Költögető

Olvasd el a részleteket itt:

http://verslegyenveled.blog.hu/

A Nemzeti Tankönyvkiadó meseíró pályázatot hirdet az általános iskolák 3–8. osztályos diákjai számára. Furcsa település-, növény- és állatneveket gyűjtöttek össze. A feladat: 

Írj mesét, történetet e nevek eredetéről, ki nevezte el őket így, és miért?

Kategóriák:
1. kategória: 3–4. osztály
2. kategória: 5–6. osztály
3. kategória: 7–8. osztály

Kovács András Ferenc és japán csodaegere, Cukijó utolérhetetlenek, de mi is próbára tehetjük sajátos-japános műveltségünket. Az én szókincsem kb. ennyi: harakiri, Hirosima, Nagaszaki, ikebana, origami, tatami, karate, kimonó, gésa, szusi, szumó. Ha tudtok még japán vagy ál-japán szavakat, gyűjtsük őket egybe, és próbáljunk mi is "japánverset" írni! Persze a magyar nyelven írt japánvers attól lesz "nem vacak de csodacuki" ha minél több japán hangzású, rövid szótagokból (ti-ti-ti-kből) álló szót és verssort sikerül beleirogatni.

A szógyűjtéshez és versíráshoz japán viccekből is meríthettek ötletet, ihletet.

Például:
Hogy hívják a japán agglegényt?: - Maradoka Magamura.

...a japán autószerelőt?: - Cseregumi Hamaroda.

...a japán pincérnőt?: - Icuka Magacuki.

...és a japán vécésnénit?: - Matata Kakiba.

1. Először küldjétek a szavakat, készítsünk közös szótárat.
2. A bátrabbak itt ne álljanak meg, írjanak verset is. Én már látom lelki szemeim előtt Cseregumi Hamaroda kalandjait!:)))

És már azt is sejtem, hogy ki érzi majd közülünk a legérdekesebb feladatnak Matata Kakiba életútjának megéneklését. Bár tévednék!!!

Kovács bácsi fent lakik
a harmadikon,
és mindig morog, amikor megy felfelé,
de amikor lefelé jön,
nagyon kedves,
utat enged mindenkinek,
menjen csak, kérem szépen,
hagyják le az öregembert,
mondja mindig Kovács bácsi,
félreállok, rohanhatnak,
te is, fiam, szaladgáljál,
lehúzódok előled is,
lesz helyed, hogy nagyot essél,
majd felsegít valaki,
de én nem, az biztos!

-- részlet Kiss Ottó: "A nagypapa távcsöve" című kötetéből --

Már korábban hírt adtunk a "Hajnali csillag peremén" készülő bábelőadásról és a Budapest bábszínház által kiírt versíró pályázatról. A bábelőadás blogján most újabb ötletet olvashatsz, amiről verset, vagy vélemény írhatsz. Íme:

Böbe néni fent lakik a harmadikon ( Kiss Ottó versének eredeti szereplője Kovács bácsi, csak mi kereszteltük át Böbe néninek, egy másik vers miatt), és mindig morog...
A próbafolyamat egyik ( igen fontos) dramaturgiai  kérdése, hogy mit motyogjon Böbe néni, miközben a főszereplő Elza (teljes nevén Méz Elza, óvodás kislány) éppen róla beszél. Úgy kell tehát motyognia, hogy értsük, de közben még se értsük mit mond. Ráadásul ez a Böbe néni  egyáltalán nem szimpatikus néni. Vannak szimpatikus nénik s vannak egyáltalán nem szimpatikus nénik. Gyerek szempontból nyilván azok a nem szimpatikusak, akik nem szeretik a gyerekeket, nehezen tűrik a gyerekek viháncolását.
 Kíváncsian várjuk a gyerek/vers/pályázatra (versben) a véleményeteket. Szerintetek mit mondanak ezek a Böbe nénik? D.L.

Szereted a kisbabákat? Szerintem mindenki szereti őket! És tartottál már a kezedben csorgó nyálú pár hónapos csöppséget? Ugye, nem lehet rá haragudni ha összeken a nyálával, egyéb testnedveivel?

Olvasd el Varró Dániel milyen szeretettel, humorral írja meg hogyan nyáladzik a kisfia. Ha figyelsz, esetleg hangosan is elolvasod, akkor rájössz hogy ritmusa melyik híres Weöres Sándor-vers ritmusával egyezik meg.
(minden sora: tá-tá-tá tá-tá-tá)
A megfejtést hozzászólásban vagy e-mailben küldd el!

Varró Dániel: NYÁLTÖRÖLGETŐ - avagy a nyálkendő dicsérete

Elcsöppen, lám, pöttöm,
számból jött nyálgömböm!
Rögtön hogy fölbukkan,
álomként szétpukkan.

Elcsöppen pár nagy csepp,
minden jó nyálas lett,
egy csepp, és már kettő -
nyál ellen nyálkendő.

(Nyálkendő-használat
van vagy nincs, aztán vagy
nyál van vagy nyálkendő,
nemkívánt törlendő.)

                       --  megjelent az "Akinek a lába hatos" című kötetben --

 Ki jár ott az úton
Sötét éjszakában?
Kezében kampós bot,
Hátán teli zsák van.

Bármily csendben lépeget
bakancsod a rét felett,
minden gyerek észrevett
az ablakból tégedet!

-Honnan jöttél, Télapó?
-Hóországból, hol a hó
hegyvastagnyi takaró,
a tenger meg hat akó.

Feneketlen zsákom mélyin
citrom-narancs is akad,
osszátok szét gerezdenként,
veszekedni nem szabad!

Ezt a Télapóváró versikét csbk 4 versből rakta össze. Kitalálod-e, hogy melyekből?
Írd meg a megfejtést hozzászólásban, vagy e-mailben a Költögető címére!
(A versek szerzői: Tábori Piroska, Gyurkovics Tibor, Gazdag Erzsi és Donászy Magda.) 

„Egy fa élete” címmel országos irodalmi- és rajzpályázatot hirdet az Oriflame Magyarország azzal a céllal, hogy a művészetek segítségével hívja fel a figyelmet a környezet megóvásának fontosságára.
Pályázni két kategóriában (irodalom, rajz),  és három korcsoportban (6-10, 10-14, 14-18 évesek ) lehet 2011. március 1-ig.  A legjobb pályaműveket korcsoportonként és kategóriánként értékes könyv- és ajándékutalvánnyal díjazzák a 2011 áprilisában sorra kerülő ünnepélyes eredményhirdetésen, emellett a nyertesek műveit újrahasznosított papírból készült kiadványban is közzéteszik.

Ismét egy lehetőség, amit - úgy érzem - nekünk, költögetőknek találtak ki:

A Budapest Bábszínház verspályázatot hirdet 3–12 éves gyerekeknek.

A színház készülő előadása, a Hajnali csillag peremén – mackóélet és mackóálom egy részben kortárs magyar költők friss gyerekverseit dolgozza fel. Ezeket a verseket híres felnőtt költők írták gyerekeknek. Vajon 2010-ben a gyerekek milyen verset írnának gyerekeknek és/vagy felnőtteknek?

A Budapest Bábszínház formai és tartalmi kötöttség nélkül várja az új, eddig még sem az írott, sem az elektronikus sajtóban meg nem jelent költeményeket. Egy pályázó egy verset küldhet.

A pályázat beadási határideje: 2010. december 20.

A pályázatokat a hajnalicsillagperemen@gmail.com e-mail címre várják, kizárólag elektronikus formában.

A pályázatokat háromtagú zsűri bírálja el: Erdős Virág, Lackfi János és Varró Dániel.

Az eredményt 2010. december 28-án, a Hajnali csillag peremén bemutatója után teszik közzé a Budapest Bábszínház honlapján.

A legjobb gyerekköltők családi tiszteletjegyet kapnak a Hajnali csillag peremén általuk kiválasztott előadására, a legeslegjobbak játékmackót is hazavihetnek.

(A hírt a Meseutca.hu-ról vettem át.)

És ha szeretnél többet is tudni arról hogyan lesz a versekből színház: történet és látvány, mackók és játék, akkor pillants be a Hajnali csillag peremén bábelőadás blogjára:

http://hajnalicsillagperemen.blogspot.com/

...csak a K-val kezdődőekből szemelgettem a helységnévtárból (ezt bármelyik betűvel megteheted, és fantasztikus neveket fogsz találni):

Kacorlak,  Kakucs,  Kányavár,  Karakószörcsög,  Karancslapujtő,  Kehidakustyán,  Kesznyéten,  Kéttornyúlak,  Kisbér,  Kiscsősz,  Kisdér,  Kisdörgicse,  Kisecset,  Kisfalud,  Kisláng,  Kisléta,  Kistarcsa,  Kiszsidány,  Kistolmács,  Kistormás,  Kocsola,  Komlóska,  Kópháza,  Kovácsszénája,  Kömpöc.

Azon is el lehet fantáziálni, miért éppen így hívják őket. Ha jó ötleted van, leírhatod prózában is! Pl. Kömpöcről, Kocsoláról, Kisdörgicséről vagy Kakucsról mit gondolsz?

ELŐ A TÉRKÉPET, KALANDRA FEL!

Írjatok vidám verses útirajzot Magyarország, vagy szűkebb hazátok, pl. megyétek helységneveivel!

Ha egy térképet nézegettek, vagy egy atlasz mutatójában böngészgettek a helységnevek között, láthatjátok, mennyi érdekes hangzású, beszédes vagy éppen vicces van közöttük. Válogassatok belőlük, jegyzeteljétek ki egy papírlapra azokat melyek megtetszettek, majd képzeljétek el mi minden kaland eshet meg veletek, ha ellátogattok ezekre a helyekre.

Ha jártatok már némelyikükben és tudtok valamit róluk - ezt is beleszőhetitek a versbe, de nem ez a lényeg!

Inkább az: hogy s mint mentetek oda, mit csináltatok ott, mi történt és mi nem történt. - Eresszétek szabadon a fantáziátokat! Mintha Háry János vagy Münchausen báró unokái lennétek. Nyugodtan hazudjatok csak akkorát, amekkorát tudtok!

Ha a rímek nehezen jönnek össze a sorok végén, próbáljátok ki a rímszótárat, melyet már itt a blogon is ajánlottam egy korábbi bejegyzésben.

Érdemes ügyelni arra, hogy a helységnevek - raggal együtt - azonos szótagszámúak legyenek, így a sorok szótagszáma is könnyebben lesz egyforma, és a vers ritmusosabb lesz. (De az sem baj, ha versszakonként más-más a sorok hossza.)

Hogy csinálta ezt Fecske Csaba Ócska rímek című versében?:

Fecske Csaba: ÓCSKA RÍMEK

Pórul jártam Bekecsen,
elszakadt a bekecsem.

Ráadásul Perkupán
mogyorófa vert kupán.

Tavaly nyáron Velemben
nyaraltam egy veremben.

Hú, mit láttam! Bugacon
csizma volt a kukacon.

Lóra ülnék Kaskantyún,
hogyha volna sarkantyúm.

De nincsen, hát Miskolcon
ücsörgök egy kispolcon.

KEDVES EDDIG-MÉG-ISMERETLEN KÖLTÖGETŐK!
A bal oldalsáv "Kinek, minek..." leírásában található e-mail címünk, amelyre várjuk-várjuk-várjuk a verseiteket. Legyetek kreatívak, és küldjétek az eredményt! A levélben írjátok meg neveteket, életkorotokat. Ha valaki nem szeretné hogy saját neve alatt jelenjen meg az írása, álnevet, becenevet is használhat. Hajrá!

Itt megnézheted, milyen versek születtek erre a feladványra:
http://koltogeto.blog.hu/tags/el%C5%91_a_t%C3%A9rk%C3%A9pet

Mi jut eszedbe, ha ezt a szót hallod: átváltozás? Ahogy a nyár átváltozik és őszbe fordul? A patak átváltozása pusztító sodrású folyóvá? A hernyó átváltozása pillangóvá? Vagy a mesebeli béka átváltozása királyfivá? Hosszasan sorolhatnánk a valóságból és a művészetből vett példákat.

A Magyar Gyermekkönyvkiadók Egyesülése olyan illusztrált irodalmi mű: könyv vagy papírszínház készítésére biztat bennünket, amelynek témája az átváltozás.

A pályázaton alsó tagozatos iskolások csoportja (min. 5 fő) indulhat, könyvtáros vagy pedagógus vezetésével.

A részletes kiírás megtalálható az egyesület honlapján, itt.

Kedves Már-eddig-is és Leendő Költögetők!

Nem szeretnék ünneprontó lenni, de vége felé közeledik a pihentető, kényeztető, szabadsággal, kalandokkal kecsegtető nyár. Úgy elrepült, talán el sem hisszük, hogy hamarosan elmúlik. Amíg még lehet, jó érezni és őrizni a hangulatát! Írjátok meg azt a 10 legszebb szót, ami a ti nyaratokat idézi, és segít felidézni a nyári élményeket, érzéseket. Tegyük el őket, mint a befőttet, hogy télen is elővehessük, ha egy kis nyarat szeretnénk majd érezni a hideg napokon.

Bevallom, én annyira belefeledkeztem a nyári örömökbe, hogy széles ívben elkerültem lehetőleg mindent, amit be kell kapcsolni és a szobába kényszerít. Így július elseje óta szinte be sem kapcsoltam a számítógépet (És persze a tévét sem, de azt már előtte is alig.) Most gyorsan én is rögzítem a nyári emlékeket. Íme a nekem legszebben csengő nyári szavak: fény, víz, tánc, bicikli, Tisza, őszibarack, tanya, nádas, erdő, zsíroskenyér (+ béka, tündérrózsa).

Ne szomorkodjatok. Majd csak megszeretjük az őszt és a vele együtt járó rendet, munkát, hűvösödő éjszakákat és nappalokat is. Várlak benneteket itt, a Költögetőn. Ha 10 szónál hosszabban tudjátok csak elmondani mi volt a nyárban a legjobb-legszebb, azt is örömmel veszem. ÍRJATOK!      

Néha a felnőttek se jobbak a deákné vásznánál! Pölö olyat csinálnak, amit a gyereknek, ugye, épp ők tiltottak meg. Aztán megmagyarázzák, hogy az más. Vagy hogy nem úgy kell érteni. Vagy hogy nem rossz az tulajdonképpen, a felnőttnek kifejezetten jó, a gyereknek meg rossz. Néha igazuk is van, de a gyerekek nem mindig mennek sokra evvel az igazsággal. És többnyire az a baj a felnőttekkel, hogy nincs idejük a gyerekekre. Mindenre van, csak pont erre nincs! Ha nektek is van ilyen tapasztalatotok, írjátok meg nyugodtan. Addig jó, amíg tudunk őszintén beszélni egymásról, egymással. Hogyan változzék meg például egy szegény felnőtt, már ha akar, mikor a gyereke meg se mondja neki, mi a baj? 

Siv Widerberg: A TANÍTÓ NÉNI AZT MONDJA

A tanító néni azt mondja,
hogy káromkodni csúnya dolog.
De a papám gyakran mondja
hogy Frászt meg A Keserves
Szentségit,
és mama mondja, hogy Egy Nyavalyát,
és a nagypapa, hogy A Rosseb Belé
százszor is egy nap.
Egyébként láttam,
hogy a tanító néni karamellát eszik,
pedig mindig arról beszél,
hogy az édesség tönkreteszi a fogat,
és hogy a gyümölcs sokkal
egészségesebb.

Ingrid Sjöstrand: MAMÁNAK ESTE NINCS IDEJE

Mamának este nincs ideje 
			a gyerekekre,
és papa, ő is rosszul áll idővel,
és a nővérem,
neki aztán semmi ideje taknyos 
			kölykökre.

 A könyvtáros néninek
nincs ideje beszélgetni velem,
mert annyian jönnek könyvért.
csak a részeg, öreg bácsinak
a könyvtár előtt,
annak van ideje beszélgetni
			a gyerekekkel.
Még jó, hogy a részeg, öreg bácsira
nincs ideje senkinek se.

SZÓKIRAKÓ

 A költők fogják a szavakat, összerakosgatják őket, és verset csinálnak belőlük. Egy szót többször is felhasználhatnak, összecsengetik őket, mint a pezsgőspoharat, kevergetik őket, mint a kártyapaklit, tekergetik őket, mint egy Rubik-kockát. Biztos láttál visszafelé leforgatott filmet, amelyen viccesen hátrafelé futott valaki, az alma felrepült a fára, a felrobbantott épület újra összeállt, a toronyugró meg feltekeredett a levegőben az ugródeszkára, mint egy fürdőruhás giliszta… Na hát én is visszaforgattam a verset, egy nagyszerű költő (a neve most még titok) dal-forma versét szétszereltem szavakra. Szótárt csináltam belőle, ti pedig barkácsoljatok belőle verset! Egy-két idegen szót is belekeverhettek, de azért ne sokat! Milyen meglepetés lesz majd végül, ha megmutatom az igazit, azt, hogy miből lett ez a szóhalmaz! Aki tudja is, most még ne árulja el! Jó kirakózást!

A SZAVAK:
elrepül, fehér, föl-le, haj, három, hinta, hintázik, kéz, kiabál, láb, lány, meztelen, nap, név, pendely, penderül, piros, rúgkapál, száll, szerelem, szoknya, szív, ül,
 

NÉHÁNY PRÓBÁLKOZÁS: 

Három szoknya ül szívemen,
Fehér hajam szerteszáll,
Három nap hintán elrepül,
Piros szerelem kiabál!

*

Három hintán hintázik
A szívem meztelenül,
Lába föl-le rúgkapál,
Piros kezem elrepül.

*

A nevem elrepül,
Szívem, kezem piros.
Szerelem rúgkapál,
Meztelenség tilos! 
 

Itt megnézheted, milyen versek születtek erre a feladványra:
http://koltogeto.blog.hu/tags/sz%C3%B3kirak%C3%B3

Christian Morgenstern furfangos német költő volt a 19. század végén. A költőket „tölcsérnek” tekintette, akiken keresztülcsurog a nagy, színes világ, és valami tömény formába sűrűsödve „töltődik át” az olvasóba. Morgenstern mintha kevesellné a biológiaórán tanulható állatfajokat, elhatározta, hogy újakat talál ki, mégpedig két korábbinak a „költői keresztezésével”. Hogy mik a módszerei? Időnként hasonló szótaggal végződő és kezdődő állatneveket olvaszt eggyé: így jön létre a „deneféreg”, a „rinocerkóf” vagy a „rigólya” (ez utóbbi ráadásul egy létező szót utánoz: a „rigolya” afféle hepciáskodás, kellemetlen természet). Máskor az állatnevek egy-egy hangsorát értelmezi (félre), így lesz „fülszarvú” az „orrszarvúból”, „orramile” a „fülemüléből” (mely ráadásul nem is a füléről kapta a nevét…), sőt, a „hattyúból” „héttyú”, vagyis legalább egy számmal jobb fej állat. Nem beszélve az összecsereberélésről, melynek köszönhetően a „küszvágó csér” átalakult „csérvágó küsszé”. Lényeges a végeredmény, hogy minél érdekesebb, viccesebb legyen elképzelni a létrejött, dilis állatfajokat.

Itt megnézheted, milyen ötletek születtek a feladványra:
http://koltogeto.blog.hu/tags/dilis_%C3%A1llatfajok

(egy kis Weöreskedés)

Mi az, hogy ritmus? Valamiféle szabályos zakatolás, dobolás, kattogás, amilyet bármerre hallhattok a világban. Ritmusa van a csobogó pataknak, a susogó falombnak, a zötyögő vonatnak, a munkások kalapálásának, a lábunknak, ahogy lépdel az utcán, és még egy csomó mindennek. Ritmusra dobol a szívünk, a szabad szemmel nem látható atomok is ritmusra táncolnak mibennünk, ritmusra keringnek a bolygók a világűrben.

És persze a szavaknak is van ritmusa, lüktetése. Az, hogy „fekete”, gyorsabban, pattogósabban mondható, mint az olyan lomha szavak, mint „szőlő” vagy „konzerv”. A repperek is azért hadarják, hogy mondjuk „tudomatu-tudomatu-tudom a tutit”, mert ez a vad ritmus tetszik nekik, zenének érzékelik a beszédet is. Magunk is megfigyelhetjük, hogy milyen ügyesen lehet ütemre kiabálni azt, hogy „Haj-rá, ma-gya-rok!” vagy hogy milyen érdekesen szólongatja egy nénike házi kedvencét: „gyere ide, kicsikém, gyere ide, cicukám!”

Ezt aztán a verselők is kihasználják, és ilyeneket írnak: „Bóbita, Bóbita játszik” vagy „izzik a galagonya magába”. Próbáljuk hát ki Weöres Sándor egyik versének ritmusát:

Paripám csodaszép pejkó,
Idelép, odalép, hejhó!
Hegyen át, vizen át vágtat,
Nem adom, ha igérsz százat!

Hogy is van ez? Roppant egyszerű, hiszen minden sor egyforma: Tititá-tititá-tátá! Úgyhogy a „kacagány” például jó, a „sellőlány” vagy a „kopoltyú” ritmusa viszont nem stimmel. És így tovább. Vagyis addig kell keresgélni a szavak közt, míg nem halljátok zökkenőmentesnek a zenét. A kozármislenyi szófaragó táborban vigyori családfákat írtunk:

1.
Öcsikém fülenincs marha,
hugicám papagáj, tarka,
apukám csupaszív medve,
anyukám csudaszép lepke,
nagyapám szuszogós ártány,
nagyanyám szöszölős bárány,
ükapám köhögős kecske,
ükanyám rigolyás fecske.

2.
Öcsikém elefánt, sunnyog,
hugicám sipitós szúnyog,
apukám csupaszőr kókusz,
anyukám nyafogós mókus,
nagyapám pofozós pálma,
nagyanyám totyogós páva,
ükapám kifakult sárkány,
ükanyám zizegős páfrány.

3.
Öcsikém savanyú sóska,
hugicám szurizós rózsa,
apukám vigyori bálna,
anyukám pirulós málna,
nagyapám kalapos gomba,
nagyanyám siratós torma,
ükapám harapós kiskés,
ükanyám patiszon, csipkés.

A módszer egyszerű, csak megfelelő szavakkal kell pótolni az „üres helyet”:

Öcsikém (tititá-tátá)
hugicám (tititá-tátá)…

Nem muszáj persze teljes családfát csinálni, egy-két sor is elég. És a lényeg, hogy ne fáradjatok bele a szócsereberébe, addig cserélgessétek, amíg a ritmusa és a jelentése is elég vidámra nem sikeredik. Vagy választhattok családtagok helyett járművet:

Bicajom fecsegő mamlasz,
Motorom olajos katyvasz…

A folytatásban lehet „repülőm”, „robogóm”, „autóm”, „taligám” vagy „Audim”, „Shimanóm”, „Csepelem”, és így tovább…

Kezdhetitek állatokkal is („kakasom”, „gilinyóm”, „nyuszikám”, „katicám”, de lehet „pelikán”, „elefánt”, „csalogány”, satöbbi):

Macsekom zötyögős csontváz,
Kutyusom savanyú morgás…

Jó csereberélgetést!

Itt megnézheted, milyen versek születtek erre a feladványra:
http://koltogeto.blog.hu/tags/we%C3%B6resked%C3%A9s

 Ingrid Sjöstrand

 MILYEN KÁR

 Milyen kár, hogy

 nincs cipzár a banánon!

 Ha csak a felét akarom megenni,

 bezárhatnám a maradékot.

 Azt hiszem, cipzárat fogok szerelni

 egy banánra,

 mondjuk füzetkapoccsal,

 és enni kezdem a buszon.

 Lehúzom a zárat,

 majszolok belőle,

 és újra behúzom.

 Klassz, mi?

 Hogy bámulnak majd az ürgék!

 Persze ők úgy tudják,

 hogy nincs cipzár a banánon!

                               (Tótfalusi István fordítása)

Ne higgyétek, hogy ilyet csak „profi” költő tud írni! 2009 nyarán rendeztünk „szófaragó tábort” Pécs mellett, a Kozármisleny nevű városkában. Ott találtuk fel nyolc-tíz-tizenkét éves diákokkal a következő mulatságos csodákat… Szállj be te is a versenybe: a lényeg, hogy így kezdd: „milyen kár, hogy nincs…”, és engedd hosszú pórázra a képzeletedet.

CSOKIÍZŰ HAGYMA

 

Milyen kár, hogy nem nő

a kertünkben csokiízű hagyma.

Rétegenként hámozva lehetne enni,

és ha csokit akarna az ember,

csak kihúzna egyet az ágyásból.

ZIPZÁR A NŐK HASÁN

 

Milyen kár, hogy nincs a nők hasán cipzár.

Úgy a szülés is könnyebben menne.

Ki lehetne venni előre a kistesót is,

megnézni, milyen nemű.

Ha fiú, visszatesszük,

és keresünk helyette lányt.

Az ételt is ki lehetne szedni,

meg lehetne enni újra,

és már megrágni se kellene.

SZÁMÍTÓGÉPES FÜZET

 

Milyen kár, hogy nincs olyan számítógépes füzet,

ami magától megírja a leckét.

Mire hazaérsz, már kész is.

Akkor bekapcsolhatod a távirányítós játszógépet,

aki játszik is helyetted,

és nyugodtan unatkozhatsz.

FELMOSÓ A BICIKLIKERÉKEN

 

Milyen kár, hogy nincs felmosó

a bicikli kerekén.

Csak biciklizel, és már ki is takarítottál.

Aki elég ügyesen mountain bike-ozik,

az még az ablakot is lemossa vele.

CSÓKVONZÓ RÚZS

 

Milyen kár, hogy nincs csókvonzó rúzs.

Az ember lánya felkenné a szájára,

és az odarántaná tízméteres körzetben

a legjobb pasit.

Úgy kéne levakarni őket a szájadról.

RUHAVÁLTOZTATÓ TÁVIRÁNYÍTÓ

 

Milyen kár, hogy nincs olyan távirányító,

ami képes megváltoztatni a ruhádat.

Elmehetnél bugyiban az évzáróra

és búvárruhában az operába.

Egy gombnyomás, és máris kinő

a cipőd magas sarka,

és végigcsurog rajtad

az alkalomhoz illő öltözék.

Itt megnézheted milyen versek születtek a feladványra:
koltogeto.blog.hu/tags/tal%C3%A1lm%C3%A1nyok