Kinek, minek...?

Mai magyar költészet általános iskolásoknak. Versek, melyeket olvasni, hallgatni, mondani jó. És megpróbálkozhatsz az írásukkal is, - igazi költőktől kaphatsz hozzá biztatást, ötletet, tanácsot, dicséretet. Gyere, csatlakozz a költögetőkhöz! Küldj verset (sajátot vagy ismert költőkét), illusztrációt (sajátot), az interneten talált megzenésített vagy megfilmesített verset. Mindent örömmel fogadunk, amivel mások figyelmébe ajánlod a költészetet. Együtt könnyebb megmutatni, hogy a szavakkal játszani és varázsolni lehet. Címünk: koltogeto(kukac)gmail.com

Utolsó kommentek

  • Hmari: @Károlyné Baráth: Valóban, a gyerekeknek nagyon sok minden eszükbe jutott az eredeti verset olvasv... (2019.03.30. 05:37) LENNÉL-E?
  • Károlyné Baráth: Nagyon tetszett, ötletes, motiválja az olvasót tovább gondolásra! A mai gyerekeknek főleg, hogy ne... (2019.03.30. 05:30) LENNÉL-E?
  • numlockholmes: A program innét letölthető: m.blog.hu/nu/numlockholmes/image/rimkereso.zip (2018.03.18. 12:35) Gyors segítség kezdő költőknek: rímkereső program
  • Hmari: @Goldnágel Efráim: Az eredeti szövegben "hangyaboly". Itt elírás történt, köszönöm a jelzést, javí... (2016.08.07. 11:23) TÓTH KRISZTINA: ÁLLATSÁGOK
  • Goldnágel Efráim: Van egy olyan érzésem, hogy a HANGYABOLY az LY-al írandó, de elbizonytalanított a veretes költő ve... (2016.08.07. 11:18) TÓTH KRISZTINA: ÁLLATSÁGOK
  • Utolsó 20

Címkék

1 évesek vagyunk (6) 2 évesek vagyunk (3) 5 évesek vagyunk (2) advent (1) Ágai Ágnes (4) ajándék (2) ajtó (1) akaraterő (1) akrosztikon (4) alkalmi versek (3) állatok (53) alliteráló (1) alma (3) álom (7) altatás (1) angyal (1) animációs film (6) anya (15) anyák napja (9) apa (4) áprily lajos (1) aranysityak (7) árulkodás (1) átirat (28) átváltozás (4) autók (1) autóvezetés (1) badar állatok (2) badar nevek (1) baleset (1) ballagásra (2) bálna (1) barak lászló (4) barát (3) barátság (1) bátorság (1) békés márta (4) bemutatkozás (1) beszéd (5) betegség (1) Biró Eszter (3) blogajánló (1) bosnyák viktória (1) cet (1) címadás (1) Címkék (1) cipő (1) csacsi (1) csak egy betű (15) család (20) cserebogár (1) Csík Mónika (1) csillagászat (4) Csodaceruza (1) csokoládé (2) Csorba Piroska (1) csúfolódás (1) csujogató (1) czigány györgy (1) Dávid Ádám (1) december (1) de szeretnék gazdag lenni (3) díj (1) dilis állatfajok (14) Dóka Péter (2) édességek (1) egér (1) égitestek (1) égtájak (1) egyperces novella (1) éjszaka (2) elalvás (1) elő a térképet (9) emlékezés (1) erdő (1) erdős virág (3) eső (3) este (1) ételek (3) évnyitóra (1) évszakok (7) e mail (1) fák (2) farkas (1) Farkas Beáta (1) fecske csaba (45) fekete lyuk (1) fekete pont (1) feladat (1) félelem (4) felhívás (1) felnőttek (1) felsős versmondóknak (2) filip tamás (1) fiúk (2) foci (2) fogmosás (1) föld (1) fotók (2) gáti istván (23) gomba (2) gondolat (1) görögtűz (1) gyerekek (1) gyerekkor (1) gyermekirodalom (3) gyertya (1) gyimóthy gábor (1) gyümölcsök (1) hajnali csillag peremén (3) hajózás (1) halál (2) halandzsavers (2) Halloween (1) hangszerek (2) hangya (1) hasfájás (1) hazaszeretet (5) helikopter (1) hellókarácsony (1) hét napjai (1) hinta (1) hiszti (2) (13) hód (2) Hold (2) holló (1) hónapok (11) hörcsög (1) horgas béla (2) Horgas Béla (1) hóvirág (1) humor (1) húsvét (2) idő (1) ifjúság (1) ijjas tamás (3) illusztráció (1) ilyen vagyok (6) interjú (2) internet (5) internet fiesta (2) írj! (18) irodalomoktatás (1) irodalomóra (2) Író Cimborák (1) iskola (20) Isten (1) János vitéz (1) japánvers (2) járművek (4) játék (3) jelenet (1) Jézus Krisztus (1) Jólesz György (3) józsef attila (5) jó ha van egy (3) kadlót nikolett (1) kamaszkor (16) kancsal rím (8) kányádi sándor (5) karácsony (8) kecskerím (1) kéményseprő (1) képregény (1) kincskereső (1) kínrím (1) kisbaba (2) kiss benedek (1) kiss jenő (1) Kiss Judit Ágnes (1) kiss ottó (12) kisvackor (4) kitalálós (1) Kollár Árpád (1) költészet (2) költészet napja (5) költő (1) könyv (2) könyvajánló (1) könyvtár (1) könyvünk) (1) kopré józsef (1) kormos istván (1) kortárs irodalom (1) kórus (1) kosárlabda (1) köszöntő (4) Kosztolányi Dezső (1) kosztolányi dezső (1) kovács andrás ferenc (6) közmondások (1) közös költemény.hu (2) kukorelly endre (1) Kukorelly Endre (2) kutya (3) lackfi jános (54) lányok (4) lászló noémi (13) lázár ervin (7) lecke (1) leckeírás (1) letölthető program (2) levél (2) liba (1) limerick (3) (1) locsolóvers (1) lustaság (1) macska (3) madarak (3) magyarország (9) magyar nyelv (2) makkos péter (1) március 15. (1) markó béla (1) márton nap (1) matekóra (1) maurice careme (1) Mechler Anna (2) medve (1) meghívó (3) ménes patak (1) menza (1) mese (3) meseutca (2) Mester Kata (1) mészöly ágnes (12) metró (3) miklya zsolt (10) mikulás (2) Mile Zsolt (1) milyen kár (4) mit mond a természet (2) mi leszek (1) mobiltelefon (1) mohóság (1) molnár jacqueline (5) molnár krisztina rita (4) MOME animáció (6) motorbicikli (2) mozgássérült (1) müller péter sziámi (3) murányi zita (1) nagyapa (6) nagymama (8) nagy bandó andrás (4) naptár (9) navigátor (2) nemes nagy ágnes (5) Németh Bálint (2) nemzeti ünnep (1) népdal (3) nevek (7) névnap (1) nyár (11) nyelvtörő (3) nyúl (2) nyulász péter (4) ökörnyál (1) olvasás (2) öregedés (2) Orgoványi Anikó (17) Örkény István (1) ősz (12) osztály (1) osztálykirándulás (1) osztálytársak (3) óvoda (1) paca (1) pályázat (12) patak (1) pedagógus napra (2) pék (1) petőfi sándor (3) piac (1) pilinszky jános (1) pillanat (3) piszok (1) pletyka (1) pók (1) próza (1) puszi (1) rágógumi (1) rajz (1) rajzfilm (1) rajzok (2) rajzpályázat (3) rap (1) rejtvény (4) rendezvény (1) rendrakás (3) rész és egész (1) rímek (6) rímszótár (2) ritmus (7) robot (1) róka (2) róka és holló (1) romhányi józsef (5) rosszalkodás (31) rövid hosszú szótagok (1) sajtkukacz (2) sellő (1) simon istván (1) sírvers (3) sms vers (5) Somfai Anna (1) Such Judit Nikolett (4) Sütő Fanni (1) svédvers (6) Sz.-Pifkó Célia (1) szabad (1) szabadság (1) Szabó-Tasi Kata (1) Szabó Attila (2) szabó t anna (7) száguldás (1) szakítás (2) szalóczi dániel (4) szamár (1) számítógép (3) Szántó Attila (1) szarka (1) szavak (18) szavazás (2) szécsi magda (2) szegénység (1) szél (3) szerelem (27) szeretet (5) szilágyi ákos (1) szilveszter (1) színek (4) szitakötő (1) szókirakó (6) szómozaik (4) szörnyek (1) születésnap (10) tábor (2) találkozó (8) találmányok (5) tanár (1) tánc (1) tavasz (9) tehén (1) tél (19) télapó (2) temetés (1) tenger (1) tér (1) természet (4) testvér (2) tigris (1) tilos (1) tisztálkodás (1) titanic (1) titok (2) tök (4) Tóth Ágnes (1) tóth krisztina (5) tücsök és hangya (2) tündér (1) tündi bündi nyelv (1) Turbuly Lilla (1) twist (1) uborka (1) újév (8) ünneplő ruha (1) unokaöcs (1) ürge (1) utazás (1) valentin nap (9) vár (1) varró dániel (18) Vass Tibor (4) vér (1) verekedés (5) vers (5) versfilm (1) versgyár (4) versírás (33) vers legyen veled (1) Vesztl Fanni (1) vetélkedő (2) világ vége (1) virágoskert (1) víz (1) víziló (1) vonat (1) vörös istván (1) wc (2) webirodalom (1) weblapajánló (1) weöreskedés (17) weöres sándor (14) zene (3) Zöld Szív (1) Zorkóczy-Kovács Katalin (1) Címkefelhő

Facebook...


"Az olvasás nekem olyan, mint az oxigén" - 10 + 1 kérdés Gáti Istvánhoz

2014.02.24. 14:21 - Hmari

Címkék: interjú gáti istván

Gáti.JPG1. Ezt írod magadról a honlapodon: "Tízéves fejjel határoztam el, hogy költő leszek. Ez az egyetlen komoly döntés az életemben, amihez a mai napig hű vagyok." Hogyan jutott eszedbe, hogy verset írj, aztán az, hogy költő szeretnél lenni?

- Egyszer csak jött, teljesen váratlanul. Mi lenne, ha írnék egy verset? Próbáljuk ki. Addig írogattam, míg összejött 8-10 sor, és nagyjából rímelt is. Ez a nagyszüleimnél történt, olyan kilenc-tízéves korom körül. Úgy gondoltam, hogy a költők híres emberek, tehát ha költő leszek, akkor már vittem valamire az életben. Azért az egyetlen komoly döntés, mert sok mindenbe belefogtam az életemben, és sok mindent félbehagytam. Kertésznek tanultam két évig, jártam színjátszó körbe, újságírói tanfolyamra, érdekelt a szociológia, ahova fel se vettek a matek miatt. A könyvtár szak is félbemaradt a 7. félévnél. A szakmám könyvesbolti eladó, és több mint tíz éve ebből élek. Szerencsére nem áll túlságosan távol az irodalomtól, hiszen ott az a rengeteg könyv...

2. Ki tanított meg írni, vagyis fogalmazni? Egyáltalán kellett-e tanítani?

- Általános iskolában, ötödiktől kezdve volt egy kiváló magyartanárom, Horváth Feri bácsi. Úgy tanított irodalmat, hogy az arra kevésbé fogékonyak is élvezték. Gyakran kellett fogalmazást írnunk, és ő kiszúrta, kinek van „írói vénája”, ezeknek a diákoknak külön nulladik órát tartott hetente egyszer. Nem bántuk a korán kelést, örömmel jártunk be „hajnalok hajnalán”, hogy meghallgassuk egymás írásait. Akkoriban már verselgettem, és első sikereimet ezeken az órákon arattam. Sok segítséget, jó tanácsot kaptam, és rengeteg motivációt. Valahogy így kezdődött. Persze mindent nem lehet tanítani, kellett hozzá valami tehetség-féle meg jó adag kitartás és következetesség. A legtöbb dologra magamtól jöttem rá, sok órán át görnyedtem az íróasztal fölött, mire a verseimet komolyabb fórumokra is el mertem juttatni. 17 évesen Várady Szabolcsnak, a Holmi folyóirat versszerkesztőjének elküldtem néhány művemet, ő egy viszonylag hosszú levélben válaszolt, sok jó tanácsot adott, de verset még nem közölt. Hat év múlva küldtem a következő „adagot”, ezek között már talált közlésre méltó verset. Sokat köszönhetek még Lackfi Jánosnak és Pécsi Györgyinek is, akik szintén felfigyeltek rám, illetve publikálási lehetőséget nyújtottak. Ezen kívül akarva, akaratlanul is tanul az ember mindenfélét azoktól a költőktől, íróktól, akiket éppen olvas vagy fordít. (Magyar kedvencek: Csokonai Vitéz Mihály, Nemes Nagy Ágnes, Kántor Péter, Falcsik Mari...) Fordítás közben gyakran előfordul, hogy tanulok egy új versformát, vagy valami „trükköt”, ami egyszer később felbukkan a saját költészetemben is.

3. Soha, senki nem akart lebeszélni, mondván, hogy ebből nem lehet megélni?

- Ami azt illeti, voltak ironikus, lesajnáló megjegyzések, de általában nem olyan emberek részéről, akiknek adnék a véleményére. Osztálytársaim szerették a verseimet. A mi családunkban mindenkinek volt valami feljövése, a nagypapám dalokat írt, a nagymamámból majdnem színésznő lett, anyukám gyönyörűen rajzolt. Szóval tudták, hogy úgyse lehet lebeszélni, másrészt pedig ez egy olyan „foglalkozás”, ami mellé úgyis dukál egy „rendes” szakma, mellékesen meg miért ne írogatna a gyerek. Egyébként elég erős maradt bennem az elhatározás, itt észérvekkel se ment volna senki semmire. Makacs természetem van.

4. Mik voltak a kedvenc olvasmányaid gyerekkorodban?

- Örkény István egyperces novellái, Jókaitól Az arany ember, Mark Twain regényei: a Tom Sawyer és a Huckleberry Finn, De Amicis Szív című könyve, és imádtam a János vitézt. Viszonylag későn lett belőlem rendszeresen (és önként) olvasó.

5. Hogyan viszonyultál a kötelező olvasmányokhoz?

- A nyolcvan százalékukat már felnőtt fejjel olvastam. A legtöbbet akkoriban elmismásoltam, vagy megnéztem filmen. Örkény István hozta az áttörést, aki csak később lett volna tananyag. Visítva nevettem egyik-másik írásán, aztán mindent, de mindent el akartam olvasni tőle. Elkezdtem színházba járni, mert tetszett a Macskajáték, amin nagyon csodálkoztak a tanáraim, hiszen ott idős emberekről van szó. Egyszerűen nem értették. Mikor aztán könnyedén átrágtam magam a Szigeti veszedelmen, tudtam, hogy mindenre képes vagyok. Felnőttként aztán majdnem minden kötelezőt bepótoltam.

6. Hogy látod? Miért és kinek kellenek ma a versek és a regények? Miért fontos ezek olvasására időt szakítani?

- Nagyon összetett és nehéz kérdés. Nem tudom, hogy fontosak-e ma a versek és úgy általában az irodalom. A költőknek, az íróknak és néhány olvasónak biztosan fontos még. A televízióból viszont teljesen eltűnt az irodalom, vagy legalábbis drasztikusan visszaszorult. Amiket látunk, azok zöme ismétlés, és ez nem csak az írók problémája, de azoké a színészeké is, akiket manapság csak szinkronszerepekből vagy főzőműsorokból ismerünk. Milliók vannak, akik kizárólag bulvárlapokat olvasnak. Az irodalmi folyóiratok pár száz példányban jelennek meg. Viszont ott az Internet, ahová bárki bármit feltehet. Sokan keresnek ott verseket, nagy a nyilvánosság, viszont laikus számára nehéz megtalálni a valódi értéket. Az iskola és a család szerepe ma is elengedhetetlen az ízlés formálásában. Biztos vagyok benne, hogy mehet a könyvek által előbbre a világ, különben nem írnék. A belső késztetés önmagában kevés. Az íróban mindig kell legyen egy adag naivitás, hogy az a munka, amit egész életében végez, valakiknek fontos. Az olvasás nekem létszükséglet, olyan mint az oxigén.

7. Fiatal vagy, mégis verseidben sokszor írsz az öregekről, vagy visszagondolsz az ő fiatal korukra. Miért? (Szereted a "retró"-t?)

- Helyben vagyunk. Ez egy nagyon jó kérdés. Harmincöt éves vagyok, viszonylag fiatal, de mindig is vonzott az öregedés, az elmúlás gondolata. Örök titok, mi lesz velünk „odaát”. Engem főleg a nagyszüleim neveltek, sokat voltam idős emberek közt. Értem a nyelvüket, sokáig jobban éreztem magam közöttük, mint a kortársaim körében. Így alakult. Persze, ők is rengeteget meséltek a fiatalságukról, fényképeket mutogattak, és valahogy kialakult bennem a múlt iránti tisztelet. Szerintem ezzel nincs is semmi baj, amíg nem társul valamiféle maradisággal. Ennek fennáll a veszélye, oda kell rá figyelnem. Ez a „retró” dolog meg mostanában éli reneszánszát, ne firtassuk az okát. Ha teszik, a magam módján én is beálltam a sorba.

8. Orosz írókat fordítasz. Biztosan jól beszélsz oroszul. Miért fontos a nyelvtudás az embernek?

- A nyelvtudás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Aki jól elsajátít egy nyelvet, az biztosan nem jár úgy mint én, akinek viszonylag sokat kell még szótáraznia. Egyébként mostanság igyekszem az orosztudásom elmélyíteni szervezett tanfolyami keretek között. A fordításnál azonban az a legfontosabb, hogy az ember jól használja az anyanyelvét. Annak idején a suliban kötelező volt az orosz nyelv, és nagyon utálta szinte mindeni, én is. A mai eszemmel jobban odafigyelnék a nyelvórákon, és mindenkinek ugyanezt javaslom.

9. A FB profilodból nyilvánvaló, hogy nagyon szereted a macskákat. Mit jelentenek neked? Miért nem kutyát tartasz?

- Kiskoromban rövid ideig volt egy tacskónk, de aztán mindig csak macskánk. Nagyon megszoktam, hogy van a közelemben egy ilyen doromboló jószág. A macskák nagyon szórakoztatóak tudnak lenni, és nem kell őket hóban-fagyban levinni sétálni. Jelenleg két macskám van, akik esténként már az ajtóban várnak. Könnyen elfeledtetik az emberrel a problémákat. Mikor mosdatják egymást, attól mindig megszáll valami bensőséges hangulat. Mikor verekednek, akkor bennem is feltámad a harci kedv.

10. Ha a mesebeli aranyhaltól hármat kívánhatnál, mi lenne az?

- Szeretnék szépen megöregedni (apránként). Szeretném, ha megjelenne néhány könyvem. Szeretnék mielőbb eljutni Moszkvába.

+1. Írtál több jó gyerekverset, de úgy tűnik nem ez a fő irány az írói munkásságodban. Lesznek újabbak?

- Nem tudom, van-e fő irány. Tény és való, hogy viszonylag kevés gyerekverset írtam. Mostanában igyekszem sok időt tölteni a hatéves unokahúgommal, aki azért elég rendesen inspirál. Biztosan lesznek újabb gyerekverseim, és talán előbb-utóbb egy kötetre való is összegyűlik belőlük. Kinézem magamból...

(kérdező: Hevesi Mária)

Molnár Krisztina Rita a költészettel való játékról

2010.09.14. 01:02 - Hmari

Címkék: interjú versírás molnár krisztina rita

(a Kozármislenyi TV interjúja)



süti beállítások módosítása