Major Martin 4.a (Kálváriaparti Általános Iskola)
Anyukám viruló rózsa
Apukám sörivó róka
Nagyapám bajuszos medve
Nagymamám fakuló fecske.
Macsekom karmolós tigris
Kutyusom harapós bikfic
Halacskám pikkelyes úszó
Egerem cincogó ugró
Major Martin 4.a (Kálváriaparti Általános Iskola)
Anyukám viruló rózsa
Apukám sörivó róka
Nagyapám bajuszos medve
Nagymamám fakuló fecske.
Macsekom karmolós tigris
Kutyusom harapós bikfic
Halacskám pikkelyes úszó
Egerem cincogó ugró
Balogh Bálint 3.b (Kálváriaparti Általános Iskola)
Hatalmas hó esik a hegyekben,
mennyi csepp van a tengerben?
Miért fagyoskodsz kint a hidegben?
Idebenn a kandalló melege
ölel keblére!
Hát gyere be, és mesélj, kedvemre!
Szép a tél a tájon,
kis subácskád kissé ázott.
Itt a házam, láthatod,
szebb a hóval, mondhatom.
Hóember a nagy gavallér,
rajta van a tarka gallér.
Itt egy szánkó, ott egy nyúl,
hosszú még a tél, az úr!
Kányádi Sándor: Sóhajtás
Kútnak lenni volna jó
utas-itatónak,
diófának vagy a fán
füttyentő rigónak.Rigófüttynek volna jó,
lenni bár egy hangnak,
jönni-menni volna jó
akár csak a harmat.
Mi az, hogy ritmus? Valamiféle szabályos zakatolás, dobolás, kattogás, amilyet bármerre hallhattok a világban. Ritmusa van a csobogó pataknak, a susogó falombnak, a zötyögő vonatnak, a munkások kalapálásának, a lábunknak, ahogy lépdel az utcán, és még egy csomó mindennek. Ritmusra dobol a szívünk, a szabad szemmel nem látható atomok is ritmusra táncolnak mibennünk, ritmusra keringnek a bolygók a világűrben.
És persze a szavaknak is van ritmusa, lüktetése. Az, hogy „fekete”, gyorsabban, pattogósabban mondható, mint az olyan lomha szavak, mint „szőlő” vagy „konzerv”. A repperek is azért hadarják, hogy mondjuk „tudomatu-tudomatu-tudom a tutit”, mert ez a vad ritmus tetszik nekik, zenének érzékelik a beszédet is. Magunk is megfigyelhetjük, hogy milyen ügyesen lehet ütemre kiabálni azt, hogy „Haj-rá, ma-gya-rok!” vagy hogy milyen érdekesen szólongatja egy nénike házi kedvencét: „gyere ide, kicsikém, gyere ide, cicukám!”
Ezt aztán a verselők is kihasználják, és ilyeneket írnak: „Bóbita, Bóbita játszik” vagy „izzik a galagonya magába”. Próbáljuk hát ki Weöres Sándor egyik versének ritmusát:
Paripám csodaszép pejkó,
Idelép, odalép, hejhó!
Hegyen át, vizen át vágtat,
Nem adom, ha igérsz százat!
Hogy is van ez? Roppant egyszerű, hiszen minden sor egyforma: Tititá-tititá-tátá! Úgyhogy a „kacagány” például jó, a „sellőlány” vagy a „kopoltyú” ritmusa viszont nem stimmel. És így tovább. Vagyis addig kell keresgélni a szavak közt, míg nem halljátok zökkenőmentesnek a zenét. A kozármislenyi szófaragó táborban vigyori családfákat írtunk:
1.
Öcsikém fülenincs marha,
hugicám papagáj, tarka,
apukám csupaszív medve,
anyukám csudaszép lepke,
nagyapám szuszogós ártány,
nagyanyám szöszölős bárány,
ükapám köhögős kecske,
ükanyám rigolyás fecske.
2.
Öcsikém elefánt, sunnyog,
hugicám sipitós szúnyog,
apukám csupaszőr kókusz,
anyukám nyafogós mókus,
nagyapám pofozós pálma,
nagyanyám totyogós páva,
ükapám kifakult sárkány,
ükanyám zizegős páfrány.
3.
Öcsikém savanyú sóska,
hugicám szurizós rózsa,
apukám vigyori bálna,
anyukám pirulós málna,
nagyapám kalapos gomba,
nagyanyám siratós torma,
ükapám harapós kiskés,
ükanyám patiszon, csipkés.
A módszer egyszerű, csak megfelelő szavakkal kell pótolni az „üres helyet”:
Öcsikém (tititá-tátá)
hugicám (tititá-tátá)…
Nem muszáj persze teljes családfát csinálni, egy-két sor is elég. És a lényeg, hogy ne fáradjatok bele a szócsereberébe, addig cserélgessétek, amíg a ritmusa és a jelentése is elég vidámra nem sikeredik. Vagy választhattok családtagok helyett járművet:
Bicajom fecsegő mamlasz,
Motorom olajos katyvasz…
A folytatásban lehet „repülőm”, „robogóm”, „autóm”, „taligám” vagy „Audim”, „Shimanóm”, „Csepelem”, és így tovább…
Kezdhetitek állatokkal is („kakasom”, „gilinyóm”, „nyuszikám”, „katicám”, de lehet „pelikán”, „elefánt”, „csalogány”, satöbbi):
Macsekom zötyögős csontváz,
Kutyusom savanyú morgás…
Jó csereberélgetést!
Itt megnézheted, milyen versek születtek erre a feladványra:
http://koltogeto.blog.hu/tags/we%C3%B6resked%C3%A9s
Mesét mondok, dí-dá-dú,
egyszer volt egy százlábú.Hát az a százlábú állat
sorra számlálgatott minden lábat,
eredményül mennyi jött?
épp 365.Az év minden napjára
jut neki 1-1 lába.Egyik csupa kulimász,
a másikkal magyaráz,
harmadikkal zongorázik,
negyedikkel falra mászik,
ötödikkel mutogat,
hatodikkal cukrot ad,
hetedikkel krumplit hámoz,
nyolcadikkal sok vendéget hív a házhoz,
kilencedikkel az ajtót nyitja,
tizedikkel vendégeit kihajítja,
tizenegyedik csak csonka,
tizenkettedikkel ágyát bontja,
tizenharmadikat leharapták,
tizennegyedikkel fog vakmacskát,
tizenötödikkel koccint,
tizenhatodikkal pöccint,
tizenhetedikkel fociz,
tizennyolcadikkal kocsiz,
tizenkilencedikkel sántikál,
a többivel fürgén szaladgál.Ahány lába
- mert nem dőre -
éppen annyi adománya
az újesztendőre:
minden napra jut 1-1,
a sok kicsi sokra megy.(Weöres Sándor)
A képet kölcsönöztem és a százlábút meghosszabbítottam. (bocsi: a szerk.)
Mák Bernadett (Kálváriaparti Általános Iskola 3.o.)
Milyen kár, hogy kakasos nyalókámnak tojása nincsen
Milyen kár, hogy kakasos nyalókámnak tojása nincsen,
Mert ha tojása lehetne,
A tojásból csibe kelhetne,
Csibéből kakas nőhetne.
Milyen kár, hogy kakasos nyalókámnak tojása nincsen,
Mert ha tojása lehetne,
Nyalókám mindig lenne,
Nyalókámból mindenki vehetne.
Mák Bernadett (Kálváriaparti Általános Iskola 3.o.)
Milyen kár, hogy örökké vakáció nincsen,
...zárva-tábla lenne a sulikilincsen.
Játékhoz az idő soha el nem fogyna,
Ettől minden gyermek mosolya ragyogna.
Nem kellene a betűkkel senkinek sem fáradni,
Akkor e verset sem írná meg senki!?
Vannak olyan szavak,
amik tulajdonképpen
csak azért vannak,
mert én találtam ki őket.
Ilyen például a szállingó.
A szállingó azt jelenti,
hogy hó.
Mert minden olyan dolgot
szállingónak nevezek,
ami télen szállingózik.
De ilyen dolog csak egy van,
az pedig a hó.
(Kiss Ottó "Emese almája" c. kötetéből)
Juhász Krisztián (Kálváriaparti Általános Iskola 3.b):
Lovas szánon
Ha a magas
hegy havas,
mert még késik
a tavasz,
lovas szánon menj a havon!!!
De ne siess
olyan nagyon!
Hallgasd, hogy zúg a fenyves,
arcod fordítsd hópelyhekhez,
s figyeld, hogyan lepi be
a szán nyomát sok pihe!
Juhász Krisztián (Kálváriaparti Általános Iskola 3.b)
A helikopter és a szél
Nem fut neki,
Helyből száll föl.
Persze ehhez jó motor kell.
Fordul-pördül forgószárnya.
Beteget visz a kórházba.
A fürge kis helikopter.
Így szól a szél:-Korán keltem,
hajókázni támad kedvem.
Itt a hajó. Rajta árbóc,
az árbócon erős vászon...
belebújok!
Itt meglepett hajósokkal
vitorlázom.
Hozzászólásban küldd el a neked legjobban tetsző 1O magyar szót!
A beküldött szavakból készítünk majd egy közös szómozaikot.
Régen, amikor az emberek még
némák voltak, a halak gyűlést
tartottak, sajnálkoztak egy csomót
az emberek miatt, aztán nekik adták
a beszédet. Ezt anya mondta.
Én meg azt mondom, ha kicsit nagyobb
leszek, összegyűjtöm a szavakat egy
műanyag zsákba, és beleöntöm őket a
tengerbe.
Hadd beszéljenek ezután a halak is.
Kiss Ottó: Csillagszedő Márió c. kötetéből
Rózsa Nelli (Kálváriaparti Általános Iskola, 5.o.):
Mi leszek, ha nagy leszek...?
Mi leszek, ha nagy leszek?
Talán hatalmas keszeg?
Úszkálhatsz jobbra, balra,
Mégsem szid le Anyuka.
Mi leszek, ha nagy leszek?
Tán daru a ház felett?
Röpködhetsz, ahogy akarsz,
S rögtön meglátod, amit akarsz!
Mi leszek, ha nagy leszek?
Elmehetek testőrnek.
Megvédem az embert, állatot,
S végül jutalmat kapok.
Mi leszek, ha nagy leszek?
Versírónak megyek!
Ide-oda firkantom tollam,
S helyén a költeményem marad.
Mi leszek, ha nagy leszek?
Kérlek segítsetek!
Megmondjátok mi legyek,
S majd azzá leszek!
Sipos Lili (Kálváriaparti Általános Iskola 3.o.)
Milyen kár, hogy nincs leckeíró toll
MIlyen kár, hogy nincs leckeíró toll,
mert akkor nem kéne házi feladatot írni.
Lehetne számítógépezni, meg játszani,
és nem kéne ennyit írni és tanulni.
Csak hazamennénk az iskolából,
és játszhatnánk, amennyi jólesik.
Hogyha nekem lenne ilyen tollam,
akkor ezt a verset is ő írta volna!
Weöres Sándor 4 soros versikéjéből készült a szófa. Kitalálod melyik ez a vers? Akár írhatsz egy másikat is ezekből a szavakból! Írd le és küldd el Weöres Sándor versét vagy a Te variációdat e-mailben - koltogeto(kukac)gmail.com - vagy hozzászólásban.
A munkádért virtuális díjat kapsz! Hogy milyen az? Küldj megfejtést és megtudod!
író, költő
1963-ban született Battonyán, 1980 óta Gyulán él. Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett tanári diplomát, a József Attila Tudományegyetemen újságírói végzettséget. 1992-1997-ig a Gyulai Hírlap szerkesztője, 1997-2000-ig a Békés Megyei Nap újságírója, 2000-től a Bárka c. folyóirat munkatársa.
Szépirodalmat 1996 óta publikál rendszeresen, írásait minden jelentősebb hazai folyóirat közölte. Egyes munkáit lefordították németre, angolra, franciára, japánra, szerbre, hollandra, svédre, horvátra, bolgárra, szlovákra és beás nyelvre. (szöveg: Bárka Online, fotó: a költő blogja)
Gyerekversei, hasonlóan a svéd gyermekversekhez, a kicsik mindennapi gondjairól és örömeiről szólnak, nagyon egyszerűen, őszintén, humorosan.
Részlet a Prae.hu-n néhány napja megjelent interjúból:
"A gyerekek szokták mondani, illetve üzenik a szüleikkel e-mailen, telefonon, hogy írjak már „rendes verset” is, kötött formájút, rímes-ritmusost. Írtam én, mondom, sőt, esetenként, ha az idő engedi, és a gyerekeknek van kedvük hozzá, fel is olvasok néhányat a találkozókon. Nemrég leadtam belőlük a Mórának egy válogatást, bízom benne, hogy nem hiába. A Naphegy Kiadóval is tárgyalok egy „igazi” mesekönyvről, illetve a Csodaceruza Kiadó a Szerintem mindenki… után újabb közös könyvet kért Baranyai Andrástól és tőlem, ennek a megjelenése tavaszra várható. Emellett vannak természetesen más ügyek is, karácsonyra például Vizi Mária rendezésében játékfilm készül a Duna TV-ben a Csillagszedő Márióból. A fennmaradó időben pedig regényt írok A másik ország munkacímmel, egy-két éven belül szeretném azt is befejezni."
Kiss Ottó blogot indított 2009.december 10-én, azaz éppen tegnap. Blogjának linkjét megtalálod nem csak ebben a mondatban, hanem - hogy később sem feledkezz meg róla - az Irodalmi linkgyűjteményünkben, a baloldali sávban.
Gyerekeknek (is) írta:
Visszafelé hull a hó (versek gyerekhangra, 1997) - részlet
Csillagszedő Márió (versek gyerekhangra, 2002, 2009) - részlet
Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután (képeskönyv, 2006) - részlet
Emese almája (Szép Szó Tár, 2006) - részlet, belelapozó
A terepasztal lovagjai (gyerekregény, 2007) - ajánló
A nagypapa távcsöve (gyerekvesek, 2009) - részlet és illusztráció
A költő felolvas "A nagypapa távcsöve" című könyvéből:
Pethő Márk (Kálváriaparti Általános Iskola, 4.o.):
Milyen kár, hogy nincs gatyába szerelt vécé?
"1971-ben születtem Budapesten. Író, költő, műfordító, szerkesztő vagyok. Hét verseskötetem jelent meg, két kisregényem, egy regényem, húsz műfordításkötetem. Hét gyermekkönyvet publikáltam. 1996 óta tanítok a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A Nagyvilág világirodalmi folyóirat szerkesztője, a dokk internetes irodalmi kikötő egyik alapítója, a Műfordítók Egyesülete elnökségi tagja vagyok. Zsámbékon élek, öt gyermekem van." (bemutatkozás a költő honlapjáról)
Tudnotok kell még Lackfi Jánosról, hogy: évente igazi kavicsokkal díjazza a fiatal költőket, "versgyárat" működtet a weboldalán, szeret fotózni, és verset írni tanítja a gyerekeket.
Gyerekversei:
A buta felnőtt, Móra, 2004
Törpe és óriás között, Móra, 2007
Bögre család -- újabb kalandok, Noran, 2007
Trois poetes hongrois (franciára fordítva, Imreh Andrással és Tóth Krisztinával), Murmure, Dijon, 2009
Apám kakasa (Vörös Istvánnal), Noran, 2009
A részeg elefánt, Móra, 2009
Ugrálóház, Egmont, 2010
Meséi, meseregényei:
Kövér Lajos színre lép, General Press, 2007
Kövér Lajos aranykeze, Noran, 2008 (Az Év Gyermekkönyve, 2008)
Domboninneni mesék, Móra, 2010
Megzenésített gyerekversei:
Sajtkukacz zenekar: Radírmocsok (cd), 2010
Néhány, nekünk különösen érdekes oldal a költő honlapjáról:
A Csillagzene-fesztivál svédvers-pályázatának nyertes költeményei
Gyerekeknek - versek, meserészletek
Mitől vers a vers? Bizony, nem csak attól, hogy ha az egyik sor végén az van: „háj”, a másikra azt kell írni: „máj”! Ezt az összecsengést nevezzük rímnek, de tudnod kell, hogy vers van enélkül is. Később fogunk még rímes-ritmusos verset írni, de most hadd kezdjük valami egyszerűvel. A „szabadversnél” is meg kell válogatni a szavaidat, de csak úgy, mintha egy mini történetet mesélnél valakinek, és szeretnéd, hogy odafigyeljen…
Találtál már fel olyasmit, amire a felnőttek csak legyintenek, és azt mondják, badarság? Tudtad, hogy a legfontosabb felnőtt találmányokra is ezt szokták mondani először? Akik a tépőzárat, a műhavat vagy a színes fényképezést feltalálták, először szomorkodtak, mert mindenki bolondnak tartotta őket. Ma már sok ruhán tépőzár van, egyre többször síelnek műhavon, és bárki készíthet színes fényképet. Úgyhogy rajta, találjátok ki a lesből támadó szárítókötelet, a hornyolható krampampulit és az oszcillációs kamáslit! Valahogy úgy, ahogy itt olvasható, egy svéd költő versében:
Ingrid Sjöstrand
MILYEN KÁR
Milyen kár, hogy
nincs cipzár a banánon!
Ha csak a felét akarom megenni,
bezárhatnám a maradékot.
Azt hiszem, cipzárat fogok szerelni
egy banánra,
mondjuk füzetkapoccsal,
és enni kezdem a buszon.
Lehúzom a zárat,
majszolok belőle,
és újra behúzom.
Klassz, mi?
Hogy bámulnak majd az ürgék!
Persze ők úgy tudják,
hogy nincs cipzár a banánon!
(Tótfalusi István fordítása)
Ne higgyétek, hogy ilyet csak „profi” költő tud írni! 2009 nyarán rendeztünk „szófaragó tábort” Pécs mellett, a Kozármisleny nevű városkában. Ott találtuk fel nyolc-tíz-tizenkét éves diákokkal a következő mulatságos csodákat… Szállj be te is a versenybe: a lényeg, hogy így kezdd: „milyen kár, hogy nincs…”, és engedd hosszú pórázra a képzeletedet.
CSOKIÍZŰ HAGYMA
Milyen kár, hogy nem nő
a kertünkben csokiízű hagyma.
Rétegenként hámozva lehetne enni,
és ha csokit akarna az ember,
csak kihúzna egyet az ágyásból.
ZIPZÁR A NŐK HASÁN
Milyen kár, hogy nincs a nők hasán cipzár.
Úgy a szülés is könnyebben menne.
Ki lehetne venni előre a kistesót is,
megnézni, milyen nemű.
Ha fiú, visszatesszük,
és keresünk helyette lányt.
Az ételt is ki lehetne szedni,
meg lehetne enni újra,
és már megrágni se kellene.
SZÁMÍTÓGÉPES FÜZET
Milyen kár, hogy nincs olyan számítógépes füzet,
ami magától megírja a leckét.
Mire hazaérsz, már kész is.
Akkor bekapcsolhatod a távirányítós játszógépet,
aki játszik is helyetted,
és nyugodtan unatkozhatsz.
FELMOSÓ A BICIKLIKERÉKEN
Milyen kár, hogy nincs felmosó
a bicikli kerekén.
Csak biciklizel, és már ki is takarítottál.
Aki elég ügyesen mountain bike-ozik,
az még az ablakot is lemossa vele.
CSÓKVONZÓ RÚZS
Milyen kár, hogy nincs csókvonzó rúzs.
Az ember lánya felkenné a szájára,
és az odarántaná tízméteres körzetben
a legjobb pasit.
Úgy kéne levakarni őket a szájadról.
RUHAVÁLTOZTATÓ TÁVIRÁNYÍTÓ
Milyen kár, hogy nincs olyan távirányító,
ami képes megváltoztatni a ruhádat.
Elmehetnél bugyiban az évzáróra
és búvárruhában az operába.
Egy gombnyomás, és máris kinő
a cipőd magas sarka,
és végigcsurog rajtad
az alkalomhoz illő öltözék.
Itt megnézheted milyen versek születtek a feladványra:
koltogeto.blog.hu/tags/tal%C3%A1lm%C3%A1nyok
Ezzel a címmel tartott előadást a könyvárostanárok egri konferenciáján, november 19-én Dr. Komáromy Sándor irodalomtörténész. Előadásában ismertette a négy határon túli magyarlakta terület (Vajdaság, Erdély, Kárpátalja, Felvidék) irodalmi életének jellemzőit, felsorolva a legjeletősebb alkotókat, akik komoly értéket adnak hozzá a magyar líra egészéhez. Említést tett a délvidéki "Kalangya" mozgalomról, amely 1930-ban a magyarság irodalmi értékeinek összegyűjtését tűzte ki céljául.
Mérföldkőnek nevezte Weöres Sándor "Bóbita" kötetének megjelenését 1955-ben. A magyar gyermeklíra ekkor, Weöres Sándor verseivel talált vissza az igazi forráshoz, a népköltészethez, a mondókák, csúfolók, gyermekdalok világához. Ezt a szellemiséget képviselték Csanády Imre, Zelk Zoltán, Nemes Nagy Ágnes.
1978-ban 2 nagyon értékes antológia jelent meg a határon túl: a délvidéki "Messzike" és a felvidéki "Tapsikáré tapsikom". Jelentős antológiák később a másik két területről: 1998-ban a felvidéki "Csodalámpás", 2004-ben az erdélyi "Tündérkert".
Kiemelte a 2005-ös megjelenésű "Friss tintát", amely a határon túli magyar költők verseiből is válogat. Többek között Kovács András Ferenc, Kányádi Sándor, Barak László, Tolnai Ottó szerepelnek benne.
A négy terület gyermeklíráját Komáromy Sándor a "Négyágú síp - gyermekhangra" című antológiájában (Eötvös József Kiadó, Budapest, 2000) foglalta össze, majd 2007-ben jelent meg a "Kisebbségi magyar gyermekvers" című tanulmánykötete, mely 40 szerző rövid portréját és bibliográfiáját tartalamazza.
Befejezésül hangsúlyozta, hogy igen nagy értékek rejlenek e területek magyar irodalmában, érdemes figyelni rájuk, megismerni a határainkon túl születő műveket és alkotóikat. Nélkülük nem teljes a magyar irodalom.
A program összesen 138 000 magyar szót, és 192 000 angol szót tartalmaz kereshető adatbázisában. Csak írjuk be a keresőmezőbe azt a szót, amelyhez rímeket szeretnénk keresni, és másodperceken belül előttünk lesz az eredmény.
Az adatbázis sok híres magyar költő teljes versesköteteit és sok más digitális formában fellelhető írások szavait tartalmazza indexelve. Így akár régi költőink nyelvezetén is találhatunk rímeket, ezzel a verset értékesebbé téve.
A program tartalmaz néhány beállítási lehetőséget is: Megadhatjuk, hogy a találati listán milyen hosszú szavak szerepeljenek, vagy akár a keresendő rím százalékos egyezését is vizsgálhatjuk az eredeti szóhoz képest.
Kellemes rímbogarászást kíván a program készítője: Horváth Loránd.
Köszönet csbk-nak, aki a Költögető figyelmébe ajánlotta a programot.
Márton-nap alkalmából Gyöngyöstarjánban vers- és mesemondó versenyt rendeztek. A gyöngyöstarjáni és környékbeli gyerekek libákról és más szárnyas állatokról szóló műveket adtak elő.
Mi köze Szent Mártonnak a libákhoz?
Milyen néphagyományok kapcsolódnak Márton napjához?
Kinyomozhatjátok az ünnep.eu-ról, (itt tömör összefoglalót találtok az ünnepről) vagy a Jeles Napok honlapjáról (itt összegyűjtve találjátok meg az ehhez a naphoz kapcsolódó ismeretanyagot, történeteket és még sok minden mást)
Ha tudjátok a válaszokat, írjátok meg e-mail címünkre: koltogeto(kukac)gmail.com, vagy írjátok meg hozzászólásban ehhez a bejegyzéshez!
A válaszolók meglepetés-jutalmat kapnak!
Avagy: Most már mit csináljunk avval a sok pofonttal..?!
Utolsó kommentek