Költögető

November 30-án, szerdán a gyöngyösi Kálváriaparti Általános Iskola könyvtárában vendégünk lesz
Fecske Csaba.

A költögetők már jól ismerik a József Attila díjas költőt. Nemcsak verseit olvashatjuk blogunkon, hanem gyermekkori élményeit és költői pályájának első lépéseit is. Többször írt nekünk hozzászólást, véleményt és versíró feladatokat is kaptunk tőle. Különösen nagy öröm hogy találkozhatunk vele.

Még ünnepibbé teszi találkozásunkat, hogy a Költögető blog 2 éves születésnapjával és a kálváriaparti iskola 30 éves jubileumával esik egybe.

A találkozóig még két hét van hátra. Addig naponta egy-egy Fecske Csaba-verset olvashattok a blogon "Minden napra egy Fecske" címmel. Írásaiból igyekeztem úgy válogatni, hogy minél több oldaláról ismerhessük meg költészetét.

Fecske Csaba: HIDD EL!

Hol volt, vagy hol nem volt, - én voltam ott -
volt egyszer egy vén síp, pásztort faragott
Nyáj sípta a fúvot, billegett a bot,
pulizott a tánc és csizma ugatott
Bárányfelhő szarván ostor bégetett,
akkor kezdődött ez, mikor vége lett
Felnyullant egy kis buk, rókába a nyom...
Fölébredtem, hát a többit nem tudom
Pásztorgott a morga, mi történik itt?
Elbárányozzák, jaj, az összes viszit!
Engem megemelvén köszönt kalapom,
Ami nem igaz, azt én sem tagadom.

 forrás: Hol voltam

Kik szerepelnek ebben a versben? És mit csinálnak? A 3. sornál kezdenek gyanússá válni a főnevek és az igék: "sípta a fúvot", "pulizott a tánc", "felnyullant egy kis buk", "pásztorgott a morga" és még van tovább is!
Hidd el! - mondja a verscím. Jó-jó, hidd el, de most mégis inkább igazítsd ki! Jó játék lesz helyre tenni a felcserélt igéket és főneveket. Küldd el a megfejtést hozzászólásban, vagy a Költögető e-mail címére.

Az eredményül kapott történet bizonyára sokkal unalmasabb lett mint az eredeti, de a módszer most már a kezedben van, megtanultad a szavak játékos elferdítésének ezt a módját. Próbálj meg a tanultak alkalmazásával elferdíteni egy másik történetet is!
 

Lázár Ervin meséjét már olvashattad a blogon, itt. Most, hogy Nagy Csenge ezt a mesét választotta a mesemondó versenyre, örülök, hogy filmre vehettem ezt az elbűvölően kedves és roppant tanulságos mesét. És az előadás sem akármilyen! (Ha elindítod a lejátszást, hamar elfelejted, hogy kicsit ferdén állt a kamera.)

Tóth Tamara Leila: CSALÁDOM

Apa feje nagy.
Sok benne az agy.

Anya szeme zöld,
belefér a Föld.

Mama feje gyufa,
mert piros a haja.

Kiarának nagy a szája,
folyton csak azt kiabálja:
TARA NEM JÁTSZOM VELED!

Gáti István: TÖK MAGDA FÉRJHEZ MEGY

Dúsgazdag vidék Tökország,
Felhőtlen ott a közélet.
Virulnak bájos tökorcák,
Éretten kongók, kövérek.
Van ott egy zsíros földlabda,
Azon él hősünk, Tök Magda.
Törékeny teste mázsányi.
Hiába vágyik hitvesre.
Szeret a rögén strázsálni.
Azt mondják, járjon fitneszre.

Így szól az orvos, Tök Endre:
- Fogynia kéne, Magduskám!
Ne menjen napra, s főleg ne
Vedeljen esőt nagy lustán!
Tabletta? Kenőcs? Dehogy hat!
Naponta fitnesz, s lefogyhat!
Kihez is küldjem? Na, várjon!
Robi már be van táblázva.
Cukkíni Petrát ajánlom,
Terme a fogyás tárháza!

Eltökélt hősünk nem gatyáz,
Elmegy a híres terembe.
Gépzene harsog, reng a ház:
- Jobb lábat lendít, kezek le!
Verejtékcsepp hull, ökölnyi.
- Kérem, itt tilos tökölni!
Maga az új lány? Van dressze?
Teste, ha prímán berezgett,
Fájdalma talán nagy lesz, de
Lefogyhat néhány gerezdet!

Tök Magda szökdel, kalimpál,
Tökgyalun csúszik óraszám.
Estére fáradt, alig jár.
Ajkáról csüggedt nóta száll:
Maradnék inkább vastagon,
Hiányzik már a nass’ nagyon!
Másnap, hogy újra ég a zsír,
Főhősünk egyre mérgesebb.
Keményen edz, de néha sír:
- Kétségbe vajon mért esek?

Harmadnap végre felpörög!
Testét is hetykén himbálja.
Meglát egy vonzó, fess tököt.
Bajsza van s szép nagy indája:
- Kisasszony, boldog csudálat
Járja át Öntől csumámat!
Fiatal szívem nem csalhat,
Ég küldte magát. Köszönöm!
Micsoda bájos testalkat!
Ja, és a nevem Tök Ödön…

Térdre rogy Ödön, úgy hódít.
Magda a vágytól ittasul,
Ledobja nehéz súlyzóit:
- Szívemről hull le itt a súly!
Gömbölyű, édes Növényem,
Jók leszünk így is, kövéren!
Ölelés, csók, és lelépnek.
Cukkíni Petra felkiált:
- Folytatjuk lányok, legények!
Ki látott ilyen fesztivált?

Tök üres utcán bolyongnak,
Holdfényes nyári ég alatt.
Ne nézzük őket bolondnak!
Szívükben épp most kél a nap.
Hajtja Ödönt a természet,
Kérdezni most egy merészet:
- Kedvesem, leszel-e arám?
Vetünk-e párban tökmagot?
Tök Magda így felel: - Talán…
Elvégre úgy fest, nő vagyok!

Konfetti, pezsgő, sör. Lárma.
Hallani harsány dalt is ám!
Kigyullad minden töklámpa.
Táncot lejt öt-hat padlizsán.
Magda is táncol tiporva,
Szoknyája száz rőf vitorla.
Kérdi a vőfélyt, Filkó bát:
- Ugye, e szoknya soványít?
Férjével lejt pár szinkópát,
S boldogan élnek sokáig…

(forrás: a költő honlapja)

Romhányi József: NYÚLISKOLA

Erdőszélen nagy a móka, mulatság,
iskolába gyűlnek mind a nyulacskák.
A tanító ott középen az a nyúl,
kinek füle leghosszabbnak bizonyul.
Kezdi az oktatást egy fej káposztával,
Hallgatják is tátott szájjal.
- Az egymást tapasztó
táposztó
levelek képezte káposzta
letépett
levelein belül tapasztalt betétet,
mely a kopasztott káposzta törzse,
úgy hívják, hogy torzsa.
Ha most a torzsára
sorjába
visszatapasztjuk
a letépett táposztó káposztaleveleket,
a tapasztalt rendben,
akkor szakasztott, helyesen
fejesen
szerkesztett káposztát képeztünk.
Ez a lecke! Megértettük? -
kérdezte a nyúltanár.

Bólogattak a nebulók, hisz mindegyik unta már.
- Akkor rögtön feleltetek! – Lapult a sok tapsifül,
füllentettek, dehogy értik, és ez most mindjárt kisül!
- Nos felelj, te Nyuszi Gyuszi! Állj kétlábra, s vázold hát,
mi történik, ha ízekre bontasz egy fej káposztát?
- Jóllakok! – felelte elképesztő képzetten
a kis káposzta-kopasztó ebugatta,
de a tanár megbuktatta.

Szabó Melinda: SZOBAAJTÓ

A csapda zárva
A világ tárva
Az ajtóm itt áll
kopogásra várva.

Ha nem kopogsz
Szobámba nem jöhetsz
Kint maradsz
Azt' leshetsz!

K O P O G J ! ! !

 Tóth Szonja Kiara: FARKAS-NÓTA

Bömböl a farkas,
mert a hátán furkós
bot csattog.

"Keserves az élet,
ha az ember állat.
Villanj fog!

Ha félted a bőröd,
fogaim nem bírod,
tűnj el most!"

Nagyra tartom a Szitakötő című művészeti és ökológiai gyermeklapot, és blogját, a szitakoto.blog.hu-t. A negyedévente megjelenő folyóiratban és a hetente frissülő blogon a legváltozatosabb témájú ismeretterjesztő cikkek mellett megtalálhatók a versek, gyakran a nyelvi játékok, irodalommal, nyelvvel kapcsolatos írások is. Ezekből szeretnék időnként ajánlani, s tartalmukat továbbgondolva feladatokat, játékokat kitalálni a Szitakö(l)tő című rovatban.

Czigány György: LOVAGKORI TÖREDÉK

Éppen delel
szépen dalol.
Miért vedel?
Kiért vadul?
Várja véres
árva város:
romló romok,
omló remek.
Jár a vérben,
vár a várban.
Sírva nyergel,
sírba nyargal.

(forrás: Kinőttelek. Versek kamaszoknak. Sziget K., 2005)

Keressünk mi is azonos mássalhangzókból álló szavakat. Kezdhetjük a Szitakötő 9. számának Szójátszótér rovatában található "Hangzóvázas szókeresés" feladványok megoldásával.

Majd folytassuk többféle hangzóvázzal kísérletezve:

Pl.  B _ K _ T,    L _ H _ L,    K _ V _ T,  stb.

Végül, ha jó sok hasonlót gyűjtöttünk, már "csak" némi ihlet és ötlet kell ahhoz, hogy felhasználásukkal tréfás verssorokat alkossunk. Remek kedvcsináló és minta lehet ehhez a játékhoz Czigány György fenti rímvirtuóz verse, melyben nemcsak a sorvégek rímelnek, hanem a teljes verssorok is.

És egy másik gyöngyszem kancsal rímekkel:

Lackfi János: PETELÉT

Élt egy pete,
neve Peti,
sosem jutott
pite neki.

Pityergett is
néha Peti:
anyja a töb-
bit eteti!

Siránkozott:
a lét piti,
szegény petét
leépiti.

Rossz volt kedély-
állapota,
jött egy pata,
s eltiporta.

Lackfi János: A részeg elefánt című kötetéből

Ha Ti is rátaláltok egy-egy kancsal rímekben pompázó versre valamelyik verseskötetben, gépeljétek le, s a szerző és a forrás megjelölésével küldjétek el a Költögetőnek, hogy gazdagíthassuk vele gyűjteményünket!

Még nagyobb kíváncsisággal várom a saját költésű kancsal rímes versikéket. Küldjétek e-mailben a koltogeto[kukac]gmail[pont]com címre!

Ezek a versek születtek erre a feladványra:
http://koltogeto.blog.hu/2011/10/22/farkas_nota
http://koltogeto.blog.hu/2012/04/29/halandzsaink_lazas_ervin_stilusaban

Tóth Szonja Kiara: GÖRÖGTŰZ     

Futok,
    futok,
        szaladok,
Magas
    hegyre
        felmászok,
Hűs
    folyóban
        pancsolok,
Szerelemmel lángolok. 

A folyó nem olthatja,
futás el nem hagyhatja.
Magas hegyre mászhatok,
akkor is csak lángolok!

Tóth Szonja Kiara: ISKOLA

Ülök a széken, mely kissé kopott,
s mit előttem száz diák koptatott.
Lelkemben zsong még a nyár dallama,
de fülemben szól már a csengő szava.
Az új tanévben új tantárgy, új tanár vár.
Ó, messze szállt már a mézillatú nyár!
Kedvem kissé borongós, szomorú,
de pár nap és ellibben a ború.
Kaland az élet, benne az iskola.
Csodát lehel felém mindegyik fala.
Én mindent, de mindent tudni akarok!
Azt hiszem, itt a legjobb helyen vagyok.
A világ kitárul, ha jól figyelsz,
és meglásd, benne örök kincsre lelsz.
Az iskola nem börtön, nem kalitka,
hanem boldog, büszke életed titka.

Szécsi Magda: KIOLVASÓ

Szél éneke: susogás,
Víz éneke: csobbanás,
Föld sóhaja: földrengés,
Hajnal sóhaja: derengés.
Mosoly színe: cinóber,
Idő színe: Szaladj el!

(forrás: a szerző Homoktorta szüret c. verseskötete)

Mit énekel, sóhajt, suttog, beszél, kiált a Természet? Szólaltasd meg! Próbálj Te is hangutánzó vagy hangulatfestő szavakat, kifejezéseket találni hangjaira és jelenségeire! A füllel hallhatón kívül, a többi érzékszerveddel érezhetőt is leírhatod. Szécsi Magda versében is a "Hajnal sóhaja" a "derengés", melyet nem a fülünkkel, hanem a szemünkkel érzékelünk. Választhatsz az alábbi természeti tárgyak, jelenségek közül, de másokat is megnevezhetsz, hiszen annyi csoda van a Földön...

Hogy vers kerekedjen belőle, ügyelj a szavak és a sorok szótagszámára (a fenti versben 3 szótagúak a sorvégi szavak, 7 vagy 8 szótagúak a sorok) és az egymás alá kerülő sorpárok rímképletére (amely a mintaversünkben a, a, b, b, c, c).

Még tovább menve, nemcsak a formai szabályok betartásától lesz vers a vers, hanem attól is, hogy kimond vagy sejtet valami fontosat, emberit, örök érvényűt. Szécsi Magda versében az utolsó két sorban megjelenik a Mosoly - ami csak az emberre jellemző "jelenség" - és az Idő, ami a világ és benne az emberi létezés egyik alapfogalma.
Te is próbálj olyan befejező sorokat találni a versedhez, ami a természettől az emberig vezet... (De tovább már nem magyarázok, nehogy a Szécsi Magda versbe való belemagyarázás és a Te versedre vonatkozó ráerőltetés legyen belőle.)

Hegy éneke:...
Tölgy éneke:...
Völgy sóhaja:...
Felhő sóhaja:...
Virág
Tenger
Eső
Szikla
Nap
Hold
Rét
Bokor
Fenyő
Bálna
Barlang
Szivárvány
Ősz
Tél
Hó
Jégcsap
Jéghegy
Sivatag
Homok
Kígyó.

Hangutánzó, hangulatfestő szavak például: suhogás, sustorgás, ropogás, ásítás, zuhogás, repedés, recsegés, roppanás, robbanás, loccsanás, moccanás, tátongás, csikorgás, vicsorgás, mocorgás, sercegés, percegés, rikoltás, zizegés, stb.

Kedves Költögető vagy Leendő Költögető!
Küldd el e-mailben ötleteidet, verssoraidat, akár a fenti feladványra készültek, akár egyébről szólnak. Ha írásod mások érdeklődésére, figyelmére is számot tarthat, megjelenik a Költögető blogon.

A fenti témára írt legszebb, természeti jelenségeket megszólaltató alkotás most értékes könyvjutalomban részesül, ha legkésőbb 2011. december elsejéig elküldöd. (A jutalom: Természettudományi enciklopédia, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2008.)
Címünk: koltogeto[kukac]gmail[pont]com. 

Markó Béla: A PINTY ÉS A TÖBBIEK

A pinty
a kalitkában is pinty
a kanári
a kalitkában is kanári
a papagáj
a kalitkában is papagáj

a csimpánz
a ketrecben is csimpánz
a tigris
a ketrecben is tigris
a teve
a ketrecben is púpos

de szabadon
pintyebb a pinty
kanáribb a kanári
papagájabb a papagáj
csimpánzabb a csimpánz
tigrisebb a tigris
és sokkal de sokkal
púposabb a teve.

(megjelent
Markó Béla: A pinty és a többiek című kötetében,
Bookart K., 2007)

OKTÓBER
Fogynak a nappalok, nyúlnak az esték,
teli pöndörödő levelekkel a fák,
mintha kispriccelt volna a festék,
oly sokszínű lett ez az őszi világ.
És mintha a bőrön ecset kaparászna
arcunk kipirul, belekékül a szánk,
egy piktor az ősz, és nincs neki vászna,
színeket ken ezért maszatolva miránk.

NOVEMBER
Ablak tátong a rossz falon,
becsordogál az alkonyat,
neszeznek polcon, asztalon
kis, bolyhos orrú plüssnyulak,
November néni üldögél
a hintaszék alatta ring,
elmúlt az ősz, és itt a tél,
kötött mellényke kell megint.

DECEMBER
Hideg van, szél fúj, jégeső ver,
az ég egy párás, téli ablak,
December apó vállán fenyővel
az utcákon szuszogva caplat.
Verítéke homlokára dermed,
mielőtt még alácsorogna.
Egy bögre forralt borra gondol,
s szép, ausztrál karácsonyokra.

(első negyedév itt,
második negyedév itt,
harmadik negyedév itt)

Varró Dániel: EMAIL

Hát el vagyok egészen andalodva,
és gyönge szívem, ímé, reszketeg,
mióta éjjelente, hajnalonta
veled titokban ímélezgetek.

Nem kell megszólítás, se semmi cécó,
és az se baj, ha nincsen ékezet,
csak kebelembe vésődjék e négy szó,
hogy: Önnek új levele érkezett!

Az egész világ egy linkgyűjtemény,
az emberek, a tárgyak benne linkek,
bárhova kattintok, te tűnsz elém,
te vagy felvillanó websiteja mindnek.

Te dobogsz bennem, mint versben a metrum.
Föltettem háttérnek a képedet,
s míg körülöttünk szikrázik a chat room,
látlak, miközben vakon gépelek.

Hiába nem láttalak még, az embert,
ha minden betűd mégis eleven,
ha érezlek, mint kisujjam az entert…
Van nulladik látásra szerelem?

Az utánzást sokszor, sokan negatívan ítélik meg, és hajlamosak elfeledkezni arról, milyen sokat köszönhetünk ennek a képességünknek. Az utánzás a tanulás egyik fontos eszköze. Utánzással tanulunk meg például kisgyermek korunkban beszélni. Később az idegen nyelvek tanulásához is nélkülözhetetlen. Az utánzás továbbá sokféle játéknak és a humornak is fontos eleme, fajtája.

Azt tudjuk utánozni, amit jól megfigyeltünk. Hát figyeljük meg jól a versek minél több jellemzőjét: stílusát, ritmusát, rímeit, szerkezetét, és próbáljuk meg legjobb tudásunk szerint utánozni, vagy átírni ezeket. Ez a legjobb módszer a megismerésükre. S ha sikerül még a saját ötleteinket, szókincsünket, humorunkat is belevinni, akkor már valami újat, eredetit alkottunk a felhasználásukkal.

Vannak, akik egyenesen bujtogatnak az efféle merényletek elkövetésére, nem tekintik szent és sérthetetlen műemléknek sem a klasszikusok sem a mai költők verseit. Lackfi Jánostól és Vörös Istvántól egy egész kötetnyi "merényletet" találunk az Apám kakasa című verseskönyvben. A költögetők is próbálgatták már szárnyaikat (vagy inkább karmaikat) egy-egy örökzöld gyerekvers átköltésével. (Lásd a "weöreskedés" és az "átirat" címkéket.)

Most újabb profi átiratokkal ismerkedhetünk meg Fecske Csaba tollából. Ugye ismerősen csengenek a sorok? Csak a tartalmuk lett részben vagy teljesen más - a forma maradt a régi.

Az eredeti versek címeit és kezdősorát írjátok meg hozzászólásban vagy e-mailben címünkre.

Újabb átiratokat is örömmel veszünk és teszünk közzé, próbálkozzatok és játsszatok velük bátran Ti is!

Fecske Csaba: TOYOTÁM

Toyotám csodaszép járgány,
suhanunk autósztrádán,
nem is egy futamot nyert ám,
ezerért nem adom verdám.

Amikor autóm gyorsít,
megelőz Jaguárt, Porschét,
amikor autóm fékez,
tudom én nem a vég még ez.

Fecske Csaba: UTÁNZÓS VERS

Kólika,kólika kínoz,
körben a doktorok ülnek,
kerge szelek dudolásznak,
kis lukon át menekülnek.

Józsika, Józsika lódít,
makkot igér a malacnak:
kunkori farka motolla,
körmei messze szaladnak.

Dórika, Dórika álmos,
küldeni rest esemest is,
bánja is ő hol a párna,
lágy moha-ágyra telepszik.

Tónika, Tónika táncol,
talpa alatt nyög a parkett,
dús haja libben utána,
mígnem a kedve fukar lett.

Fecske Csaba: KUTYABÁR

Kutyabolhás utcasarkon
megnyílott a kutyabár.
Sörrel, borral megnyitotta
a legrészegebb agár.
Kutyabár, kutyabár,
vedel minden kutya már.

Korcs kutyáknak egy forintért
kapható a vodka már,
hű ebeknek, nagykutyáknak
ingyen drága whisky jár.
Kutyabár, kutyabár,
részeg tacskó és agár.

Weöres Sándor: VÁZLAT AZ ÚJ LÍRÁRÓL - részlet

A jó vers élőlény, akár az alma,
ha ránézek csillogva visszanéz,
mást mond az éhesnek s a jóllakottnak
és más a fán, a tálon és a szájban,
végső tartalma vagy formája nincs is,
csak él, és éltet. Vajjon mit jelent,
nem tudja és nem kérdi. Egy s ezer
jelentés ott s akkor fakad belőle,
mikor nézik, tapintják, ízlelik.
 

Írta (és a blogra feltöltötte): Ádám Laura

Alma, körte, szilva, dió,

Itt van minden, ami jó!

Répa, krumpli, karalábé,

Minden, ami szemé,szájé.

Mézesüveg, baracklekvár,

Ki édesszájú csak ezekre vár.

Péksütemény, élő csibe,

Sajtos lángos, almás pite.

Kapor, eper, alkudozás,

Uborka és miegymás.

Virágcsokrok, öntözöttek,

Hát most melyik mellett döntsek?

Írta (és a blogra feltöltötte): Ádám Laura

Augusztus, augusztus,

Ez egy remek hónap az biztos.

Könnyű nyári szél fújdogál,

Néha eső is csordogál.

A nap még süt utolsó erejével,

Nem éri be a házak tetejével.

Lesüt az útra, az autókra,

Az ide-oda pöfögő kék buszokra.

Rásüt a biciklisre, a parkra,

Fényezi a világot készakarva.

De hiába a pompa, a fényesség,

Ha hétkor lefelé megy ,,a fenség”.

De kárpótolnak érte a csillagok,

Melyektől az égbolt gyémántos palástként ragyog.

Tóth Szonja Kiara versei

TÖRVÉNY

Én, Tóth Szonja Kiara,
Kiara ország királya,
ezennel törvénybe iktatom,
az esőnek megtiltom,
hogy ott essen, hol én vagyok.

Dátum, pecsét, aláírások.

KÖVETELEM A JÓ IDŐT!

Csöpögős nyár rontja el kedvemet,
pedig én napsütést rendeltem.
Poros a bringa, kókadt dudája.
A határban csak dagonya várja.
Kereke nem szántja az utat.
Gazdája hosszú orrot lógat.
Vinné el az esőt a fene!
Kedvem újra a régi lenne.

Ha otthon kell ülni, mit ér a nyár?
Kinn a határban mennyi kaland vár!

Napfényt és meleget! Én ezt akarom!
A borús időt ezennel BETILTOM!

JÚLIUS
Szállnak a gondok szerte, huss,
mint tűzből pattant, röpke szikrák,
szép, szőke lány a Július,
a büfé felé megy mezítláb.
A strand szemével követi,
s a lomb is lopva néz le rá most,
ahogy szájához emeli
a dundi, zsíros krumplislángost.

AUGUSZTUS
Mekkora a rumli a hajnali utcán!
Még lumpol az éj, a nyakunkba kacag.
Most túlad végre sok hajdani cuccán,
kidobálja, mi limlom és ócska kacat.
Lepotyognak az égről a csillagok, ajjaj!
Látnád, ha kinyitnád most szemedet,
hogy narancssárga ruhát vesz a hajnal,
s felsöpri - nahát - az ezüst szemetet.

SZEPTEMBER
Szeptember úr egy nagy melák,
Augusztus inge szűk neki,
vehet fürdőt, ihat teát,
a nátha mégis szétveti,
orrát a gyűrött égbe fújja,
s a lombok zöldes piszkait
kis golyócskává összegyúrva
az őszi szélbe pöcköli.

(első negyedév itt,
második negyedév itt)

A Meseutca és Lackfi János május 9-i látogatásáról (Gyöngyös, Kálváriaparti Általános Iskola) a Költögetőn az alábbi filmrészletek, fotók, bejegyzések jelentek meg:
Lackfi János: Fogatlan kérdés
Lackfi János: Lányok dala
Lackfi János: Bargit és az orrbefogás
Lackfi János: Apám kakasa
De szeretnék gazdag lenni... III.
Tóth Szonja Kiara: A hódító hód
Találkozás Lackfival képekben

A találkozóról a kálváriaparti iskolai könyvtár blogján megjelent összefoglaló:
Lackfi János az iskolánkban

A találkozóról a Meseutca.hu-n megjelent beszámoló:
Gyöngyösön járt a Meseutca

MAMINAK - írta Pelei Netti (3. osztályos)

Mama!
Ez a csokor a tiéd,
melyet száz kertből hoztam néked,
mert azt tudnod kell, szeretlek téged.
Sosem feledlek el, még felnőtt koromban sem.
Hiszen annyi jót adtál nékem,
hogy el sem tudom mondani.

Ha szomorú voltam, megvigasztaltál,
ezer könnyem hullott, te eltüntetted őket,
s még ezer jót adtál nékem,
pedig nem adtam érte semmit.
Ezért felköszöntelek most ezzel a verssel.

Lackfi János: LÁNYOK DALA

Azt mondják a fiúk,
nyávogunk, selypegünk,
játszani nem lehet
semmi jót se velünk.

De ők tiszta hülyék
földön fetrengenek,
egymás fejét verik,
s azt mondják, ez remek.

És egymást lökdösik,
rúgják, labda sehol,
azt mondják, ez foci,
ruhájuk csupa por.

Autókártyázva meg
összevesznek azon,
hogy hány köbcenti a
hengerűrtartalom.

A lányvécébe is
bejönnek a fiúk,
vízzel locsolnak ők,
mi meg sikoltozunk.

Kiteszik lábukat,
benne hasra esünk,
azt mondják, van hajunk,
azt mondják, nincs eszünk.

A fenekünk alá
ők tesznek rajzszöget,
békén nem hagynak, és
belénk szerelmesek.