Mai magyar költészet általános iskolásoknak. Versek, melyeket olvasni, hallgatni, mondani jó.
És megpróbálkozhatsz az írásukkal is, - igazi költőktől kaphatsz hozzá biztatást, ötletet, tanácsot, dicséretet.
Gyere, csatlakozz a költögetőkhöz! Küldj verset (sajátot vagy ismert költőkét), illusztrációt (sajátot), az interneten talált megzenésített vagy megfilmesített verset. Mindent örömmel fogadunk, amivel mások figyelmébe ajánlod a költészetet. Együtt könnyebb megmutatni, hogy a szavakkal játszani és varázsolni lehet.
Címünk: koltogeto(kukac)gmail.com
Keresés
Utolsó kommentek
Hmari:
@Károlyné Baráth: Valóban, a gyerekeknek nagyon sok minden eszükbe jutott az eredeti verset olvasv... (2019.03.30. 05:37)LENNÉL-E?
Károlyné Baráth:
Nagyon tetszett, ötletes, motiválja az olvasót tovább gondolásra! A mai gyerekeknek főleg, hogy ne... (2019.03.30. 05:30)LENNÉL-E?
Hmari:
@Goldnágel Efráim: Az eredeti szövegben "hangyaboly". Itt elírás történt, köszönöm a jelzést, javí... (2016.08.07. 11:23)TÓTH KRISZTINA: ÁLLATSÁGOK
Goldnágel Efráim:
Van egy olyan érzésem, hogy a HANGYABOLY az LY-al írandó, de elbizonytalanított a veretes költő ve... (2016.08.07. 11:18)TÓTH KRISZTINA: ÁLLATSÁGOK
A Csodaceruza biztatására kipróbáltuk, hogyan tudjuk másként összerakni a Weöres Sándor vers szavait:
Weöres Sándor: HA VIHAR JŐ A MAGASBÓL
Ha vihar jő a magasból, Ne bocsáss el, kicsi bátyám. Ha falomb közt telihold lép, Kicsi néném, te vigyázz rám.
Falu végén van a házunk, A bozótból ki se látszik, De a cinke, ha leröppen, Küszöbünkön vacsorázik.
Felhasználandó szavak:
vihar, ne bocsáss el, van, ház, magasból, kicsi, te, vacsorázik, bátyám, néném, ha, falomb közt, telihold, lép, vigyázz rám, falu végén, bozót, ki se látszik, de, cinke, leröppen, küszöb
Szepesi-Trenka Gréta (8 éves): FALU VÉGÉN VAN EGY HÁZ
Falu végén van egy ház, Kicsi néném vigyáz rám. Teliholdkor vacsorázik, A bozótból ki se látszik.
Cinke röppen a küszöbre, A falomb közt bagoly les, Kicsi bátyám ne bocsáss el, Ha magasban vihar lesz.
Szabó Kíra - Czövek Antónia - Czövek Mónika - Kuzman Gerda: TELIHOLDKOR A BOZÓTBAN
Teliholdkor a bozótban róka szeme látszik, Kicsi cinke a falomb közt Már vacsorázik.
A falombból ki se látszik, Falu végén vihar látszik. A magasból kicsi cinke Ideröppen küszöbünkre.
Te vigyázz rá bátyám, néném, Ha a házunk ázik. Ne bocsásd el küszöbünkről, Pici lába fázik.
Ötödikesek számítógépes rajzai Weöres Sándor verseire:
„Tág a világ mint az álom mégis elfér egy virágon.” (Weöres Sándor: Pára )
1913-ban, azaz 100 esztendeje született, s 1989 januárjában halt meg a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb költője, Weöres Sándor.
Mi jut eszedbe először, ha az ő nevét hallod? Az óvoda? A Bóbita című vers? Vagy az, hogy nem úgy kell írni a nevét, ahogy kiejtjük? És tudsz róla valami mást? Itt az ideje kicsit bővíteni a tudásod!
1913-ban született Szombathelyen. Családja művelt volt, s egész gyermekkorában művelt felnőttek vették körül. Talán ebből adódott, hogy folyamatosan olvasott, mindent, ami a kezébe akadt. Végül nem csak olvasott, írt is. 14 éves korában már versei jelentek meg vidéki lapokban, 1934-ben, azaz 21 évesen jelent meg első kötete Hideg van címmel, Pécsett. Felfigyelt rá Babits Mihály, barátja lett Kosztolányi Dezső.
Az egyetemet is elvégezte, belekóstolt a történelem- és földrajztudományba, járt a jogi karra, végül filozófia-esztétika szakon végzett a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen.
Több irodalmi lapnak is dolgozott (Magyar Csillag, Válasz, Pesti Hírlap, Nyugat, stb.). Részt vett folyóiratok szerkesztésében, dolgozott könyvtárakban, több nyelven tudott (pl. szanszkritül), ezeken a nyelveken fordított is.
Vonzotta a keleti kultúra, feleségével – Károlyi Amy költőnővel – részt vettek egy kínai körutazáson, melynek élményei tükröződnek verseiben is.
1949 és 1956 között politikai okokból nem engedték kiadni verseit, csak műfordításokat és gyerekverseket jelentethetett meg. Ekkor írta mai napig nagyon népszerű, és mindenki által ismert verseit. Két kötetben jelentette meg őket, az egyiket Bóbita, a másikat Ha a világ rigó lenne címmel
.
1970-ben Kossuth-díjat kapott és az osztrák állam díját az európai irodalomért.
1989-ben bekövetkezett haláláig számos verseskötete és egyéb írása jelent meg.
Sokban különbözik kortársaitól. Költeményei játékosak, még akkor is, ha témájuk komoly, vagy szomorú. Rímei csengő-bongók, verseinek ritmusa, hangzása dallamos. Gyerekversei sem gügyögő, a gyerekeket lenéző versek, ezekre is nyelvi és ritmikai bravúr jellemző. Talán ennek köszönhető, hogy a gyerekek körében ő az egyik legnépszerűbb költő, s verseit többen is megzenésítették (Halász Judit, Sebő Ferenc, a Kaláka együttes, stb.)
Hárman vagyunk, ha egymagam vagyok. A háromságomat ki érti meg? Egyikünk bölcs, mint a kő és éppoly rideg, hideg. Másikunk nyárspolgár és langyos-meleg, akár a szörp a nyári napon. Harmadikunk dilinós kicsit és költő is és gyerek nagyon.
Ki minek gondol, az vagyok annak... Mért gondolsz különc rokontalannak? Jelet látsz gyűlni a homlokomra: Te vagy magad, ki e jelet vonja.
S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik, Mert fénye-árnya terád sugárzik. Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról: Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.
Okosnak nézel? Hát bízd magad rám. Bolondnak nézel? Csörög a sapkám. Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz; Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.
Szemem tavában magadat látod: Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod. Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod: Szemem tavában magadat látod.
Kurrogj, kurrogj, kormos macska, cirregj, cirregj, cirmos macska, büszkén lejt hat vak bak macska, sok pettyes láb, száz karmocska. Jobbra át, balra át, agyon marjuk a kutyát, nyauúu!
Nyávogj, nyávogj, nyavalyás macska, pisszegj, pisszegj, pikulás macska, aki beteg, pikulálhat, szedjen macska pilulákat. Hátra arc, nagy kudarc, nem marunk ha te se marsz, nyauúu!
A jó vers élőlény, akár az alma, ha ránézek csillogva visszanéz, mást mond az éhesnek s a jóllakottnak és más a fán, a tálon és a szájban, végső tartalma vagy formája nincs is, csak él, és éltet. Vajjon mit jelent, nem tudja és nem kérdi. Egy s ezer jelentés ott s akkor fakad belőle, mikor nézik, tapintják, ízlelik.
Többször próbálkoztunk már Weöres Sándor verseinek ritmusára saját versikéket kitalálni. (Ha rákattintasz a baloldali sávban a Címkék között Weöres Sándor nevére, akkor könnyen megtalálod ezeket a bejegyzéseket.) Most megszólal egy régi felvételen maga az 1989-ben elhunyt költő. Különös hangján varázslatosan kántálja-mondogatja-énekli ismert és kevésbé ismert ritmusos-dallamos verseit, melyek egy részét gyermekversként tartjuk számon. Mindez megtűzdelve verstani ismeretekkel - verslábakról, magyaros ütemekről, de ausztrál, néger, kubai ritmusokról, sőt nem létező nyelven írt verssorokról is. A hangfelvétel a Kossuth rádió archívumából származik.
Mi az, hogy ritmus? Valamiféle szabályos zakatolás, dobolás, kattogás, amilyet bármerre hallhattok a világban. Ritmusa van a csobogó pataknak, a susogó falombnak, a zötyögő vonatnak, a munkások kalapálásának, a lábunknak, ahogy lépdel az utcán, és még egy csomó mindennek. Ritmusra dobol a szívünk, a szabad szemmel nem látható atomok is ritmusra táncolnak mibennünk, ritmusra keringnek a bolygók a világűrben.
És persze a szavaknak is van ritmusa, lüktetése. Az, hogy „fekete”, gyorsabban, pattogósabban mondható, mint az olyan lomha szavak, mint „szőlő” vagy „konzerv”. A repperek is azért hadarják, hogy mondjuk „tudomatu-tudomatu-tudom a tutit”, mert ez a vad ritmus tetszik nekik, zenének érzékelik a beszédet is. Magunk is megfigyelhetjük, hogy milyen ügyesen lehet ütemre kiabálni azt, hogy „Haj-rá, ma-gya-rok!” vagy hogy milyen érdekesen szólongatja egy nénike házi kedvencét: „gyere ide, kicsikém, gyere ide, cicukám!”
Ezt aztán a verselők is kihasználják, és ilyeneket írnak: „Bóbita, Bóbita játszik” vagy „izzik a galagonya magába”. Próbáljuk hát ki Weöres Sándor egyik versének ritmusát:
Paripám csodaszép pejkó, Idelép, odalép, hejhó! Hegyen át, vizen át vágtat, Nem adom, ha igérsz százat!
Hogy is van ez? Roppant egyszerű, hiszen minden sor egyforma: Tititá-tititá-tátá! Úgyhogy a „kacagány” például jó, a „sellőlány” vagy a „kopoltyú” ritmusa viszont nem stimmel. És így tovább. Vagyis addig kell keresgélni a szavak közt, míg nem halljátok zökkenőmentesnek a zenét. A kozármislenyi szófaragó táborban vigyori családfákat írtunk:
A módszer egyszerű, csak megfelelő szavakkal kell pótolni az „üres helyet”:
Öcsikém (tititá-tátá) hugicám (tititá-tátá)…
Nem muszáj persze teljes családfát csinálni, egy-két sor is elég. És a lényeg, hogy ne fáradjatok bele a szócsereberébe, addig cserélgessétek, amíg a ritmusa és a jelentése is elég vidámra nem sikeredik. Vagy választhattok családtagok helyett járművet:
Bicajom fecsegő mamlasz, Motorom olajos katyvasz…
A folytatásban lehet „repülőm”, „robogóm”, „autóm”, „taligám” vagy „Audim”, „Shimanóm”, „Csepelem”, és így tovább…
Kezdhetitek állatokkal is („kakasom”, „gilinyóm”, „nyuszikám”, „katicám”, de lehet „pelikán”, „elefánt”, „csalogány”, satöbbi):
Weöres Sándor 4 soros versikéjéből készült a szófa. Kitalálod melyik ez a vers? Akár írhatsz egy másikat is ezekből a szavakból! Írd le és küldd el Weöres Sándor versét vagy a Te variációdat e-mailben - koltogeto(kukac)gmail.com - vagy hozzászólásban.
A munkádért virtuális díjat kapsz! Hogy milyen az? Küldj megfejtést és megtudod!
Utolsó kommentek