Fecske Csaba: TÜNDÉR
Kel a tengerből,
habokon táncol,
szeme két zöld gyöngy,
haja föllángol.Ti-ti-tá-tá-tá,
ti-ti-tá-tá-tá.Köden átlibben,
dala ellobban,
de ha rád pillant,
szive megdobban.Ti-ti-tá-tá-tá,
ti-ti-tá-tá-tá.
forrás: Hol voltam
Fecske Csaba: TÜNDÉR
Kel a tengerből,
habokon táncol,
szeme két zöld gyöngy,
haja föllángol.Ti-ti-tá-tá-tá,
ti-ti-tá-tá-tá.Köden átlibben,
dala ellobban,
de ha rád pillant,
szive megdobban.Ti-ti-tá-tá-tá,
ti-ti-tá-tá-tá.
forrás: Hol voltam
Fecske Csaba: CSILLAG TÜZE GYÚL
kéklő hegyeken
ül a hold
nagy a csönd
csillag halovány
tüze gyúl
odaföntsziklán köveken
csobogó
piciny ér
tenger hívogat
te talán
odaérsz
forrás: Halpénzen vett világ
...mindkettő nagyon kedves nekünk, és éppen ma, MÁRCIUS 21-ÉN ünnepelhetjük mindkettőt.
Hát ünnepeljünk egy ideillő verssel, melynek ritmusát akkor érzed igazán,
ha hangosan olvasod, figyelve a rövid és hosszú szótagokra:
Áprily Lajos: TAVASZODIK
Sáncban a hóviz,
könnyü hajót visz,
füstöl a fényben a barna tető.
Messze határba
indul az árva,
lenge madárka: billegető.
Titkon a Bükkben
moccan a rügyben
- mint csibehéjban - kandin a lomb,
s mintha a róna
kedve dalolna,
úgy muzsikál, muzsikál a kolomp.Indulok. Értem.
Jól tudom: értem,
értem üzenget a zsenge határ:"Szíved, a bomlott,
ócska kolompot
hozd ide, hozd ide, hozd ide már!"
Remélem, mindenki érzi a vers friss ritmusát, - de tudni is, amit érzünk, már sokkal nehezebb.
Talán segít ez a kis magyarázat:
Rövid a szótag:
- Ha a benne lévő magánhangzó rövid, és a rövid magánhangzót csak 1 mássalhangzó követi. A verssoron belül a következő szótag mássalhangzója is számít, akkor is, ha az külön szó már! 2 magánhangzó között csak 1 mássalhangzó lehet a szövegben.
Hosszú a szótag:
- Ha a benne lévő magánhangzó hosszú, az azt követő mássalhangzók számától függetlenül.
- Vagy, ha a rövid magánhangzót 1-nél több mássalhangzó követi. A verssoron belül a következő szótag mássalhangzója is számít, akkor is, ha az külön szó már! 2 magánhangzó között 2 vagy több mássalhangzó van a szövegben.
A vers első sorainak ritmusa tehát így alakul:
Tá-ti ti tá-tá
Tá-ti ti-tá tá
Tá-ti ti tá-ti ti tá-ti ti-tá
Tá-ti ti-tá-ti
Tá-ti ti tá-ti
Tá-ti ti-tá-ti tá-ti-ti-tá
.... (és így tovább)
Kovács András Ferenc és japán csodaegere, Cukijó utolérhetetlenek, de mi is próbára tehetjük sajátos-japános műveltségünket. Az én szókincsem kb. ennyi: harakiri, Hirosima, Nagaszaki, ikebana, origami, tatami, karate, kimonó, gésa, szusi, szumó. Ha tudtok még japán vagy ál-japán szavakat, gyűjtsük őket egybe, és próbáljunk mi is "japánverset" írni! Persze a magyar nyelven írt japánvers attól lesz "nem vacak de csodacuki" ha minél több japán hangzású, rövid szótagokból (ti-ti-ti-kből) álló szót és verssort sikerül beleirogatni.
A szógyűjtéshez és versíráshoz japán viccekből is meríthettek ötletet, ihletet.
Például:
Hogy hívják a japán agglegényt?: - Maradoka Magamura.
...a japán autószerelőt?: - Cseregumi Hamaroda.
...a japán pincérnőt?: - Icuka Magacuki.
...és a japán vécésnénit?: - Matata Kakiba.
1. Először küldjétek a szavakat, készítsünk közös szótárat.
2. A bátrabbak itt ne álljanak meg, írjanak verset is. Én már látom lelki szemeim előtt Cseregumi Hamaroda kalandjait!:)))
És már azt is sejtem, hogy ki érzi majd közülünk a legérdekesebb feladatnak Matata Kakiba életútjának megéneklését. Bár tévednék!!!
Szereted a kisbabákat? Szerintem mindenki szereti őket! És tartottál már a kezedben csorgó nyálú pár hónapos csöppséget? Ugye, nem lehet rá haragudni ha összeken a nyálával, egyéb testnedveivel?
Olvasd el Varró Dániel milyen szeretettel, humorral írja meg hogyan nyáladzik a kisfia. Ha figyelsz, esetleg hangosan is elolvasod, akkor rájössz hogy ritmusa melyik híres Weöres Sándor-vers ritmusával egyezik meg.
(minden sora: tá-tá-tá tá-tá-tá)
A megfejtést hozzászólásban vagy e-mailben küldd el!
Varró Dániel: NYÁLTÖRÖLGETŐ - avagy a nyálkendő dicsérete
Elcsöppen, lám, pöttöm,
számból jött nyálgömböm!
Rögtön hogy fölbukkan,
álomként szétpukkan.Elcsöppen pár nagy csepp,
minden jó nyálas lett,
egy csepp, és már kettő -
nyál ellen nyálkendő.(Nyálkendő-használat
van vagy nincs, aztán vagy
nyál van vagy nyálkendő,
nemkívánt törlendő.)
-- megjelent az "Akinek a lába hatos" című kötetben --
Többször próbálkoztunk már Weöres Sándor verseinek ritmusára saját versikéket kitalálni. (Ha rákattintasz a baloldali sávban a Címkék között Weöres Sándor nevére, akkor könnyen megtalálod ezeket a bejegyzéseket.) Most megszólal egy régi felvételen maga az 1989-ben elhunyt költő. Különös hangján varázslatosan kántálja-mondogatja-énekli ismert és kevésbé ismert ritmusos-dallamos verseit, melyek egy részét gyermekversként tartjuk számon. Mindez megtűzdelve verstani ismeretekkel - verslábakról, magyaros ütemekről, de ausztrál, néger, kubai ritmusokról, sőt nem létező nyelven írt verssorokról is. A hangfelvétel a Kossuth rádió archívumából származik.
Mi az, hogy ritmus? Valamiféle szabályos zakatolás, dobolás, kattogás, amilyet bármerre hallhattok a világban. Ritmusa van a csobogó pataknak, a susogó falombnak, a zötyögő vonatnak, a munkások kalapálásának, a lábunknak, ahogy lépdel az utcán, és még egy csomó mindennek. Ritmusra dobol a szívünk, a szabad szemmel nem látható atomok is ritmusra táncolnak mibennünk, ritmusra keringnek a bolygók a világűrben.
És persze a szavaknak is van ritmusa, lüktetése. Az, hogy „fekete”, gyorsabban, pattogósabban mondható, mint az olyan lomha szavak, mint „szőlő” vagy „konzerv”. A repperek is azért hadarják, hogy mondjuk „tudomatu-tudomatu-tudom a tutit”, mert ez a vad ritmus tetszik nekik, zenének érzékelik a beszédet is. Magunk is megfigyelhetjük, hogy milyen ügyesen lehet ütemre kiabálni azt, hogy „Haj-rá, ma-gya-rok!” vagy hogy milyen érdekesen szólongatja egy nénike házi kedvencét: „gyere ide, kicsikém, gyere ide, cicukám!”
Ezt aztán a verselők is kihasználják, és ilyeneket írnak: „Bóbita, Bóbita játszik” vagy „izzik a galagonya magába”. Próbáljuk hát ki Weöres Sándor egyik versének ritmusát:
Paripám csodaszép pejkó,
Idelép, odalép, hejhó!
Hegyen át, vizen át vágtat,
Nem adom, ha igérsz százat!
Hogy is van ez? Roppant egyszerű, hiszen minden sor egyforma: Tititá-tititá-tátá! Úgyhogy a „kacagány” például jó, a „sellőlány” vagy a „kopoltyú” ritmusa viszont nem stimmel. És így tovább. Vagyis addig kell keresgélni a szavak közt, míg nem halljátok zökkenőmentesnek a zenét. A kozármislenyi szófaragó táborban vigyori családfákat írtunk:
1.
Öcsikém fülenincs marha,
hugicám papagáj, tarka,
apukám csupaszív medve,
anyukám csudaszép lepke,
nagyapám szuszogós ártány,
nagyanyám szöszölős bárány,
ükapám köhögős kecske,
ükanyám rigolyás fecske.
2.
Öcsikém elefánt, sunnyog,
hugicám sipitós szúnyog,
apukám csupaszőr kókusz,
anyukám nyafogós mókus,
nagyapám pofozós pálma,
nagyanyám totyogós páva,
ükapám kifakult sárkány,
ükanyám zizegős páfrány.
3.
Öcsikém savanyú sóska,
hugicám szurizós rózsa,
apukám vigyori bálna,
anyukám pirulós málna,
nagyapám kalapos gomba,
nagyanyám siratós torma,
ükapám harapós kiskés,
ükanyám patiszon, csipkés.
A módszer egyszerű, csak megfelelő szavakkal kell pótolni az „üres helyet”:
Öcsikém (tititá-tátá)
hugicám (tititá-tátá)…
Nem muszáj persze teljes családfát csinálni, egy-két sor is elég. És a lényeg, hogy ne fáradjatok bele a szócsereberébe, addig cserélgessétek, amíg a ritmusa és a jelentése is elég vidámra nem sikeredik. Vagy választhattok családtagok helyett járművet:
Bicajom fecsegő mamlasz,
Motorom olajos katyvasz…
A folytatásban lehet „repülőm”, „robogóm”, „autóm”, „taligám” vagy „Audim”, „Shimanóm”, „Csepelem”, és így tovább…
Kezdhetitek állatokkal is („kakasom”, „gilinyóm”, „nyuszikám”, „katicám”, de lehet „pelikán”, „elefánt”, „csalogány”, satöbbi):
Macsekom zötyögős csontváz,
Kutyusom savanyú morgás…
Jó csereberélgetést!
Itt megnézheted, milyen versek születtek erre a feladványra:
http://koltogeto.blog.hu/tags/we%C3%B6resked%C3%A9s
Utolsó kommentek