A világ legrövidebb meséje arról szól, hogy a királylánynak volt egy békája, és hiába jöttek a daliásnál daliásabb királyfiak, hogy megkérjék a kezét, a lábát, a füle tövét meg a haját, rájuk se hederített. Inkább álltó nap azt a békát csókolgatta, mintha megzakkant volna. És addig csókolgatta, míg a béka gyönyörű szép királyfivá változott, maga a királylány meg gyönyörű szép békává, úgyhogy aztán a királyfi csókolgatta a békát éjt nappallá téve, míg az vissza nem változott. De akkor meg belőle lett megint béka, lehetett csókolgatni, s így ment ez a végtelenségig, sose sikerült egyszerre emberré vagy legalább egyszerre békává változni szegényeknek.
Nem is, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy egy válogatós királyfi elindult feleséget keresni, kiállta az összes próbát, mégsem talált, csak csupa bányarémet, ezért inkább megöregedett.
Nem is, egy egérről szól, aki azt álmodta, hogy palacsinta a lepedője, tejszínhab a dunyhája és sajt a párnája, de amikor bement a házba hogy valóra váltsa az álmát, sajnálatos módon összetalálkozott a macskával.
Nem is, a világ legrövidebb meséje egy turmixgépről szól, ami összekeverte a szezont a fazonnal, a nyulat a nyíllal, a szobát a szabóval, a borotvát a robotkával, a rakétát a tapétával, az erdőt a redővel, az ernyőt a redőnnyel, de úgy, hogy az egész világ összekutyulódott, és már én sem tudom, hogy mi micsoda.
Nem is, a világ legrövidebb meséje mindenkiről szól, de olyan sokan vannak, hogy nem férnek el benne.
Nem is, a világ legrövidebb meséje egy malacról szól, aki nem tudta, hogyan kell vizet forralni, de olyan disznó viccet mondott az éhes farkasnak, hogy az belepusztult a röhögésbe.
Nem is, a legrövidebb mese egy gömbhalról szól, akit kockának csúfoltak, pedig csak szerette a számítógépét.
Nem is, a világ legrövidebb meséje egy páncélos lovagról szól, akinek olyan nehéz vasruhája volt, hogy három másik vitéz kellett, hogy felsegítse a lóra, meg lesegítse a lóról. De egyszer a három vitéz elcsámborgott valamerre, a páncélos meg ott maradt, nem tudott a nyeregből leszállni, aztán egyszer csak ünneplőbe öltözött emberek jöttek, szépen szavaltak és gyönyörűen énekeltek, virágokat meg koszorúkat helyeztek el a lovag lábánál. És ő azóta is ott áll a téren, így lett belőle szobor, nézd meg, ha nem hiszed.
Nem is, a világ legrövidebb meséje a hétszünyű koponyányi monyókról szól, aki elvesztette az egyik szünyét. Szünytelenül azon járt az esze, hogy hogyan szerezze vissza, hiszen ki hallott már olyat, hogy az ember, illetve a monyók szünye csak úgy megszűnjön? Nem is lesz ebből mese, az hétszáz!
Nem is, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy a fészkes nyavalya egye ki a retkes csudának a rézfán fütyülő kótyomfitty hóbelevancát, hát nem elfelejtettem?!
Illetve dehogyis, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy … de csak azért sem árulom el.
Összeállítás Ágai Ágnes, Csorba Piroska, László Noémi, Lackfi János, Szalóczi Dániel, Vass Tibor és egy gyerek költögető, Ádám Laura műveiből:
"Gáti István ünneprontó volna? Mert hogy gyerekeknek csupa mókáról, kacagásról illik regélni, nemdebár?, nem pedig afféle szemerű, szomorú dolgokról. Mint például a halál vagy az öregség. Pedig István ilyenekről mesél, egész tejszínhabkönnyedén, mondhatni viccesen, pusmogósan. Olvashatjuk itt Tök Magda kicsinyített kalandregényét is, és elámulhatunk, mennyi szerelem és viccesség és hetykeség szorult ebbe a veteményeskertbe. Gáti István versmeséinek hősei többnyire mégis inkább afféle hozzánk egészen közel, Óperencián jóval innen élő kisöregek: nagymama-nagypapa-idegenbácsi. Élők, holtak, holtan élők. Merthogy ő mesélő, pontosabban ő a mesélő, aki életre meséli a kedves időseket. Akiket tárgyak vettek körül, Szigorú Szemüveg, dömper, nagykabát, négyes-hatos villamos és még sok egyéb. Ezekből a dolgokból bűvöli elő személyüket a költő. És közben ő maga is visszabűvölődik, mi is visszabűvölődünk abba az ősi korba, mikor a gyep még nem "hasonmás", a ház meg még "tanácsi". Vissza a gyerekkorba, a más gyerekkorába. Márpedig a régvoltakhoz való visszatérést, visszazarándoklást ünnepnek szokás nevezni. Ezért mondom én, hogy Gáti István nem ront ünnepet. Sőt, inkább szakavatott ünnepjavító, ünnepszerelő mester."
A költészet napján mai költők szerelmes verseiből válogatott műsorral kezdődött a tanítás a Kálváriaparti iskola diákjainak. A műsor címét Szalóczi Dániel "Csakrádfigyelős" verseskötetéből kölcsönöztük. 
Utolsó kommentek