé most ezek közül választottam egyet, a "Szóval..." címűt. Hasonlóan az eddigi kedvenceinkhez, ez is a költészetről, a szavak erejéről szól.

Interjút olvashatunk édesanyjával, Mezey Katalinnal Lackfi Jánosról és családjáról, s arról milyen szerepet tölt, töltött be életükben az irodalom és a művészet. Majd az édesapja, Oláh János "szólal meg": a Robinson című versében ír fiáról, mint nyolc éves kisfiúról. Az irodalmár család bemutatkozása anya és fia versbe szedett lelkifurdalás-halmazaival zárul.

Rigó Béla főszerkesztő ezt írja Lackfi Jánosról az Olvasni emberi dolog című rovatban: "...képzelt közönségével és munkaeszközével, a nyelvvel bejátssza a gyermekvilág játszóterét. Elképesztően sokféle megverselnivalót talál mindennapjainkban. Szürke valóságunkból általa mesék színesednek ki, valahogy úgy, mint amikor egy felnőtt, sok gyerekkel körülvéve mesélni kezd..."

A versek mellett Molnár Jacqueline színes, montázsszerű illusztrációiban gyönyörködhetünk. Az írások között elhelyezett sok gyerekkori és családi fotó által még közelebbi ismerősünknek érezzük Lackfi Jánost.

A Kincskereső néhány korábbi száma megtalálható az interneten itt, és mostantól blogunk Irodalmi linkgyűjteményében.

· 1 trackback

KISS OTTÓ

2009.12.12. 01:52 - Hmari

Címkék: kiss ottó

író, költő

 1963-ban született Battonyán, 1980 óta Gyulán él. Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett tanári diplomát, a József Attila Tudományegyetemen újságírói végzettséget.  1992-1997-ig a Gyulai Hírlap szerkesztője, 1997-2000-ig a Békés Megyei Nap újságírója, 2000-től a Bárka c. folyóirat munkatársa.
Szépirodalmat 1996 óta publikál rendszeresen, írásait minden jelentősebb hazai folyóirat közölte. Egyes munkáit lefordították németre, angolra, franciára, japánra, szerbre, hollandra, svédre, horvátra, bolgárra, szlovákra és beás nyelvre. (szöveg: Bárka Online, fotó: a költő blogja)

Gyerekversei, hasonlóan a svéd gyermekversekhez, a kicsik mindennapi gondjairól és örömeiről szólnak, nagyon egyszerűen, őszintén, humorosan.

Részlet a Prae.hu-n néhány napja megjelent interjúból:

"A gyerekek szokták mondani, illetve üzenik a szüleikkel e-mailen, telefonon, hogy írjak már „rendes verset” is, kötött formájút, rímes-ritmusost. Írtam én, mondom, sőt, esetenként, ha az idő engedi, és a gyerekeknek van kedvük hozzá, fel is olvasok néhányat a találkozókon.  Nemrég leadtam belőlük a Mórának egy válogatást, bízom benne, hogy nem hiába. A Naphegy Kiadóval is tárgyalok egy „igazi” mesekönyvről, illetve a Csodaceruza Kiadó a Szerintem mindenki… után újabb közös könyvet kért Baranyai Andrástól és tőlem, ennek a megjelenése tavaszra várható. Emellett vannak természetesen más ügyek is, karácsonyra például Vizi Mária rendezésében játékfilm készül a Duna TV-ben a Csillagszedő Márióból. A fennmaradó időben  pedig regényt írok A másik ország munkacímmel, egy-két éven belül szeretném azt is befejezni." 

Kiss Ottó blogot indított 2009.december 10-én, azaz éppen tegnap. Blogjának linkjét megtalálod nem csak ebben a mondatban, hanem - hogy később sem feledkezz meg róla - az Irodalmi linkgyűjteményünkben, a baloldali sávban.


 Gyerekeknek (is) írta:

 

Visszafelé hull a hó (versek gyerekhangra, 1997) - részlet

Csillagszedő Márió (versek gyerekhangra, 2002, 2009) - részlet

Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután (képeskönyv, 2006) - részlet

Emese almája (Szép Szó Tár, 2006) - részlet, belelapozó

A terepasztal lovagjai (gyerekregény, 2007) - ajánló

A nagypapa távcsöve (gyerekvesek, 2009) - részlet és illusztráció

A költő felolvas "A nagypapa távcsöve" című könyvéből:

LACKFI JÁNOS - aki verset írni tanít minket

2009.11.24. 18:40 - Hmari

Címkék: lackfi jános

 

Lackfi Janos"1971-ben születtem Budapesten. Író, költő, műfordító, szerkesztő vagyok. Hét verseskötetem jelent meg, két kisregényem, egy regényem, húsz műfordításkötetem. Hét gyermekkönyvet publikáltam. 1996 óta tanítok a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A Nagyvilág világirodalmi folyóirat szerkesztője, a dokk internetes irodalmi kikötő egyik alapítója, a Műfordítók Egyesülete elnökségi tagja vagyok. Zsámbékon élek, öt gyermekem van." (bemutatkozás a költő honlapjáról)

Tudnotok kell még Lackfi Jánosról, hogy: évente igazi kavicsokkal díjazza a fiatal költőket, "versgyárat" működtet a weboldalán, szeret fotózni, és verset írni tanítja a gyerekeket.
 

Gyerekversei:

A buta felnőtt, Móra, 2004

Bögre család, Csimota, 2005

Törpe és óriás között, Móra, 2007

Bögre család -- újabb kalandok, Noran, 2007

Trois poetes hongrois (franciára fordítva, Imreh Andrással és Tóth Krisztinával), Murmure, Dijon, 2009

Apám kakasa (Vörös Istvánnal), Noran, 2009

A részeg elefánt, Móra, 2009

Ugrálóház, Egmont, 2010
 

Meséi, meseregényei:

Kövér Lajos színre lép, General Press, 2007

Kövér Lajos aranykeze, Noran, 2008 (Az Év Gyermekkönyve, 2008)

Domboninneni mesék, Móra, 2010
 

Megzenésített gyerekversei:

Sajtkukacz zenekar: Radírmocsok (cd), 2010

 

Néhány, nekünk különösen érdekes oldal a költő honlapjáról:

Apád-anyád idejöjjön!

A Csillagzene-fesztivál svédvers-pályázatának nyertes költeményei

Gyerekeknek - versek, meserészletek

Gyerekekkel közösen írt művek

  

 

 



süti beállítások módosítása